Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 30. 2000 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2001)
Tanulmányok – Abhandlungen - Farkas Gábor: Településtörténeti tanulmányok. A Fejér megyei Vál múltjából. p. 101–138.
Adózás 1927-ben a váli lakosság az alábbi adókat fizette: Az adó neme: Adóalanyok Az adó száma: összege (pengő): Állami adók földadó 839 25957 házadó 571 8009 jövedelmi adó 111 2878 vagyonadó 102 1901 társulati adó 3 91 rokkant adó 860 1325 Kamarai illeték: mezőgazdasági kamara 831 529 iparkamara 83 103 Vármegyei pótadók: 8086 vármegyei hozzájárulás közmunka kényszerváltság 480 3643 útadó 885 3842 Községi adók: pótadó 879 8512 kereseti adó 159 3302 kéményseprési díj 617 1574 Az 1927-1928. évi választói névjegyzékbe felvettek száma 113 fő volt. Ezek foglalkozási megoszlása: 2-10 holdas törpebirtokos 30 %, 10-50 holdas kisbirtokos 14 %, napszámos ember 27 %, urasági cseléd 11 %, iparos 11 %, közalkalmazott 4 %, kereskedő 2 % és értelmiség 1 %. Iskolák A katolikus iskola a Derékszög 500. szám alatt állt. 1913-ban alakították át az épületet 5 tantermessé, az iskolaigazgatónak 2, és két tanítónak egy-egy szobás lakást alakítottak ki. Az 1926-1927. tanévben 5 tanítói állás volt az iskolához szervezve. A tanulók száma 253. A tanítóknak - a községben a hivatásuk mellett - lehetőségük volt másutt is munkát vállalni. Katona Lajos ügyvezető a helybeli Hangya Szövetkezetben, s a dalárda karnagyaként működött. Cser levente főoktató volt. A kántortanító javadalma elég jelentékeny, 16 katasztrális hold szántóföldet művelt, 15 mázsa gabonát kapott évente párbérként, továbbá 22 köbméter hasábfát, 120 aranykorona párbérváltságot és további 224 aranykorona egyéb váltságdíjat kapott. A református iskola a Felszegen, a 478. szám alatt két tanteremben működött. 1928 tavaszán két tanító 88 gyermeket tanított. Egyesületek, népművelő intézmények A téli hónapokban állandósultak a népművelő jellegű előadások. 1928-1929-ben 19 alkalommal rendeztek gazdasági ismeretek tárgyban előadásokat, melyeket a községi gazdakör épületében tartották. Az épületet a község és a kör közösen 12.500 pengőért vásárolta. Az összegből 8 ezer pengő államsegély volt. Az épület a megvásárlás idején mintegy 50-55 éves lehetett. Itt helyezték el a községi intézmények közül a tej szövetkezetet, a gazdakört, a népházat és a levente egyesületet. A levente egyesület létszáma 1929-ben 267 főt ért el. Az egyesület élén a főoktató állt, aki a foglalkozásokat 5 oktatóval és 3 segédoktatóval végezte. Az egyesületet a testnevelési törvény alapján hozták létre, amely 1928-ban az 1909-1917 között született évfolyamok férfitagjait kötelezte a leventefoglalkozásokon való részvételre. 1927-1928-ban a leventefoglalkozásokon való részvétel ellen tiltakozás volt a községben. Nemcsak a törvény hatálya alá esők, a szülők, de azt feleslegesnek tartva, kívülállók is lázítottak az intézmény ellen. 1929-ben egy falubeli lázítót 6 havi fogházzal büntettek. Az elégedetlenségnek gazdasági oka volt: a foglalkozások munkanapra estek, fél délelőttöt elvett a munkaidőből. 1927-ben tömegesen tagadták meg a részvételt a leventefoglalkozásokban. 67 esetben róttak ki pénzbüntetést igazolatlanul mulasztókra. Az egyesület felszerelése gyenge volt: a leventefoglalkozásokat az urasági koslegelőn tartották. Itt négy légpuskával, két fa irányzógéppel, egy hibaháromszöggel, tíz jelzőkoronggal, 36 fapuskával és szuronnyal, 36 buzogánnyal, hat súlygolyóval, egy diszkosszal, egy futball-labdával, két kürttel végezték a különböző gyakorlatokat. A gyakorlatok katonai alapkiképzésből álltak. A foglalkozásokon a leventék saját ruhájukban jelentek meg. Mindössze 39, fehér vászonból készült, egyesületi tulajdonban lévő egyenruha volt. 1929-ben az egyesület 16 tagú zenekart szervezett. A levente kivonulásokat a gyakorlótérre, illetve azokra a helyekre, amelyeken testületilegjelentek meg, mindig zenekar kísérte. Másik jelentős egyesület, a lövészegylet 1930. március 30-án alakult. Száz tagja a helybeli értelmiségiekből és jómódú kézműves iparosokból került ki. Működött továbbá a Kaszinó, a Népkör, az Egyesült Ipartársulat, az Önkéntes Tűzoltó Egylet. 1929-ben könyvtára volt a Népkörnek (272 kötet), a Kaszinónak (318 kötet), az Ipartársulatnak (256) és a Levente Egyesületnek (147 kötet). 1930-ban a következő újságok érkeztek Válra: Pesti Hírlap 25, Friss Újság 14, Új Barázda 13, Magyarság 5, Nemzeti Újság 5, Pesti Napló 5, Az Újság 2, Kis Újság 2, Budapesti Hírlap 1, Magyar Hírlap 1, Új Idők 5, Magyar Úriasszonyok Lapja 7, Színházi Elet 2, Párisi Divat 4, Vasárnap 12, Szív Újság 19 darab. A községben 1930-ban 109 rádió előfizető volt. 105 detektoros, 4 lámpás vevőkészülék működött. A rádiók közül 52-t értelmiségiek, 44-et iparosok, 34-et parasztok üzemeltettek: három a csendőrség kezelésében volt. 1945-ig két szobor volt a községben. A háborús hősök emlékművét 1927. július 21-én Halász Ferenc községi 132
