Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 27. 1993-1997 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1998)

Tanulmányok – Abhandlungen - Kiss Ákos: Adatok Fejér megye törökkor utáni történetéből. Miskey István alispán. p. 215–219.

Miskey István megmaradt katonai pályán is: utoljára a győri végvár lovasságának főparancsnoki tisztét töltötte be, praesidii Jaurinensis equestri supremus dudor, sőt subditus vicegeneralis. Beosztása szerint a Forgáchezredhez tartozott. A végvári katona-alispán labancként esett el 1704-ben. A várból kitört Miskeyt, a "híres katonát" öccsével, Jánossal, az öttevényeiek lőtték le. Haldokolva vitték vissza Győrbe. Halálos ágyán is a családi vagyon ügyeit intézte.

6 Előrehaladott kora miatt maradhatott a Habsburg oldalon: tiszttársa, Bottyán János és jónéhány attyafia, Ebeczky Imre, István és Tamás, Nedeczky Sándor Rákóczi oldalára álltak. Miskey Fejér megyei jószágait halála után a kuruc mozgalmak veszélyeztették. Kemenczey Péter, aki Eölbey unokát vett feleségül, igényével a fejedelemhez fordult. Kérelmében a gyűlöletes Heister tábornok sérelmes szerzéseit - Ráckeresztes, Börgönd, Nadap - panaszolta (Esze 1955, 320-322). A másik oldalon Miskey veje, Pozsgay Ferenc, 1704-ben a labanc Fejér megye jegyzője állott (Győr megyei lt. 1710, 24.sz.; OL, Jankovich családi It. Miskey családra vonatkozó iratok. I.cs. 159.sz.). A dunántúli kuruc sikerek miatt 1707 szeptember 10-én a helyszínen tartózkodott, majd a győri várban húzódott meg. Fejér megyei tisztségét ekkor is viselte. 1710-ben Székesfehérvárt a megye labanc tisztségviselőjeként működhetett. A Miskey család Fejér megyei birtokait a XVIII. század jórészében megtartotta. Ferenc és József, Miskey II. István fiai, Szerecseny pusztai részeiket 200 rénes forintért 1715-ben zálogba adták gr. Esterházy Ferencnek és az ismét feltűnt Szekeres István volt kuruc ezredesnek (OL. Neoregestae Act. fasc.1872. nr.4). Miskey József 1730ban az időközben visszaváltott Szerecseny pusztán házat emelt és feleségével, Fekete Rozinkával oda vonult vissza (Pest megyei lt. Judic. Miscellaneae 1730. fasc.4. nr.7.). 1732-ben Fürdős Ferenctől a két Miskey még a XVII. században zálogba adott további birtokokat váltott vissza (Babotska, Szentmihály, Szerecseny és Szigeth).

7 Miskey Ferenc ekkor Székesfehérvárt lakott. A XVIII. század első felében Miskey Éva, egy évvel férje, Pozsgay Ferenc halála után, 1727-ben Friebeisz Ferenchez ment nőül. A reformkorban ismert Friebeiszek rövidesen az Esztergom megyei Únyon lévő jószágaikra húzódtak. A törökkor után a Kelet-Dunántúlra telepedő nemesi családok kezdetben gyakran változtatták lakóhelyüket.

8 Miskey Éva 1732-ben Únyon élt, élete vége felé azonban 5 OL. Thaly lt. 1702.V.12. Győr: Gyön Káptalani Lt. lad. 19. fasc.57. nr.3355.; ibid., lad.20. fasc.58. nr.3494. 6 OL. Jankovich családi lt. Miskey családra vonatkozó iratok, 36.sz.; OL Károlyi lt. P.396. Acta Publica Extractus literarum. ibid. Acta publica, seri. 1704.márc. fasc.3. c.13/1704.111.3. kelettel. OL. Neoregestae Act. fasc.1872. nr.6.; Miskey József 1732-ben még 150 rénes forintot fizetett a szerecsenyi puszta birtokáért Bécsben a Neoaquistica Commissionak. s OL. Neoregestae Act. fasc. 1982. nr.5.; Jankovich családi 1. Miskey családra vonatkozó iratok. 456.sz., Pest Megyei I. Miskey közbirtokosság iratai; Győri Hiteleshelyi I. lad.45. fasc. 132. nr.8458.; ibid., 1733.; Nagy 1860, VII, 511-512. a Fejér megyei Szolgaegyházán - a legtovább Miskeykézen maradt Fejér megyei birtokon - tartózkodott, itt is halt meg 1750-ben. Fehérvárt már apjuknak, Miskey Istvánnak volt háza. A XVIII. század első felében ez a fehérvári alispáni otthon - a domus Miskeyana - a Dunántúlon szerteágazott család központja lett. A Miskey-házban eleven élet folyt: itt sereglettek egybe Győrből, a Tolna megyei Görbőről, Tinnyéről, Únyról, Jászfaluról a családtagok. Vagyoni ügyeiket, az állandó pereskedéseket itt tárgyalták meg. Jellemző végnélküli családi pereikre az 1740-ben a Szerecseny pusztára felvett 1250 forint ügye, amely Miskey III. Istvánt testvéreivel állította szembe. Utódaik között ez a per még 1846-ban is folyt, akkora perköltséggel, amely ekkor már elérte az 5000 forintot. A család fiatal tagjai szívesebben éltek a fehérvári Domus Miskeyanaban, mint a félreeső pusztákon. A megyeszékhely családi fészke más rokon családok fiait is idevonta, így az alapi Salamon Farkas három fia háromnégy évig a városban nevelődött. Ez az életforma a köznemesség törökkori szokásai közül élt tovább. A több megyében fekvő Miskey jószágokat idővel eladás, vétel, csere útján egy-egy nagyobb uradalom köré csoportosították. A Fejér megyei birtokokon a XIX. század elejére nagyrészt túladtak (OL. Jankovich családi lt. Miskey családra vonatkozó iratok II.köt.339, 500.sz.). Az Eölbeyekről utoljára 1757-ben hallunk: ekkor adták el lovasberényi és börgöndi részeiket a gr. Cziráky családnak (Pest megyei lt. Összeírások. 51.sz.; OL. Jankovich családi lt. Miskey családra vonatkozó iratok. II.19.sz.). 1848, a feudális kor vége a Miskeyek családját tinnye, úny, jászfalusi birtokain érte. 218