Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 27. 1993-1997 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1998)

Évi jelentés 1993–1997 – Jahresbericht 1993–1997 - Fülöp Gyula: Régészeti kutatások. – Archologische Forschungen. p. 327–336.

között későbbi bolygatástól mentes középkori útréteget dokumentáltunk. 170 cm mélyen került elő az égetett paticsos járószint, mely alatt 6-7 cm vastag elterített murvás réteg volt. A járószint fölött 90 cm vastag épülettörmelékes feltöltési réteg húzódott. (Siklósi Gyula) Székesfehérvár-Jókai u. -Juhász Gy. u.-Oskola u.­Városház tér közötti háztömb A Jókai u. 2 és 4.számú házakkal szemben feltárt kö­zépkori ház D-i falának alapozását, a mai járószint alatt 80 cm mélységben feltárt kőporos építési szintjét és sarokarmírozásának alját (járószint) tártuk fel az 57. sz. árokban. Az 59. sz. árokban újkori házalapok mellett egy közelebbről meghatározhatatlan középkori falcsonk került elő kb. 200 cm mélységben. A falat formátlan kődarabok­ból sárgás habarcsba rakták. A 60. sz. árok K-i metszetfalában egy középkori fal Ny-i falsíkja került elő, melyet valószínűleg a ma mellette álló újkori pillérrel elbontottak. A falat formátlan kődara­bokból sárgás habarcsba rakták. (Siklósi Gyula) Székesfehérvár-Megyeház u. 23. A telken 1994 novemberében végeztünk kisebb régé­szeti feltárást. Egy 180 cm széles, 900 cm hosszú árokban megtaláltuk a várárok partoldalát, amely meredek esésben futott a mai támfal irányában Ny felé. A támfal nem a külső, XVII. sz-i városfalon állt, azt ettől nyugatabbra kell keresnünk. Megtaláltuk viszont a városfal legalsó kősorá­nak maradványait a várárok partján kb. 450 cm-re az említett támfaltól K-re. A fal mérhető szélessége 230 cm volt, egyezően a Megyeház u. 17. és 19. sz. házak telkén feltárt városfal szélességével. Magát a falat formátlan mész­kődarabokból, sárga habarcsba rakták. (Siklósi Gyula) Székesfehérvár- Várkapu u. 3. Az udvarban folyó építkezési munkálatok közben megfigyeltük a középkori városfal újabb részleteit. Az 1993-as leletmentés eredményeinek ismeretében a felmé­résé és dokumentálás után a helyreállításokhoz, bemuta­táshoz segítséget nyújtottunk. (Siklósi Gyula) Székesfehérvár-Városház tér 1.-Centrum Áruház Az 1993. évi leletmentés folytatásaként végeztünk fel­tárást. A leletmentések során előkerült a kolostor kerengő­folyosójának Ny-i fala, melynek falszélessége kb. 90 cm volt. E kb. É-D-i irányú fal egybeépült egy kb. K-Ny-i irányú fallal, mellyel derékszöget zár be. Ez utóbbi fal valószínűleg egybeépült egy kb. 100 cm széles, kb. É-D-i irányú fallal, mely a Ny-i traktus Ny-i fala volt. Az egybeépítés tényét egy, éppen a kritikus ponton ásott kút miatt nem állapíthattuk meg. A kövekből fala­zott, kb. 90 cm átmérőjű kutat a feltörő talajvíz miatt nem tárhattuk fel, korát a XIV-XV. századtól a XVII. század végéig egyaránt meghatározhatjuk. A kerengő Ny-i traktu­sához tartozó falakat nem alapozták mélyre. Alapozása kisebb méretű földbe rakott kövekkel történt. E fölött viszont néhány helyen szürkés habarcsba rakott, formátlan kövekből emelt falat tártunk fel. A K-Ny-i falat és a Ny-i traktus É-D-i falának D-i részét a 4. sz. árokban, ez utóbbi középső részét az 5. sz. árokban és a 7. sz. árokban, É-i csonkját, mellette -mindkét oldalon öntött habarcsos járó­szinttel- az áruház É-i sarkánál Biczó Piroska tárta fel. A traktus falát (falmaradványát ?) a királyi bazilika DNy-i tornyának építésekor bontották el. E faltól Ny-ra, az 1., 2., 6. és a 8. sz. árkokban egy késő középkori vagy török kori ház csaknem 100 cm széles falait tártuk fel. A falakat közepes méretű formátlan kövekből szürke habarcsba rakták. E valószínűleg téglalap alaprajzú, kb. 620 cm belső szélességű ház U-alakban meglévő három fala nem épült egybe. Az épület sarkánál Kralovánszky Alán által feltárt három fallal a késő középkori ház semmilyen ösz­szefüggésben nem lehetett. (Siklósi Gyula) 1995 Szabadbattyán-Malom csatorna Tovább folytatódott a Szabadbattyánból Sárszent­mihály felé vezető út jobb oldalán fekvő, későrómai kori villa feltárása. Az ez évi ásatás a villa É-i traktusát érintet­te. Felszínre .került a perystiliumból nyíló, nagy méretű (24x6 m), terrazzo padlóval borított nagy csarnok, mely­nek egy részét már az elmúlt évben ismertük. A csarnok nyugati oldalán, egy megközelítőleg É-D irányú folyosó, K-i oldalán a terrazzo padlójú, falfestményekkel díszített helyiségek mellett újabb termek kerültek elő. A villa ezen részén fekvő „tegulakádból" (vízgyűjtő) egy tegulákból épített, a Sárvíz felé haladó csatorna indul ki. A késő római kori épület falai jelentkeztek. A villából továbbra is kerülnek elő fegyverek: nyílhe­gyek, dárda- és lándzsahegyek; üveg- és kerámia töredé­kek; falfestmények; belső építészeti elemek. A padlószin­tek alatti rétegből nagy mennyiségben kora császárkori kerámiatöredékek (terra sigillatak, pecsételt kerámia, stb.) jelzik a korábbi objektumok meglétét. Az ásatáson részt vett Szeőke Judit, Somogyi Zsolt ré­gészhallgató. {Nádorfi Gabriella) 331

Next

/
Oldalképek
Tartalom