Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 30. 2000 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2001)
Tanulmányok – Abhandlungen - Farkas Gábor: Településtörténeti tanulmányok. A Fejér megyei Vál múltjából. p. 101–138.
A református elemi iskolában Gerecse Ambrus és Kiss Ilona tanított. A községi óvodát Héjj Anna vezette. Marianna- (Farkasfa-)pusztán 1928. szeptember 1-én katolikus jellegű uradalmi iskola nyílt. A tanító Stöckl Rózsa volt, 1943 után Branyó Erzsébet. Az iskolát (1945ig) a Dreher-uradalom tartotta fenn, ezután működtetését a katolikus egyház vállalta. Mivel romokból kellett felépíteni, csak 1947-ben nyílt meg. Ettől kezdve Makk Lászlóné, majd Varga Ágnes, Orr Julianna és Splinberg Zsófia tanítottak. A tanulók száma 1941-ben 51, 1948-ban ugyancsak 51 fő volt. 1937-től az uradalmi iskola két tanerős lett. Vásárok Országos vásárt évente négyet tartottak: február 20-án, május 16-án, augusztus 16-án, és október 20-át magába foglaló héten, a hétfői, illetve a keddi napokon. 1936-ban a februári országos állatvásárra 160 lovat, 610 szarvasmarhát hajtottak fel, a májusi vásárban 36 ló és 323 szarvasmarha cserélt gazdát. Kézművesek 1930-ban az iparosok a következők voltak: asztalos: Kokas Ignác, Újszárú József, Windeisen Antal autóbusz vállalkozó: Gombás Béla ács: Tóth Sándor bognár: Andruska István, Molnár Lajos, Vranek János borbély: Kovács Géza, Kántor Gyula, Major József Pál cipész: Gál Mihály Körtvélyesi János, Kukucska Imre, Mihalovics Ferenc és Nagy Ferenc cséplőgéptulajdonos: Dreher Jenő, Bukó János, Keresztes Benő, Keresztes József, Keresztes Mihály, Szálkai Mihály, Szerencsés György csizmadia: Horváth János, Licher János, Tóth Gábor építési vállalkozó: Briestyenszky Lajos fakereskedő: Deutsch Miksa Máriapusztán fűszerkereskedő: Dechner Sándor, Fleischmann Géza, Freibauer Márton, Weinstein Ármin gabonakereskedő: Magyar Béla és Nagy Imre hentes és mészáros: Csurgó Béla, Kövér László, Szeltner Ödön kocsmáros: Windisch Géza hangyaszövetkezeti alkalmazott: Külló János, Nagy Istvánné, Weinstein Ármin kádár: Baumann Antal, Keresztes István kárpitos: Iván Jenő kéményseprő: Halász Ferenc kézműáru kereskedő: Horváth József kovács: Becsi István, Juhász József, Keresztes József, Kobza Mátyás, Ravasz Károly és Vranek József kőműves: Körtvélyesi Gábor kötélgyártó: Mathauser Imre molnár: Szabó István pék: Roth Hermann szabó: Kálmán Miksa, Odor László és Tokodi László szíjgyártó: Iván Jenő szobafestő: Varga Gyula A Vál-vidéki Ipartestület 1931-ben alakult 122 taggal. Elnöke Kokas Ignác, alelnök Vranek József, pénztárnok Szabó István, ipartestületi jegyző Németh László, titkár Moharos József lett. Képviselők (1931, 1935, 1939) 1931-ben, bár indult vasadi Balogh György a választáson, de az 1926-ban feltört Andreetti Károlyt nem tudta megelőzni. Andreetti 7042, Balogh 2873 szavazatot kapott. Fellépett Nagy Lajos is Kossuth-párti programmal, 2327 szavazatával nem szólhatott bele a váli politikai küzdelembe. Az 1935. évi országgyűlési választások országszerte a politikai jobbratolódás jegyében zajlottak. Válón a Gömbös-kormány jóvoltából előtérbe került politikus, Pálffy Daun József, bicske-tükröspusztai birtokos lett a kormánypárti képviselőjelölt. Ellene a kerület legnagyobb földbirtokosának, Dreher Jenő veje, Hardy-Dreher Béla lépett fel, pártonkívüli programmal. A szélsőséges nézeteket valló Pálffy Daunnal szemben a vármegyei politikai vezetés HardyDrehert támogatta, olyan erőtlenül, hogy Pálffy sikere már az ajánlások során biztos volt. A legitimisták és a kereszténypárt kis csoportjai Pálffy táborát nem tudták megingatni, aki mellett a kerület falvaiból a jegyzők, az elöljáróságok (és az egyik szolgabíró is) állottak. A főszolgabíró, Halassy Tibor azonban nyíltan Hardy-Drehert támogatta. Politikai magatartásért Pálffy a választás után elhelyeztette Válról, adonyi főszolgabíró lett. Pálffy csekély többséggel győzött. Mindössze 178 szavazattal kapott többet, mint Hardy-Dreher Béla. 1938 elején a szélsőjobboldali politikai propaganda az egész váli járásban érezhetően előretört. Hubay Kálmán, Festetich Sándor, a Rajnis-Sarló-féle Nemzeti Front emberei gyakori vendégek voltak a járás községeiben. A nemzeti szocialista eszmék visszaszorítására a kormánypárt ellenagitációba kezdett. 1939. január 16-án a kormánypárt támogatására létrehozták a Magyar Élet Mozgalmat, amelyből a Magyar Élet Pártja nőtt ki. Az említett mozgalom és párt a Nemzeti Egység Pártjából alakult, vezetői a rezsim exponensei voltak. A Magyar Élet Mozgalom váli járási vezetője Magasházy László, baracskai birtokos lett. A rezsim utolsó országgyűlési választását 1939-ben tartották. Az egyedüli jelölt a kerületben Magasházy László tábornok volt, akit meg is választottak. A kerületből, Bicskéről, két további képviselőt választottak; Pálffy 130
