Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 27. 1993-1997 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1998)

Évi jelentés 1993–1997 – Jahresbericht 1993–1997 - Fülöp Gyula: Régészeti kutatások. – Archologische Forschungen. p. 327–336.

Rácalmás-Göböljárás Két éves újabb szünet után ismét kísérletet tettünk arra, hogy a X-XI. századi magyar köznépi temető feltárását befejezzük. Kutatásunk a temető északkeleti szélén folyt, ahol a homoktalaj a dombhajlat kötöttebb, nehezen ásható fekete talajba vált át. Az újabb 19 sírral a temető sírjainak száma 648-ra emelkedett (s további sírok várhatók még). A sírrítust tekintve említésre méltó egy padmalyos sír. A csekély számú sírlelet: gyöngynyaklánc, néhány S-végü hajkarika, egy szép sodrott nyakperec, valamint I. András valaha átfúrt, kopott, töredezett szélű ezüstpénze. Az ugyanitt mintegy melléktermékként feltárt bronzkori temetőnek (Vatya-kultúra) egy újabb sírcsoportjára akadtunk, és a sírok számát 5 urnasírral gyarapítottuk. Ásatásunkon néhány napig Keszi Tamás is részt vett. (B. Horváth Jolán - Bóna István) Fehérvárcsurgó-Károlyi kastély Ez évben is az épület belsejében végeztünk kutatást. Ennek során megállapítottuk, hogy az a kapuátjáró, amelyik a későbbi átépítések során nagyobbrészt eltűnt, a korai, "L" alaprajzú épület rövidebb, keleti tömbjének középtengelyében helyezkedett el (déli kapu), nem tartozott a legkorábbi épület struktúrájához, hanem később, a középfőfal áttörésével alakították ki. Ez az oka annak, hogy a déli kapuval azonos periódushoz tartozó falak nem is illeszkednek az épület nyilvánvalóan legkorábbi korszakához tartozó délkeleti pincerész keresztfalaihoz. A hajdani nyugati homlokzat előtt feltártuk az udvari járószintet, melyet dolomitzúzalékkal fedtek. A déli szárny udvari homlokzata előtt, a mai oszlopos folyosó alatt, egy 38 cm vastag, 32 cm-re visszaugratott falszakaszra akadtunk, amely valószínűleg egy korai mellvédfal maradványa lehetett. Rögzíteni tudtuk az udvari szint egy kb. 30cm-es emelését és feltártuk az ennek kialakításakor létrehozott járószint maradványait is. (Balázsik Tamás) Nagykarácsony- Ménesmajor A Nagykarácsonyról Ménesmajorba vezető földút, az Előszállás-Mezőfalva vasútvonal és a Nagy karácsonyivízfolyás által határolt területről készült légifotók négyszög és kör alakú objektumokat mutattak. A terület bejárásakor az arasznyira nőtt búza sötétebb zöld színével a környezettétől elkülönülve kirajzolta az említett formákat. A területen az ELTE Geofizikai Tanszéke régészeti-geofizikai mágneses kutatást végzett. Elkészített dokumentációjukat felhasználva kíséreltük meg több szelvénnyel az objektumok régészeti megkutatását. Az ásatás igazolta a légi és mágneses felvételek, illetve felmérések mutatta konstrukciók tényét. Megfigyelhető volt egy több periódusú árokrendszer, amelynek korát csak a terepbejárások alkalmával a felszínen összegyűjtött cserepek alapján datálhatjuk esetleg késő-középkorinak. Munkatárs : Czajlik Zoltán. Az ásatáson az ELTE Régészeti Tanszék hallgatói vettek részt: Bóka Krisztina, Bödöcs András, Dani János, Dobolán Gábor, Ernyei Katalin, Gábor Olivér, Horváth Tünde, Kárpáti Zoltán, Kirchof Anita, Kulcsárné Berényi Brigitta, Sebők Katalin, Szilas Gábor, Szincsák Mónika, Somogyi Krisztina, Terei György, Tóth János, Tóth Tünde. (Csérményi Vajk-Szabó Miklós) Sáregres-Pusztadomb 1994 júliusában a középkori falu 1993-ban lokalizált templomát kutattuk meg. Az alaprajzát kielégítően megismertük: a 10 m hosszú hajóhoz patkó alakú szentély kapcsolódik. A területet fatelepítések gödrei bolygatták, ennek ellenére, főleg a templom északi részén a felmenő falak alsó kősorai megmaradtak. A falak alapozásában másodlagosan felhasznált római kori tegulákat és egy feliratos sírkő töredékét is felhasználták, építése a XIII. századra tehető. Pusztulása egyszerre következhetett be, amelyet Rudolf 1579-es veretű dénára keltez és összhangba hozható az 1983-ban a lelőhelyről származó ezüstpénz lelettel. Három sír került feltárásra. Az ásatáson részt vettek: Kovács Annamária, Kovács Eszter, Tóth Tünde, Tomka Gábor, Thúry László régészhallgatók. Konzulens: Hatházi Gábor volt. (Odor János Gábor) Székesfehérvár-Jókai u. 2. Къ elmúlt évben megkezdett feltárást ez évben fejeztük be. Munkánk során egy kb. 14x8 m-es belméretű középkori pince alaprajzi elrendezését tisztáztuk. A pincét egy hozz délről csatlakozó folyosószerű pincelejárón át lehetett megközelíteni. Ennek lépcsőit és falait a 3. sz. árokban tártuk fel. Az 1. sz. árokban a pince járószintjét 170 cm-re találtuk meg az 1994-es udvarszint alatt. Itt került elő a pince 3,5 m-es sugarú hevederíve, amely a pincét két egyenlő részre tagolta. A heveder melletti ajtókeret két hornyolt, félpálcatagos keretköve közötti távolság 135 cm. A folyosó szélessége 170 cm volt. Az 5. sz. árokban került elő a ház DK-i sarka és egy később részben elvésett legyező alakú támpillére. A déli házfal 67 cm, a keleti 115 cm széles volt. A falakat formátlan kövekből fehér habarcsba rakták. (Siklósi Gyula) Székesfehérvár-Jókai u. -Közműárok A Jókai u. 16-18. sz. házak találkozásánál egy K-Ny-i irányú közműárokban két közműárok által bolygatott rész 330