Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 30. 2000 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2001)

Tanulmányok – Abhandlungen - Farkas Gábor: Fejér vármegyei történeti archontológia II. p. 77–99.

évi hazafias magatartása miatt) raboskodott (Megyehatóság ir- Segédkönyvek.) Gradvohl Ede 1853 Megyefőnökként néhány hetet tölt hivatalában, azután áthelyezték. (Július-szeptember). A későbbiekben, mint királyi biztossal találkozunk vele. (Megyehatóság irSegédkönyvek.) Forster Károly 1853-1856 A Definitivum bevezetése és megvalósítása fűződött nevéhez. Megszervezte a vegyes szolgabírói járásokat, működésüket figyelemmel kísérte. Hivatalát 1853. szeptembertől 1856. április hónapig látta el. (Megyehatóság ir. - Segédkönyvek.) Tóth József 1856-1860 1856. áprilistól 1860. decemberig (az alkotmányos vármegyei élet újjászervezéséig) állt a megyefőnöki hivatal élén. 1856. december l-jén kiadott hirdetményben adta tudtul a vármegye lakosságának, hogy a megye területén elkövetett rablási, gyilkossági gyújtogatási bűntények statáriális megtorlására vonatkozó, 1854. december 27-én kelt, érvényben lévő kormányrendeletet a központi kormányzat meghosszabbította: a bűnösöket a Székesfehérvárt működő rögtönítélő bíróság elé állítják. A megyefőnök jelezte, hogy a feljelentők magas jutalomban részesítendők. (Megyehatóság-ir. -Segédkönyvek.) Salamon Lajos 1860-1861 Alap küldötte az 1860. évi vármegyei bizottmány újjáalakuló közgyűlésen, ahol felszólalt. Két nap múltán a vármegye első alispánjának megválasztották. 1861. januári közgyűlésen a törvényszékre nevezték ki. Az 1861. évi országgyűlési képviselői választások alkalmából a váli kerületben képviselő lett. Alispáni tisztségéről 1861. március 23-án mondott le. 1865. október 5-én jelen volt a bizottmányi közgyűlésen mint a bizottmány tagja. (Törvényhatósági jk. 18601861.) Zichy Nándor 1861 1860. december 17-én bizottmányi tagként szerepelt, december 19-én tiszteletbeli főjegyzővé választották, 1861. januári közgyűlésen törvényszéki taggá nevezték ki, és a Sármelléki járásban egyházi iskolai felügyelő lett. Ez év március 16-án az útügyi bizottmány elnöke lett. Március 23-án az országgyűlési képviselőnek megválasztott Salamon Lajos lemondott alispáni tisztéről, helyette Zichy Nándort választották meg. Július l-jén a Nádor-csatorna Egylet elnöke lett. Gazdasági vonalon az abszolutizmus idején tűnt fel a vármegyében. A Nádor-csatorna Társulat és a Fejér megyei Gazdasági Egyesület elnöke. Az osztrák centralisztikus politikával szemben foglal állást, az 1847. évi alkotmányos élet restaurációjától várta az ország sorsának jobbrafordulását. A februári pátens kihirdetésekor lemondott hivataláról. Szembekerült az osztrák hatalommal; 1863-ban a Hon с lapban megjelent cikke (Alapkérdések) miatt elítélték, bebörtönözték, grófi rangjától megfosztották. A provizórium vármegyei igazgatásában nem vett részt, 1865 októberében azonban ott volt a választást előkészítő közgyűlésen. A kiegyezés után a konzervatív ellenzék vezére, 1880tól főrendiházi tag, a katolikus néppárt alapítója, rövid ideig elnöke. Kitüntetései: 1855-ben császári és királyi kamarás; 1892-ben aranygyapjas vitéz. Apja, gróf Zichy György; anyja, Pál ff y Ludovika grófnő. Pozsonyban, 1829-ben született; meghalt 1911-ben. (Bizottmányi jk. 1860-1861; Szinnyei 14. k. 1826-1827; Bonitz 1912.) Meszlény Károly 1861-1865 A provizórium Fejér vármegyei kormányzatában az első alispáni tisztséget viselte; hűséges kiszolgálója volt a közigazgatási kérdésekhez érzéket sem tanúsító királyi biztosnak, Gradvohl Edének. A provizórium felszámolásával vesztette el alispáni tisztségét. Gyűlöletes egyén a kiegyezést követő évtizedben. (Tiszti széki jk. 1862-1865; Farkas 1987.) Horváth László 1865-1869 1865. október 5-én nevezte ki elsőalispánná a királyi biztos, 1867. április 27-én a vármegyei általános tisztújítás során a megyebizottmány a kinevezést megerősítette. Választását mérsékelt reformer politikai nézeteinek köszönhette, amely beleillett a kiegyezés kori politikába. Tisztségét 1869. július 8-áig viselte, amikor az egyik ítélőtáblához kapott kinevezést, ahol bírói munkakört töltött be. A vármegyei közéletben a reformkor vége felé tűnt fel. 1837-ben tiszteletbeli alügyész, majd az ügyészi hivatal tisztviselője. 1847-ben a vármegye közgyűlése a rendi országgyűlésre küldte, ahonnan rendszeresen küldte tudósításait Fejér vármegye rendéihez. 1848. március 15-én a Bécsbe indult delegáció tagja volt. (Bizottmányi jk. 18481869.; FMTÉ6.L 67-90.) 78