Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 27. 1993-1997 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1998)
Évi jelentés 1993–1997 – Jahresbericht 1993–1997 - Fülöp Gyula: Jelentés a Fejér megyei múzeumok helyzetéről, 1993–1997. – Jahresbericht über die Lage der Museen im Komitat Fejér. p. 317–327.
elszántságra jellemző - ami a szakmai alázat kiemelkedő példája -, hogy a bérbesorolásokkal kapcsolatban mindöszszesen 2 munkaügyi pere került sor, mindkettőben a szűkmarkú törvényeknek engedelmeskedő Megyei Önkormányzat előírásainak megfelelően eljáró múzeumi vezetőség "diadalmaskodott" a bírósági végzés értelmében. Raktározási gondjainkat szaporította, hogy ki kellett ürítenünk a váli Ürményi-kastélyban lévő helyiségeket. A hely- és újkortörténeti, zömmel bútoranyag gyűjtemény kisebb része Székesfehérvárra, nagyobb része a táci ideiglenes raktárba került. Képzőművészeti gyűjteményünk raktári helyzete katasztrofális: a műalkotásokat becsomagolva, egymásra zsúfolva vagyunk kénytelenek tárolni. Nem sokat segített az amúgy is szűkös István Király Múzeumban kiszorított átmeneti raktár sem. A közelgő ezredforduló megünneplése kapcsán országosan kiemelt feladattunk a Nemzeti Emlékhely végleges megmentése, az új állandó királyi bazilika történeti kiállítás elkészítése. Folytattuk a Lux-féle kőtár faltisztítását, tető- és járóburkolat cseréjét. 1998-ra átnyúlóan megkezdődött a bazilika kőfaragvány anyagának átfogó konzerválási, restaurálási programja. A szabadon álló részeken állapotfelmérést végeztettünk. A kutatói program keretében részben elkészültek a munkaközi tanulmányok: teljes feltárási dokumentáció, kőfaragvány kataszter, írott források, bibliográfiai adatok, képi ábrázolások, antropológiai adatlapok, stb. Ugyanez az anyag természetes alapanyagát szolgáltatja a Bazilika múzeum kiállítási forgatókönyvének is. Valamennyi szakmai fórumon megvitatásra került Oltai Péter műemléki terve, amely a királyi bazilika állandó helyen maradt részleteinek megóvására és bemutatására hivatott. Az "Allamálmodó". Géza nagyfejedelem emlékezete (997-1997) címmel időszaki kiállításon mutattuk be a tervezett Bazilika kiállítás egy újabb tanulmányrészletét. (Előzmény: Középkori magyar királyok arcképcsarnoka 1976). A kiállítás az 1000 esztendeje elhunyt, a szentistváni művet előkészítő államférfi emléke előtt tisztelgett. A kiállításhoz konferencia kapcsolódott, melyet a Székesfehérvári Levéltárral közösen rendeztünk meg. Az év közepétől fokozottabb figyelmet szenteltünk a jövő évi kiemelkedő ünnepség sorozatnak. 1848 százötvenedik évfordulójára készülődve más rokon intézményekkel közösen új kiállítást tervezünk az 1983-ban átadott, erősen leromlott bemutatás helyére, amelyet kiegészít az épület felújítása is. Régészeti kutatásaink közül a Nemzeti Emlékhelyen a feltárások gerincét az Oltai Péter tervező majdani üvegfém szerkezetű védőépületének letámasztási pontjaihoz kapcsolódó előkutatások tették ki: a Bazilika fő- és É-i mellékhajóját elválasztó sávalapozás nyomvonalában ( Biczó Piroska ). Gorsiumban a Gorsium Alapítvány támogatása és a díszkutak előterének rendezésére nyert pályázat lehetővé tette, hogy Gorsium központjában az új ásatási eredmények alapján tájékozódó ásatást végezzünk a díszkutak, a provincia főtemploma és a cardo maximus által határolt nagy téren, amely - az új értelmezés szerint - a császárkultusz szentélykörzetének központi tere volt. A tér 95 x 45 m nagyságú, a kutatásnak sikerült a teret a délről határoló épületek egyikének megtalálásával minden oldalán meghatározni. A díszkutakkal ékesített és két lépcsővel áttört fal a tér északi oldalát alkotja, kelet felől lépcső vezetett fel a homlokzati részen álló négy oszlopos, 25 mnél hosszabb, 13 m széles Augustus-templomhoz. A Templom és a csarnokokhoz felvezető lépcsők kereszteződésében sikerült rátalálni Alsó Pannónia provinca főoltárának (ara Augusti provinciáé Pannóniáé Inferioris) alapozására. A tereprendezésre biztosított keret lehetővé tette a központi tér későbbi teljes feltárását. Az új ásatási eredmények Gorsium II/III. századi értelmezését lényegesen módosították. A szentélykerület nemcsak négy-ötszöröse az eddig feltételezettnek, de a korábbi városközpontnak tartott minden eddig feltárt épület is a szentélykörzet része. Az európai provinciákban Gorsium az egyetlen hely, ahol a provinciális császárkultuszt szentélykerülete már jelentős részben ismert ( Fitz Jenő ). Szabadbattyánban a M KM támogatásával tovább folytatódott a késő római kori épületegyüttes feltárása. Az északi traktusban felszínre került egy apszissal záródó, nagyméretű ( kb. 90 négyzetméter ) terrazzo padlójú, szélesebb és keskenyebb fűtőcsatornákkal ellátott terem. Az oszlopcsarnokos folyosó (perystilium) egy újabb szakaszának nyitása során kiemeltük a folyosót díszítő falfestménytöredékeket, meghatároztuk a perystilium szélességét. Már korábban is kiderült, hogy az épület alatt korábbi maradványok is vannak, ezeket az ésszerűség határain belül kutattuk (Nádorfi Gabriella). Csókakőn a vár műemléki helyreállításának II. üteme keretében az alsó vár D-i falsíkja, valamint a felső vár D-i falsíkja teljes hosszúságban állagvédelmi visszaépítésre került. Ez évben főként a felső várban folytattunk régészeti feltárásokat. Az 1960-62. évi ásatások hitelesítését célzó kutatások alapján úgy tűnik, hogy a felső vár centrumát jelentő, legalább 3 periódusú ciszterna köré a 1315. század folyamán szakaszosan három oldalról palotaegyüttes épült ki (E-i középső, K-i és Ny-i szárny). Az alsó várban végzett feltárások a felső vár bővítéséhez kapcsolódó építő tevékenységet a Rozgonyi család nevéhez kötik. Néprajzi Osztályunk munkatársai ez évben túlnyomórészt az Intercisa Múzeum által tervezett monográfiához kapcsolódóan végeztek gyűjtést. Dunaújvárosban, Baracson, Enyingen folytatták a mezőföldi tanyák kutatását. Székesfehérvárott a város 18-19. századi etnikai viszonyai, a magyarrá válás kutatása került előtérbe. Folytatták a vallásos népélet, a népi hitvilág, népi orvoslás témák kutatását is. A gyűjtemény 6 népviseleti tárggyal gyarapodott Pázmándról. 325
