Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 30. 2000 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2001)

Tanulmányok – Abhandlungen - Farkas Gábor: Településtörténeti tanulmányok. A Fejér megyei Vál múltjából. p. 101–138.

Fő vízfolyása a Vali-víz, ennek mellékágai időszakosak. A völgy homokkal, kaviccsal (óholocén üledék) kitöltött alluvial is felszíne jó víztározó. A község nyugati része vízben gazdag: 1930. évi felvételek szerint pár méter mélyen már iható víz volt. Esős időszakban a kutak vize a kutak káváit is elérte. Ugyanakkor a község keleti oldalán már nincs meg a bőséges vízkészlet, sőt a löszös halom- és dombvidék részeken a talajvíz 20-25 méter mélyen helyezkedik el. A határbeli dombos szántókat többnyire közepesen, vagy erősen lepusztított mészlepedékes feketeföld borítja, a völgyekben pedig réti öntéstalaj és a réti feketeföld van. A változó minőségű termőföldek megfelelő müvelés mellett jó termést adnak. A mai község egy része dombon települt. A völgy nyugati oldalán van a Tabán, a Hétház, a Templom sor, a Burgundia, a Darányi utca, de a Felszeg (Pogányvárig nyúló) rész, az Alszeg, a Derékszög, a Sárköz, a Vajda János utca, a Kisnémet utcák völgybe települtek. A község újabb kori része a keleti oldalon található, a Vajda János utca (egykori Nagynémet utca) és a Kisnémet utcák a 18-19. század fordulóján keletkeztek az uradalmi majorgazdálkodás megszervezését követően. A váli határ elnevezései: nyugaton terül el a Csúcshegy, Anna-hegy, Szabad-hegy, Öreg-hegy, Tekerülethegy, Tekerület-völgy, Antalmajor, Baranyaszőlő, Vadász-völgy, Gyűrüsalja, Babutka-dűlő. Keleti részen van Epres-völgy, Mária-Anna, Farkasfa. Északon terül el a Határ-völgy. A határ nyugati részén van az Antal-erdő. Ez a Vajda János által megénekelt váli erdő maradványa. Kiterjedése 1930-ban 228 katasztrális hold. A Dreher-uradalom az erdőt fásítással nagyobbította.' A TELEPÜLÉS NEVÉNEK EREDETE ÉS VÁLTOZATAI A község neve 1269-ben bukkan fel Waall alakban. Valószínűleg puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Az alapjául szolgáló személynév a németből kerülhetett át a magyarba; v.o. német Wahl személynév. E német személynév értelme olaszul vagy más újlatin nyelven: beszélő ember. (Régibb történészeink Árpád fejedelem egyik unokájának nevét Vál alakban írták, és kapcsolatba hozták a Fejér megyei Vál községgel. Az újabb Ádám László: Fejér megye természeti földrajza. Kézirat. FML. Fejéivármegye alispánjának iratai. Községi monográfiák gyűjteménye. Vál. 1927-1930. A továbbiakban: Községi monográfia. - Szintezéssel megállapított egyik fix pont a római katolikus templom mellett van: (123 méter magasan az Adria felett), a másik a vértesacsai erdő mellett, a Nyáros-tetőn. A Vértesacsára vezető úttól mintegy 500 méterre északra (249 méter magasságban áll az Adria felett). olvasat szerint azonban Árpád fejedelem Jutás nevű fiának a fiát nem Válnak, hanem Fajsznak hívták.) Vál helységnév a legkülönbözőbb változatokban fordul elő: 1269-ban Vall; 1469-ben Wal; 1556-ban Vaal; 1588banWall, 1700-ban Váll; 1715-ben Vally, 1752-ben Vaal; 1768-ban Vaáll; 1769-ben Vaál; 1898-ban is Vaál, amikor a mai Vál alakot kapta.

2 A MAGYAR KÖZÉPKOR SZÁZADAIBAN A település magyar történeti emlékei a honfoglalás és az államalapítás idejéből jelentkeznek. Erről írt Károly János (1896-1905, V, 432-). Ezt a megállapítást azóta többen cáfolták, de azt a tényt, hogy ez a vidék a fejedelem családi birtoka lett volna, senki kétségbe nem vonta. A kedvező természeti adottságok biztosították e tájon élő népek megélhetését, sőt a lakossági kontinuitást is. Az első eddig ismert okleveles adatok szerint a váli dézsma a veszprémi püspöké volt, amelyet Tamás nádor még 1186 előtt az ercsi monostornak adományozott. A tatárok elpusztították az ercsi monostort, de végig pusztították a Váli-völgy falvait is. Azt tudjuk még, hogy Kuldó, Polgárdi, Mellár és sok Fejér vármegyei település került a tatárok felvonulási útjába, amelyeket lakóikkal együtt pusztítottak el. A váli tizedet az uralkodó, IV. Béla, visszaadta a veszprémi püspöknek. A váli köznemesség közül 1274ben Váli Pókáról van adatunk, aki a Fejér megyei főispán előtt - Varsány elpusztítása ügyében tartott vizsgálaton bíróként szerepelt. A mai Póka-völgy ennek a váli úrnak az emlékét őrzi (Ld. Községi monográfia). Ezután még 1339-ben, 1353-ban, 1388-ban, 1394-ben, 1395-ben szerepeltek váli nemesek, akik királyi emberek voltak, azaz olyan hivatalnokok, akiket kirendeltek ügyes-bajos ügyek kivizsgálására és azt a király bírósága előtt előadták: 1353-ban Váli Tamásról, 1388-ban Váli Péterről, 1394ből és 1395-ből Váli Egyedről vannak adatok. A közbirtokos nemesség mellett a 14. században a nagyhatalmú Csák család az uralkodónak adott át váli birtokrészeket, 1339-ben pedig váli lakosok tanúként szerepeltek Sávoly birtok hovatartozása ügyében (Győrffy 1987,413). A XV. században egyházas hely: 1432-ből származó adat szerint működő temploma volt. Egyébként a helynév 1421-ben, 1433-ban, 1439-ben is felbukkant, 1462-ben (Váli Bálint) pedig ismét királyi embert rendeltek ki Válból, hogy Fejér vármegye törvénykezésében jelen legyen (Csánki 1897,393). KISS Lajos: Fejér megye településeinek nevei. Kézirat. 102