Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 27. 1993-1997 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1998)

Tanulmányok – Abhandlungen - Farkas Gábor: Agrárius társadalmi elit képviselői Fejér megyében a XX. század első felében. p. 221–236.

és ezért a kormányzati politikára is jelentős a befolyása. Az uralkodó osztálynak 1944-ig az a felső elitje formálta itt a politikai életet, amely az ország életében kiemelkedő szerepet vitt. Hagyó Kovács Gyula egyházi pályája során érhette el a magas megyei és állami méltóságokat. Károlyi József gróf 1884-ben Budapesten született. Apja Károlyi Gyula, anyja Pálffy Géraldine. (Károlyi Gyula első házasságából Károlyi Georginától született Károlyi Mihály.) (Kállay 1981). Károlyi József középiskoláit a fővárosban, jogi tanulmányait Münchenben, Budapesten végezte. A magyar fővárosban 1909-ben szerzett jogi diplomát, és államtudományi doktor lett. Ekkor 25 esztendős, közben afrikai utazást tett. 1906-ban bejárta Egyiptomot, Algériát, Tuniszt, Délafrikát. A politikai életbe 1910-ben, - az országgyűlési választási küzdelmek során - kapcsolódott be. A nagykárolyi választói kerület képviselője lett, pártonkívüli politikai programmal. Ekkor a Fejér megyei politikai ellenzéknek is egyik vezére volt. Nagy szerpe volt abban, hogy Székesfehérváron a kormánypárti programmal fellépő képviselőjelölt, gróf Zichy János vereséget szenvedett, és a Justh párti Manndorf Géza (függetlenségi elvekkel) megszerezze a város mandátumát. Manndorf ugyanis nem kívánt a nagy hatalommal rendelkező kultuszminiszterrel szemben politikai küzdelembe bocsátkozni. Indulását és egyben sikerét a fiatal és energikus Károlyi Józsefnek köszönhette. Az 1910. évi országgyűlési választásokon megingott az öreg Madarász József 1848 óta töretlen sikere. A sárkeresztúri kerület több falvában kormánypárti jelöltet kívántak felléptetni. A függetlenségiek a kormánypárt politikai előretörését érzékelték, ezért politikai hangulatkeltésre Károlyi Józsefet küldték a kerületbe. Hamarosan a megye többi kerületében is megjelent, ahol függetlenségi jelölt fellépésére és egyben sikerére lehetett számítani. (Farkas 1980) Az 1910. évi választási siker a fiatal politikust további tettekre ösztönözte. 1912. június 30-án Székesfehérváron a kormány több intézkedése elleni tiltakozásul az egyesült ellenzéki pártok népgyűlést tartottak. Itt Károlyi József a pántonkivüli fügetlenségiek nevében lépett fel, ahol már kristályosuk politikai nézeteknek adott hangot. Reformokat sürgetett, politikai és társadalmi síkon egyaránt. Azt vallotta, hogy a reformokat a társadalmi forradalom megelőzése érdekében kell végrehajtani. Okult a századforduló és az 1900-as évek agrárszocialista mozgalmaiból. Hirdette, hogy a magyar paraszt sorsán intézményesen kell segíteni, gazdasági, politikai tekintetben egyaránt. Károlyi idealizálta a magyar parasztot, mitikus tulajdonságokkal ruházta fel. Ebben az osztályban látta azt az erőt, amely képes megújítani a magyar társadalmat. Dicsérte a vallásosságát, királyhoz való hűségét. A Függetlenségi Pártnak 1913-ban lett tagja. Elveit az első világháború éveiben is hangoztatta, és mint ellenzéki politikust tartották számon a felső körökben. A vármegyei és a thj. városi törvényhatóság politikai vezetője, Széchenyi Viktor főispán már 1910-ben, a politikai küzdelmek idején szembekerült Károlyival. Széchenyi liberális politikai elvei eléggé irritálták a nemzeti alapra helyezkedő Károlyi Józsefet. Fejér megye törvényhatósági közgyűlései heves politikai csatározások színhelyei voltak. Valamennyi közgyűlésen éles szóváltások hangoztak el az ellenzéki és a kormánypárti bizottsági tagság között. Ezt az élénk és sok tekintetben színes politikai kavalkádot szakította félbe a háború. Az 1918-1919-es évek tulajdonképpen egy szépen ívelő fejlődő korszak utolsó évei voltak. Károlyi József főispáni működése alatt hullott szét a polgári kori Fejér megye; bomlott fel a dualista rendszer alatt mindvégig szilárd államrend, társadalmi szerkezet. Ennek a bomlási folyamatnak előfutárai voltak a háborús évek. Károlyi József a háború idején katonai szolgálatot is teljesített. 1915-ben az egyik hadosztályparancsnok szárnysegédje. A források szerint ennek a parancsnoknak 8 szárnysegédje volt. Károlyi József frontszolgálatát is arisztokratához hasonlóan végezte, ellátását rengeteg hazai felszereléssel és élelmiszerrel biztosította. A polgári életben 860 öltönnyel rendelkező fiatalember a frontra is számtalan katonai egyenruhát vitt magával, de közte szőnyegek, elektromos készülékek is voltak. A fronton felesége, rokonsága is meglátogatta. (Kállay 1984) Parancsnoka ekkor Csernoviczba adott számára eltávozást. Más forrásokból egyöntetűen kiderül, hogy egyes arisztokrata tisztek frontszolgálata a parancsnokságoknak sok gondot okozott, és valósággal megkönnyebbültek, amikor azok eltávoztak. 1917 nyarán Fejér megyében tartózkodott, amikor a Tisza-kormány megbukott. A helyébe lépő Eszterházykormány leváltotta a főispánok egy részét. Ekkor távozott hivatalából Széchenyi Viktor is. Károlyit Fejér megye és Székesfehérvár thj. város főispáni tisztségébe az ellenzéki politika emelte. Kinevezésére 1917. július 8-án került sor még Eszterházy Móric kormánya idején. A főispáni tisztségetjúlius 21-én vette át Széchenyi Viktortól. Székfoglalójában burkoltan támadta hivatali elődjét, aki 1906 óta kiszolgálta a kormányokat. Károlyi hivatali elődje liberális magatartását, a politika gyakorlatában pedig a minden körülményhez történő igazodást bírálta. Kiviláglik megnyilatkozásából a keresztény nemzeti eszme iránti hitvallása, amely bizonyos klerikális körökkel való kapcsolatot is feltételezett. Ugyanakkor az 1910-es évek elején a néppárti politikával csak annyiban tudott együttműködést kialakítani, amennyiben a Néppárt az egyesült ellenzék politikai céljaihoz érveket, gyakorlati programot hozott. Népszerűsége a függetlenségi politika ázsiójának emelkedésével párhuzamosan nőtt. Konzervatív eszmevilágából fakadó reformok realizálására, a háborús évek következtében sor nem kerülhetett. így feladata a háborús célok 222