Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 27. 1993-1997 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1998)

Évi jelentés 1993–1997 – Jahresbericht 1993–1997 - Fülöp Gyula: Jelentés a Fejér megyei múzeumok helyzetéről, 1993–1997. – Jahresbericht über die Lage der Museen im Komitat Fejér. p. 317–327.

Lousie McCagg elmúlt évben ajándékozott 200 szobor­fejet ábrázoló munkájából nyílt új állandó kiállítás az Új Magyar Képtár épületében. Székesfehérvárott 17 időszaki és 11 kamara-kiállítást rendeztünk meg. Rangsorolás nélkül is kiemelkedő volt ezek közül aDeák Dénes műgyűjtő hagyatékát bemutató kiállítás, a Székesfehérvári Városi Képtár anyaga, és az előző évről májusig áthúzódó "Bűvös Tükör" с kiállítás. Dunaújvárosban 6 időszaki és 5 kamara-kiállítás került bemuta-tásra. Városszerte érdek­lődést váltott ki a "Sztálinváros" с kiállítás, amely Duna­újváros történetének első évtizedét mutatta be. Támogatók, pályázatok segítségével 9 katalógust és egy tanulmányt jelentethettünk meg. Idén is jól működött az Múzeumegyesület Ifjúsági Tagozata régészeti, néprajzi, történelemi szakköreivel, tovább élt a Képzőművészeti Játszóház. A Gorsiumi Nyári Játékok c. pályázattal vet­tünk részt a Regionális EXPO konferencián, ahol összesen 10 EXPO - börze díjas mutatkozhatott be. Az idei Floraia alkalmából rendezett műsoron Papp János színművész, a soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium, a budapesti Evangélikus Gimnázium, a győri Révai Miklós Gimnázium, a dunaújvárosi Széchenyi István Gimnázium, a székesfehérvári József Attila Gimnázium, Teleki Blanka Gimnázium és a Vasvári Pál Gimnázium tanulói léptek fel. A 19. Fejér Megyei Ifjúsági Honismereti Tábort Gánton rendeztük meg. Dunújvárosban a múzeum kebelén belül helytörténeti diákkör kezdte meg működését. Az év folyamán Kovalovszky Márta kineve­zést kapott az 1995. évi Velencei Biennale nemzeti biztosi posztjára, a magyar pavilon gazdájaként. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium felkérésére intézményünk volt a házigazdája az 1994. évi Országos Múzeumigazgatói Értekezletnek október 5-7. között. A bevezető előadásra Fitz Jenőt kértük fel "A múzeum 120 éve" címmel. A tanácskozás központi témája a múze­umi törvény előkészítése volt, a napi muzeológiai problé­mák mellett. Az 1995-ik évben a fenntartó 95.251 millió Ft költség­vetési támogatást biztosított. Bevételünk 10.266 millió Ft volt. Szakmai feladatra 45.238 millió Ft-ot kaptunk kü­lönböző forrásokból. A táci régészeti raktár felújítására 231.250.- Ft-ot, a dunaújvárosi múzeum tetőszigetelésére 263.280.- Ft-ot kaptunk a Megyei Önkor-mányzattól. Számítástechnikai eszközök vásárlására 484 ezer Ft-ot költhettünk. Szokásos nehézségeinket fokozta, hogy az intézményvezető által soron kívül kért januári gazdasági revízió olyan problémákat tárt fel, amelyek nem csupán az előző évek alatt kialakult tartós alul finanszírozottságból eredtek, hanem hozzájárult a korábbi gazdasági vezetés megfelelő hozzá nem értése is. Megváltunk korábbi gaz­dasági vezetőnktől és pályázatot írtunk ki az állás betölté­sére. Ezzel párhuzamosan válságprogramot vezettünk be szigorú gazdasági megkötésekkel. A múzeumok átlaglét­számát az önkormányzat határozata alapján az év elején 168 fő átlaglétszámról 143 főre kellett csökkenteni. Ez az intézkedés elsősorban nyugdíjas foglalkoz-tatottainkat érintette. Következményeként radikálisan csökkentenünk kellett kiállítá-saink nyitvatartási idejét, ezzel a közönséget (nem csupán bevételi forrásnak tekintve) zártuk ki intézmé­nyeinkből a megszokott időben. A látogatottság a nyitvatar­tási idő és a látogatói kedvezmények szűkítése miatt kb. 50 %-al csökkent, ugyanakkor a bevétel növekedett. Régészeti kutatásaink a Nemzeti Emlékhely területén a Püspöki palota kertjében folytatódtak, eredménye a kirá­lyi bazilika ÉNy-i sarokrészleteinek tisztázása volt. Pozi­tív eredménnyel zárult a Városház téren egy a metszetek alapján feltételezett török kori mecset ásatása. Gor­siumban sikerült tisztázni az I. századi katonai tábor déli kapujának helyét, ahol egy oszlopsor és a kapuhoz vezető út oszlopsorának maradványai kerültek elő. Sikerült meg­határozni a háztömbök (insulák) hosszát (63 m). Folytatta feltáró munkáját a kanadai csoport a provincia vallási központjában. A nagy templom északi és déli fala is elő­került, a nyugatra tekintő homlokzatot négy oszlop zárta le. Méretük és anyaguk alapján ezeken álltak azok a szür­ke gránit oszlopok, amelyek a székesfehérvári Nemzeti Emlékhelyen (Romkert) láthatók. Az oszlopok Peacock angol kutató elemzései szerint kisázsiai bá­nyákból kerültek ki és különösen Hadrianus császár épít­kezéseinél használták őket, aki 106-108 között volt Pan­nónia helytartója, s akiről eddig is gyanítható volt a 106­ban megindult gorsiumi építkezések főszereplője. A fres­kók felszedése is folytatódott: medaillonokkal, portrékkal, mitológiai jelenetekkel, alakokkal, kantharosokkal díszí­tett töredékek kerültek elő. Szabadbattyánban a Művelő­dési és Közoktatási Minisztérium, valamint a helyi ön­kormányzat támogatásával folytatott feltárások kiemelke­dő lelete egy IV. század végi hüvelybe helyezett kard, és a 128 db éremből álló, elrejtett kincslelet. Csókakőn az utoljára 1962-ben felújított, de nagyon leromlott állagú középkori vár műemléki helyreállításának és állagmeg­óvásának keretén belül került sor a vár geodéziai és foto­grammetriai felmérésére a Műszaki Egyetem kivitelezés­ében, az OMVH támogatásával. Vereben a híres Pogány­dűlői honfoglaló sír helyének hitelesítő ásatását végeztük el a Nemzeti Kulturális Alap és a helyi önkormányzat támogatásával. Dunaújvárosban a Vágó Eszter Alapítvány támogatásával megkezdődött a római kori katonai fürdő helyreállításának műszaki előkészítése, megtörtént az "ikerház" állagmegóvása. Néprajzos munkatársaink a Mezőföld déli részének kutatásával foglalkoztak, a dégi honismereti tábor alkal­mából a népi táplálkozás témakörében végeztek gyűjtést. A megye ÉNy-i községeiben népi orvoslás és hitvilág témában folytattak gyűjtést. A néprajzi adattár ez évben 189 oldalnyi anyaggal gyarapodott, tárgyi gyűjteményünk ajándékozás folytán egészült ki: Kálmán Gyula mező­komáromi fafaragó 13 munkájával. Hely- és újkortörténeti gyűjteményünkbe ajándékozás folytán több apró tárgy került, elsősorban a Fejér Megyei zsidóság második világháború alatti életével kapcsolat­ban. Kiemelkedő anyag a Székesfehérvári Magyar Depor­321

Next

/
Oldalképek
Tartalom