Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 27. 1993-1997 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1998)

Tanulmányok – Abhandlungen - Farkas Gábor: Agrárius társadalmi elit képviselői Fejér megyében a XX. század első felében. p. 221–236.

tönkretette a magyar társadalmat, kiölte az emberekből a politikai morált. Ezért van szükség a társadalom megújítá­sára, amely csakis valláserkölcsi alapon történhet. Szociá­lis ígéretei a kisegzisztenciák megsegítésére valóban meglepően hatottak. A liberális lapok Zichy János prog­ramját Szántó Kovács János szocialista eszméivel is ösz­szefüggésbe hozták. A Pester Lloyd szerint például a két politikus nézetei azonos kategóriába tartoznak. A nyitrai kerület időközi választásán fellépett a kormánypárt részé­ről Latkóczy államtitkár, akit a közigazgatási apparátus a választók korrumpálásával mandátumhoz juttatott. A képviselőházban a választást peticionálták, a mandátumot Latkóczy nem is fogadta el. A második fordulóban azon­ban szoros küzdelem alakult ki az új kormánypárti jelölt, Nyitra vármegye másodalispánja és Zichy János között. A forduló a másodalispán számára mintegy 70 szavazattöbb­séggel hozta meg a győzelmet. A kétfordulós választás is jelezte, hogy a néppárt rendelkezett tömegekkkel, illetve a választójoggal rendelkezők egy részét, különösen az or­szág felső és dunántúli (nemzetiségek által lakott) várme­gyéiben mozgósítani tudta (Bonitz 1912). Még ez év ele­jén Fejér vármegye vezetőivel is ellentétbe került az ifjú politikus. Fiáth Miklós főispánt személyesen támadta meg, mert a vármegyei közigazgatási bizottság választása során az ő segítségével a liberális tábor kibuktatta onnan a kato­likus irány képviselőit; Eszterházy Miklós Móric, Szőgyény Marich Géza nagybirtokosokat és Miehl Jakab kanonokot. Zichy János tudni vélte, hogy erre az akcióra a főispán a kormánytól kapott utasítást (Törvényhatósági Bizottság 1895). A néppárti politikusok tekintélye Fejér megyében ezidőben oly nagy, hogy a főispán a támadással szemben fellépni nem tudott. Zichy János tovább szervezi a nép­párti köröket, a legényegyleteket, a katolikus köröket. Ez utóbbira például Székesfehérváron 1895. január 27-én került sor, amelynek egyik elnöke Zichy János lett. A katolikus kör vezetői között találjuk Szekfü Ignác ügyvé­det és Velinszky Ferenc tanítót is. A következő évek szintén rendkívül mozgalmasak vol­tak Zichy János számára. Az 1896. évi képviselőválasztá­son a Néppárt 90 jelöltet indított. Ezekből mindössze 17­et választottak meg, köztük Zichy Jánost is a surányi kerü­letben. Ezekben az időkben vette át a Néppárt elnöki tisztét Zichy Nándortól, amelyet 1903-ig megtartott (Bonitz 1912). Zichy János 1896-tól az ország politikai életében kimagasló vezetői szerepet vitt, és az első világ­háború előtti politikai közélet jelentős alakjává nőtt. Elete összeforrott a párttal, s mégis elhagyta azt. Igaz csak a szervezeti kapcsolatokkal hagyott fel, mert az eszmét élete végéig vallotta és következetesen képviselte. A Néppárt ugyanis elég hamar letért az eredetileg számára kijelölt politikai útról és beleveszett a meddő közjogi küzdelembe. A néppárti képviselők is úgy vélték, hogy számukra a népszerűséget a közjogi küzdelem hozhatja meg. így a párt levetette magáról a kereszténység palástját, amelyet még Zichy Nándor adott rá. A közjogi radikalizmusba vesző pártot elnöke a Széli Kálmán által beterjesztett véderőjavalatok elleni obstrukció miatt hagyta el. Zichy János ugyanis több más ellenzéki pártvezérrel együtt az obstrukció ellen foglalt állást, de pártja nem hallgatott rá. A támadások ezért egymást érték, amelyeket eleinte siker­rel hárított el. Még a Zichy-család történelmi szerepét is meg kellett védelmeznie, és bizonyítani, hogy a retrográd szerepet játszó családtagok mellett bőven akadtak a nemzet javát szolgáló egyéniségek is. A támadásra állítólag a függet­lenségi képviselő, Károlyi Gábor kijelentése adott okot, aki a parlament folyosóján azt mondta volna, hogy Görgey Artúrnak nem a világosi fegyverletétel a legnagyobb bűne, hanem az, hogy a Zichyeket nem irtotta ki teljesen. Az élcet a liberális újságok átvették és szellőztették. Kétségte­len, hogy a hírlapi támadáshoz bátorítást adott az a tény, hogy a Zichyek politikai tevékenységét a kormányzat az egyházpolitikai küzdelmekben játszott szerepük alapján ítélte meg, ami egyértelműen negatív volt. Ezért is minő­síthették különösen Zichy Nándort a köréje csoportosult politikusokkal együtt "a sötét hatalmak embereinek", akik ultrámontán tevékenységükkel középkori állapotok megte­remtésére törekedtek. Ezt az országszerte elterjedt Zichy­családellenes gyűlöletet igyekezett enyhíteni Zichy János, amikor - elismerte a családi múlt számos retrográd jelen­ségét, - de rámutatott arra, hogy az ország egyik leggaz­dagabb mágnás családjában jócskán akadtak olyanok, akik a nemzet ügyéért tevékenykedtek. Az ősök között magasrangú kormányférfiak, egyházi főurak, katonák, vármegyei főhivatalnokok, kiváló gaz­dák, a művészet és a tudomány kimagasló művelői is voltak. Igyekezett mentegetni a család 1848-1849. évi magatartását. Említettte, hogy Zichy Ödön kivégeztetésé­ben a család nem sérelmet, hanem áldozatot látott, és erről ez a véleménye a család ma élő tagjainak is. Kifejti, hogy a Zichy vagyon az országban szociális küldetést is teljesít: iskolákat, templomokat tartanak fenn, némelyik uradal­muk valóságos mintagazdaság. Zichy János politikai tevékenysége kiterjedt a gazda­sági élet területére is. Székesfehérvárt még a múlt század végén a város élelmiszeriparának kifejlesztésére okos tervek születtek. Megvalósításuk azonban egyre késett, amelyben a fővárosi konkurenciának a hatását lehetett látni. A fővárosba tömörült iparmágnások kormányzati eszközökkel fékezték, majd meg is akadályozták, hogy jelentékenyebb ipari bázis keletkezzék a fővároson kívül, illetve azokban a helységekben, amelyek piackörzetükbe estek. Ez a tőkés törekvés keresztezte a Fejér megyei nagybirtokosok érdekeit, s ellene politikai küzdelembe kezdtek. Amikor a cukorgyár létesítését meghiúsították, Zichy János nagy szakértelemmel bizonyította be, hogy a Fehérvár környéki földek természeti adottságaiknál fogva alkalmasak a cukorrépa termesztésére, és cukortartalmuk nagyobb, mint a másutt termesztett répáé. Nem látott rációt abban, hogy a cukorgyárat a "répatermesztés ked­vezőtlen feltételei miatt" másutt építsék fel. Ipari kérdé­227

Next

/
Oldalképek
Tartalom