Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 27. 1993-1997 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1998)

Tanulmányok – Abhandlungen - Siklósi Gyula: Mérműves ablakaink és kronológiai rendszerük. p. 123–204.

ablakból hiányoznak a primer vonalak. Kereszt alakban elhelyezett négy csúcsos levél díszíti (4/3). Az alvinci ablak három karéjos primer nélkül faragott áttört dísze alatt az orrtagos ablakosztások primerje csúcsív (4/4). Egykorú lehet a XIII. században épített templommal. Talán e század, de az is elképzelhető, hogy a XIV. sz. elejének terméke a nagygalambfalvi (2422, 2432, 4/5) (Dávid 1981, 216) és a körtvélyesi templom toronyablaka (4/6) (SPNS 1969, 178). A lőcsei minoriták templomának építési ideje 1304 (Divald 1927, 85; Dvofáková-KrásaStejskal 1978, 119; Myskovszky 1874, 70). Ekkor készülhettek körácsos ablakai: 2432, 4/8, 1531 4/9, 1221 4/10, 1111 4/11. Ha a körablakot eredetinek fogadjuk el, itt jelenik meg Magyarországon először a "halhólyag" motívum. Az ablakok díszítése egyszerű; ívháromszögekben és ívnégyszögekben látható orrtagvariációk. A század elejének termékei a körbe foglalt ívháromszögek. Ezeket a kőrácsokat Vörösklastrom (1309) (Dvofáková-Krása-Stejskal 1978, 87; Évér 1915, 96; Lechner 1929, 4; Mencl 1954, 73; Myskovszky 1895, 227; Repcak 1954, 67; SPNS 1967, 274) 246l-es, Káposztafalva 122l-es (ibid. 1967, 445), valamint Kisszeben 1331; 121 l-es (Kovacovicová 1957, 173-179; SPNS 1969, 74; Szőnyi 1933, 204) és Sopron (bencés rendház) templomainak ablakában találhatjuk meg (5/1 és 5/2) (Dercsényi 1956). A primer vonalak hármas tagolása figyelhető meg Vörösklastrom (1309, 244l-es, 1531, 245l-es) ablakain (5/3, 6, 7) (Dvofáková-Krása-Stejskal 1978, 87; Éber 1915, 96; Lechner 1929, 4; Mencl 1954, 73; Myskovszky 1895, 227; Repcak 1954, 67; SPNS 1967, 224) a szászsebesi kápolnaablakon (153l-es; 5/4) (Drägut 1976, 270; Entz 1974, 202; Szőnyi 1933). A kassai Szent Mihály kápolna ablakán (3513; 5/5) (Henszlmann 1846, 1; Mihalikl904, 5-48; SPNS 1968, 99; Szőnyi 1933), valamint a lőcsei minorita templomon (A, B, 5/8) (Divald 1927, 85; Dvofáková-KrásaStejskal 1978, 119; Mys-kovszky 1874, 70). A primer többnyire kör, de az ívnégyszög is gyakori. Előfordul az ívháromszög is. Jellemzőjük az is, hogy a hármas tagolást többnyire az osztósudár továbbfuttatásával érik el. A lőcsei minorita templom hajóablakai a magyar középkor első összetett alkotásai, Ívháromszög, ívnégyszög és körprimerekből álló kompozíció (5/9-11). A XIV. sz. első felében fejlettebb változatai jelennek meg a körben, ezúttal már forgásba lendülő ívháromszögeknek (Szászfenes, 5/12, 13) Entz 1974, 200). Megtartva a hagyományos formákat, új záródással is jelentkeznek a résablakok (Poruba; 5/16-18) (SPNS 1968, 525). Magyarjesztreb (Kováts 1942, 529; SPNS 1967, 519), Bazin (OMF Tervtár Itsz.: К 332-333; SPNS 1968, 465) és Káposztafalva (SPNS 1967, 445) templomablakai kétosztásuak, osztászáródásuk csúcsíves, orrtagos. Az ablakok kőrácsa kör (6/1). A dédesi pálos kolostor romtemplomának egyik kör primerjét a két osztósudár és a középső csúcsívzáródás tartja (6/3) (Dümmerling 1943, 261; Genthon 1961, 197). A másik ablak körprimerje alul elcsúcsosodik, felhasználva a két elkerekedő osztászáródás közét (6/4). A kolostortemplom építése 1313 és 1350 közé tehető (ibid.). Meghosszabbított alsó oldalaival újszerű megoldás a somkerékUemplom-ablak ívnégyszöge (2431-es, 2442-es 1327-30 között; 6/5) (Kováts 1942, 685; Entz 1943, 8). A század közepén folytatódik, sőt kiteljesedik az eddig ismert formák használata: körbe foglalt ívháromszögek, körbe foglalt két karéj, ívnégyszögben burjánzó orrtagok, a kör motívum különféle formái változó osztászáródások fölött, ívháromszög- és körbe foglalt három-, négy- és ötkaréjvariációk. Körbe foglalt ívháromszögek vannak a segesvári vártemplom ablakában (Drägut 1976, 275; L. B. 1868, 264) és Miskolcon (2411 és 1154) (Horváth 1954, 5-22; Komáromi 1962, 11-12). Meg kell jegyezzük, hogy készítésük a század végéig, sőt a XV. sz. elején is elképzelhető (6/6-8). A nagybányai templom 351 l-es körablaka 1347-76 között készülhetett (Drägut, 1976, 42). Hét karéj díszítette (6/9). Az almakeréki templom 1342 és 82 közötti építkezéseihez köthető az ablakok készítésének kora (Möller 1929, 14). Az 1531 ablakában ívnégyszög primerben orrtag variációk vannak (6/10). A 2431-es ablak széthajtó halhólyagjai fölött kör primerben kereszt alakú négy karéj látható (6/11). Elkerekedő, orrtagos osztászáródások fölött sima kör a kőrács motívuma. Radvány (SPNS 1969, 9) és Somkerék (1327-33) (Entz (1) 1943, 8; Kováts 1942, 685) templomablakain (6/12). Batizfalu (Dvofáková -Krása-Stejskall978, 73; SPNS 1967, 104) és Feketeardó (2431-es) (Lehoczky 1868, 325326) templomablakai hasonlóak, de az osztászáródásban nincs orrtag (6/13). A kör motívum alatt csúcsíves, orrtagos osztászáródások vannak a szakolcai templom (1372ből, 231 l-es) (Borovszky 1896, Nyitra vármegye, 46; SPNS 1969, 103; Szőnyi 1933, 201), az abaújvári templom (Genthon 1974, 355) és a magyarjesztrebi templom ablakaiban (Kováts 1942, 529; SPNS 1967, 519) (6/14). A szakolcai ablakok 1372-ben készülhettek, annak ellenére, hogy 1450-70 között is építkeztek a templomon (Borovszky 1896, Nyitra vármegye, 46; SPNS 1969, 103). A kör alakzatok áttört megoldásaihoz hasonló ablakkialakítás Franciaországban volt kedvelt (Villers Saint Paul kora-gótikus templom). Megegyező ívháromszögvariációk fordulnak elő a budai várkápolna 121 l-es ablakán (1350-70 között) (Gerevich L. 1966, 214) és a segesvári vártemplom 1211es ablakán (Drägut 1976, 275; L. B. 1868, 264) (7/1). A másik ívháromszög típust a kassai dómon találjuk (XIV. sz. vége) (Cidlinská 1957, 152) (7/2). Korban ide sorolható két almakeréki ablaktípus (2421 és 1221). Mindkettő ötkaréjos, a második osztászáródásai az osztósudárral Tformát képeznek (Möller 1929, 14). Az elsővel megegyezik a topporci 153l-es ablak (Myskovszky 1893a, 239-240) és ilyen ablakot talált Lux Géza Kolozsvárott a ferences kolostorban (Lux G. 1942, 131