Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 27. 1993-1997 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1998)
Tanulmányok – Abhandlungen - Farkas Gábor: Agrárius társadalmi elit képviselői Fejér megyében a XX. század első felében. p. 221–236.
tönkretette a magyar társadalmat, kiölte az emberekből a politikai morált. Ezért van szükség a társadalom megújítására, amely csakis valláserkölcsi alapon történhet. Szociális ígéretei a kisegzisztenciák megsegítésére valóban meglepően hatottak. A liberális lapok Zichy János programját Szántó Kovács János szocialista eszméivel is öszszefüggésbe hozták. A Pester Lloyd szerint például a két politikus nézetei azonos kategóriába tartoznak. A nyitrai kerület időközi választásán fellépett a kormánypárt részéről Latkóczy államtitkár, akit a közigazgatási apparátus a választók korrumpálásával mandátumhoz juttatott. A képviselőházban a választást peticionálták, a mandátumot Latkóczy nem is fogadta el. A második fordulóban azonban szoros küzdelem alakult ki az új kormánypárti jelölt, Nyitra vármegye másodalispánja és Zichy János között. A forduló a másodalispán számára mintegy 70 szavazattöbbséggel hozta meg a győzelmet. A kétfordulós választás is jelezte, hogy a néppárt rendelkezett tömegekkkel, illetve a választójoggal rendelkezők egy részét, különösen az ország felső és dunántúli (nemzetiségek által lakott) vármegyéiben mozgósítani tudta (Bonitz 1912). Még ez év elején Fejér vármegye vezetőivel is ellentétbe került az ifjú politikus. Fiáth Miklós főispánt személyesen támadta meg, mert a vármegyei közigazgatási bizottság választása során az ő segítségével a liberális tábor kibuktatta onnan a katolikus irány képviselőit; Eszterházy Miklós Móric, Szőgyény Marich Géza nagybirtokosokat és Miehl Jakab kanonokot. Zichy János tudni vélte, hogy erre az akcióra a főispán a kormánytól kapott utasítást (Törvényhatósági Bizottság 1895). A néppárti politikusok tekintélye Fejér megyében ezidőben oly nagy, hogy a főispán a támadással szemben fellépni nem tudott. Zichy János tovább szervezi a néppárti köröket, a legényegyleteket, a katolikus köröket. Ez utóbbira például Székesfehérváron 1895. január 27-én került sor, amelynek egyik elnöke Zichy János lett. A katolikus kör vezetői között találjuk Szekfü Ignác ügyvédet és Velinszky Ferenc tanítót is. A következő évek szintén rendkívül mozgalmasak voltak Zichy János számára. Az 1896. évi képviselőválasztáson a Néppárt 90 jelöltet indított. Ezekből mindössze 17et választottak meg, köztük Zichy Jánost is a surányi kerületben. Ezekben az időkben vette át a Néppárt elnöki tisztét Zichy Nándortól, amelyet 1903-ig megtartott (Bonitz 1912). Zichy János 1896-tól az ország politikai életében kimagasló vezetői szerepet vitt, és az első világháború előtti politikai közélet jelentős alakjává nőtt. Elete összeforrott a párttal, s mégis elhagyta azt. Igaz csak a szervezeti kapcsolatokkal hagyott fel, mert az eszmét élete végéig vallotta és következetesen képviselte. A Néppárt ugyanis elég hamar letért az eredetileg számára kijelölt politikai útról és beleveszett a meddő közjogi küzdelembe. A néppárti képviselők is úgy vélték, hogy számukra a népszerűséget a közjogi küzdelem hozhatja meg. így a párt levetette magáról a kereszténység palástját, amelyet még Zichy Nándor adott rá. A közjogi radikalizmusba vesző pártot elnöke a Széli Kálmán által beterjesztett véderőjavalatok elleni obstrukció miatt hagyta el. Zichy János ugyanis több más ellenzéki pártvezérrel együtt az obstrukció ellen foglalt állást, de pártja nem hallgatott rá. A támadások ezért egymást érték, amelyeket eleinte sikerrel hárított el. Még a Zichy-család történelmi szerepét is meg kellett védelmeznie, és bizonyítani, hogy a retrográd szerepet játszó családtagok mellett bőven akadtak a nemzet javát szolgáló egyéniségek is. A támadásra állítólag a függetlenségi képviselő, Károlyi Gábor kijelentése adott okot, aki a parlament folyosóján azt mondta volna, hogy Görgey Artúrnak nem a világosi fegyverletétel a legnagyobb bűne, hanem az, hogy a Zichyeket nem irtotta ki teljesen. Az élcet a liberális újságok átvették és szellőztették. Kétségtelen, hogy a hírlapi támadáshoz bátorítást adott az a tény, hogy a Zichyek politikai tevékenységét a kormányzat az egyházpolitikai küzdelmekben játszott szerepük alapján ítélte meg, ami egyértelműen negatív volt. Ezért is minősíthették különösen Zichy Nándort a köréje csoportosult politikusokkal együtt "a sötét hatalmak embereinek", akik ultrámontán tevékenységükkel középkori állapotok megteremtésére törekedtek. Ezt az országszerte elterjedt Zichycsaládellenes gyűlöletet igyekezett enyhíteni Zichy János, amikor - elismerte a családi múlt számos retrográd jelenségét, - de rámutatott arra, hogy az ország egyik leggazdagabb mágnás családjában jócskán akadtak olyanok, akik a nemzet ügyéért tevékenykedtek. Az ősök között magasrangú kormányférfiak, egyházi főurak, katonák, vármegyei főhivatalnokok, kiváló gazdák, a művészet és a tudomány kimagasló művelői is voltak. Igyekezett mentegetni a család 1848-1849. évi magatartását. Említettte, hogy Zichy Ödön kivégeztetésében a család nem sérelmet, hanem áldozatot látott, és erről ez a véleménye a család ma élő tagjainak is. Kifejti, hogy a Zichy vagyon az országban szociális küldetést is teljesít: iskolákat, templomokat tartanak fenn, némelyik uradalmuk valóságos mintagazdaság. Zichy János politikai tevékenysége kiterjedt a gazdasági élet területére is. Székesfehérvárt még a múlt század végén a város élelmiszeriparának kifejlesztésére okos tervek születtek. Megvalósításuk azonban egyre késett, amelyben a fővárosi konkurenciának a hatását lehetett látni. A fővárosba tömörült iparmágnások kormányzati eszközökkel fékezték, majd meg is akadályozták, hogy jelentékenyebb ipari bázis keletkezzék a fővároson kívül, illetve azokban a helységekben, amelyek piackörzetükbe estek. Ez a tőkés törekvés keresztezte a Fejér megyei nagybirtokosok érdekeit, s ellene politikai küzdelembe kezdtek. Amikor a cukorgyár létesítését meghiúsították, Zichy János nagy szakértelemmel bizonyította be, hogy a Fehérvár környéki földek természeti adottságaiknál fogva alkalmasak a cukorrépa termesztésére, és cukortartalmuk nagyobb, mint a másutt termesztett répáé. Nem látott rációt abban, hogy a cukorgyárat a "répatermesztés kedvezőtlen feltételei miatt" másutt építsék fel. Ipari kérdé227