Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 30. 2000 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2001)
Tanulmányok – Abhandlungen - Farkas Gábor: Településtörténeti tanulmányok. A Fejér megyei Vál múltjából. p. 101–138.
fegyverváltsági adót lefizették, és a birtoklási jogot ezzel megszerezték. 1728-ban kelt kamara elismervénye 10 ezer forintról, amelyet a komáromi jezsuiták fizettek a Jakosits György prépost által nekik átengedett birtokok zálogjogának meghosszabbításáért. 1730-ban 112 dica után 453 forint állami adót fizettek a váliak. Két évvel később a komáromi jezsuita rendháznak a következőket szolgáltatták: 130 forint censust, 46 ludat, 69 kappant, 92 tyúkot, 238 tojást, 39 icce vajat, 1 őzet, 1 sertést és 20 szekér szénát. Mint látható a földesúri terhek jóval nagyobbak voltak, mint az államiak. Katolikus egyházi intézmények 1733-ban Pöstyéni Mihály váli plébános a kerület esperese is. A Vál anyaegyházhoz tartoztak Tabajd, Gyúró, Tordas, Szentpéter és Veréb katolikusai. Vál temploma kőből készült, Mária mennybemenetele tiszteletére szentelve. Az esperesi kerület pecsétjén olajágat csőrében tartó madár, jobbról és balról babérág, felette korona látható, öt pontszerű díszítéssel. Ugyanebben az évben a plébános jövedelme 175 forint volt, a tanítóé 41 forint. 1733-ban működő tanítónak Válón háza és jövedelme volt. 1747ben a tanítómester Vagyóczki István, akit a kegyúr nem fizetett, de a szülőktől és a hívektől természetbeni járandóságot kapott, évente 53 forint értékben. Az 1765. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint a földesúr már állandó jövedelemmel látta el a tanítót. Jövedelme volt a filiális helyektől is. 1781-ben 90 tanulót oktatott a váli tanítómester. 1791-ben megjegyezték a tanítóról, hogy Budán végzett. 1738 elején 6 mesterember működött a faluban: 1 csizmadia, 1 molnár, 1 tímár, 1 mészáros, 1 kovács és 1 takács. 1745-ben Dravetz József, váli plébános panaszkodott, hogy pasztorálási területén több vegyes házasság történt. A szülők azonban a gyermekeket a protestáns vallás szellemében nevelik. Ebben az évben 75 család élt vegyes házasságban. A katolikusok száma 394 fő. Dravetz József magyar nemzetiségű pap 1706-ban született, Nagyszombatban végezte a teológiát, 1731-ben szentelték pappá. Pázmándon egy évet és 8 hónapot töltött el, Válra 13 éve került, 10 éve alesperes volt. Mindennap misézett, a hitoktatást reggelente tartotta. Erre a filiálékból is sokan érkeztek. Az anyakönyveket rendszeresen vezette, szakácsnője özvegyasszony, aki 27 éves. 1741-től 1747-ig pusztító járvány dúlt Válón, s ezen évek alatt egész családok haltak ki. 1747-ben adatok a katolikus intézményekről: a templom zsindellyel volt befedve. A temető a templom körül terült el. A templomtorony magas és széles volt, amelyben a törökök lőport helyeztek el. A torony felrobbant, kijavítása máig nem történt meg. A torony az égés során kettéhasadt. 3 harangja volt: az elsőt 1732-ben vásárolták, a másikat 10 évvel később vették. A legkisebbiket (60 fontos) Cserkó István, a komáromi rendház főnöke ajándékozta a templomnak. Kanonika vizitáció szerint a torony alá 1746-ban Beniczky Sándor kriptát épített. 1747-ben a tanító Vagyóczki István, a sekrestyés Welcsánszky András, aki feladatát 1721 óta látta el. Negyedtelkes jobbágy volt, földjei után nem kellett robotot szolgálnia a földesúrnak. Az egyház évente egy alkalommal csizmáját megtalpaltatta, egyéb fizetséget nem kapott. A plébánia épülete egykor a kálvinista pap háza volt. Azóta vályogból egy kamrát építettek hozzá. Az udvaron két istálló állt, mindkettő vesszőfonatból. A hívektől sedecimalát (tizenhatodot) kapott bárányokból, gabonából, borból. A verebi, tabajdi, gyúrói és tordasi földesurak kibérelték a váli plébános tizenhatod jövedelmét. Alcsút, Kuldó, Szentpéter filiák nem fizettek tizenhatodot, az ottani földesurak szerint a lakosok, mint egyházi nemesek, tizedszolgáltatásra nem voltak kötelezhetőek. A váli templom tornyát 1753. május 28-án kezdték el javítani. A munkával augusztus 11-én végeztek. E napon helyezték fel a toronyra a kettős keresztet, amelynek gömbjére ónpikszist tettek ereklyékkel, szent képekkel, irattal együtt. Vál anyaegyházhoz tartozott, mint filia: Gyúró, Veréb, Tabajd, Tordas, Kajászószentpéter és Doboz katolikus lakossága. 1747. június 14-én kelt kanonika vizitáció szerint a váli templom egykor nagyszerű látványt nyújtott. A templomot a török átalakította, abból erődöt készített. Az erődöt azonban Buda visszavétele után felgyújtották. A falut a török után kálvinista lakosok alapították, akik a régi templom jobboldalán lévő kápolnát, amely épségben maradt, kijavították és abból a maguk számára oratóriumot létesítettek. Innen a kálvinistákat kiűzték, majd 1722re a katolikusok papjuk vezetésével kijavították a török által megrongált templomot, de a kápolnát elbontották. Anyagát a templom építésénél felhasználták. A templom szentélye boltozatosán épült, a többi része famennyezettel, amelyet gerendák támasztottak fel. A kórus festett és fából készült, négy faoszlopon állt. A kóruson 5 változatú az orgona, a szószék felett a falon Assisi Szent Ferenc vászonképe függött. Gazdasági, társadalmi szerkezet 1745-ben Válón egy nemesi család élt. Földje nem volt, egész telek nagyságú gazdaságát az uraságtól bérelte. A bérlet évente 12 forint volt. Földje volt még a helységbeli kovácsnak (féltelek); a mészárosnak (féltelek). Volt a faluban még 7 (jobbágy) árendás is. Ők az uraságnak 6-10 forint közötti összegeket fizettek. A plébános egy egész helyet, a tanítómester és a nótárius (jegyző) fél-fél telket művelt. Az összeírásból értesülünk, hogy a faluban halastó is volt. 1745-ben a komáromi jezsuiták összeírták a Fejér megyei vagyonukat. A váli birtokon 3 dűlőben voltak szán109