Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 27. 1993-1997 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1998)

Tanulmányok – Abhandlungen - Kiss Ákos: Adatok Fejér megye törökkor utáni történetéből. Miskey István alispán. p. 215–219.

megyei keretei közé illeszkedhetett. Miskey István, akit a változó korban joggal tekinthetünk a nemesség tipikus alakjának, még nem telepedett meg új helyén. Mint alispán, továbbra is leginkább Győrött tartózkodott, intézkedései is innen keltek (OSzK, Kézirattár. Fol.

Hung. 500. I. köt., 35-36. sz.). Ezek alispáni tevékenységének néhány, a törökkor utáni időkre jellemző vonását őrizték meg. 1698 november 25-én az udvari kancelláriának jelentette, hogy a helyi prépostság ügyében kiadott rendelkezéseit a kezdetleges közigazgatási viszonyok miatt nem hajtják végre, mindeddig vármegyei közgyűlést sem hívhatott össze. A hozzá intézett iratok jobbára a lakosság panaszai a katonaság, a várőrségek károkozásai, kilengései ellen. De a közbiztonságot sértő egyéb rendellenesség is bőven akadt a török időszak és a Rákóczi szabadságharc közötti átmeneti években. A legtöbb panaszra a helyükön maradt végvári őrségek garázdálkodásai adtak okot. 1694 június 4-én Udvardy x

amás, a lovasberényi református gyülekezet prédikátora fordult Miskeyhez a zsámbéki várbeli "pőre vajda" lovasberényi pusztításai miatt. Ugyaninnen 1696. augusztus 9-én fordult panaszaival Miskey alispánhoz, "a győri végház egyik fő lovas hadnagyához, vitézi jó hirrel igenis ékes, kegyes és szent Élettel fénylő Férfiúnak, Miskey István Uramnak, Fejér megye viczeispánjának, Győr várába... az fölső esztendőkben mennyi kárunk esett, nagy részben Uraságod emlékezhetik róla, .... az mostani Sámbéki Pőre vajda számos hajdúkkal falunkba bé rohanván minden barmainkat el hajtotta; mellyeket győri vitéz katona emberek elvettek ugyan előlök, csak közel falunkhoz, de azok is vettek rajtunk kicsiny fáratságokért fölöttébb való summát, amely summában Én is fizettem tallér 22d. 50 egy pénzem sem maradott; sem eledelem az sok rajtunk hatalmaskodók miatt. " A prédikátor visszakérte a lovasberényiek pénzét, amely tudomása szerint a hajdúktól magához Miskey Istvánhoz került (K. e. j. Fol. Hung. 560. I köt. 3.sz.). A zsámbéki végvár még együtt-tartott őrsége, amelynek kapitánya ezidőtájt Bottyán János volt, sokszor háborgatta a megye északi tájait. 1696 tavaszán Mány népére törtek (Lt. llj.63.sz

.). 1697-ben báró Hochberg ügyében járt el Miskey: az itt birtokhoz jutott osztrák indigena jószágait a fehérvári polgárok háborgatták (OL, Kamarai lt. Budai Kamarai adm. 1697-1698. évi iratok, 226.sz.). 1696-ban ablegatusként a megye országgyűlési követe lett Miskey István (Fejér megyei Állami lt. Vármegyei közgyűlési jegyzőkönyvek. 1696,91.). A török idők utáni Fejér megyei életről a forrásokból sötét kép rajzolódik ki. Különösképpen a nép helyzetéről. Az újonnan birtokba lépett földesurak adózóikat védő intézkedései is végtelen nyomorúságról beszélnek. Az 1701-ben kelt megyei irat, amely nem a vármegye, hanem, sajátos módon csupán a földesurak előterjesztése a nádorhoz, a nép végeláthatatlan sérelmeiről szól. "Elszenvedhetetlen keserves panaszainkat és injuriáinkat, amellyek által szegény embereink minden kémélés kívül nyomorgattatnak és háborgattatnak, nem mulaszthatunk el, hogy 2 Herczegségednek ne reprezentálnak, " A megyei birtokosság irata különösen terhesnek tartotta 700 öl fa előteremtését a császári katonaság számára: legsúlyosabb teherként mégis a megye területén átvonuló követjárásokat említik. Nemcsupán a bécsi követek ellátása, személyzetük fuvarozása járt számos körülményes kötelezettséggel: az ismételt török követségek ezeknél is nagyobb megpróbáltatásokat jelentettek. Ilyenkor a hirtelen előteremtendő számos szolgáltatáson kívül a vonó állatok, a marhák is részben elpusztultak az erőltetett szállítások következtében. A tengernyi egyéb megyei panaszt csoportosítva is alig lehetne előszámlálni: ...."azokon kívül más féli gratuitus szolgálatot végben vinnyi, kinek számát nem tudhattya, mert minden earneraticus tisztnek jurisdictioja alá van vétettve, .... annyira megh nyomorodot, hogy aaligh töngetteti életit. "

3 Miskey István Fejér megyei alispánságát a törökkor utáni időszak viszonyai indokolják. A török visszatérése ekkor még nem volt elképzelhetetlen: amellett az általános bizonytalanság is indokolta, hogy ismert katona álljon a nehezen újjáéledő megyei igazgatás élére. Miskey végvári tiszt rokonságából mások is a megyék tisztikarában tűntek fel. Miskey mindezek mellett Fejér megyei birtokos is volt. Birtokait mint alispán tovább gyarapította. Esterházy Pál nádor adomány levele szerint 1694-ben hadi érdemeiért kapta gr. Esterházy Ferenc cseszneki kapitánnyal és Szekeres István győri lovassági kapitánnyal, a majdani kuruc ezredeskapitánnyal, közösen Halas, Szerecseny, Szered, Szentmihály, Babocska, Kiskőrös, Szigettye és Mihályvára falvakat, összesen 32 jobbágytelekkel (Csapó 1904, 897.).Ezek a Fejér megyében fekvő birtokok a nádori oklevél szerint emberemlékezet óta gazdátlanok voltak. Esterházy Pál okirata kiemelte Miskey István szolgálatait, amelyeket "különböző időben hűséggel és álhatatosan" a korona szolgálatában tett. A birtokbavétel mégsem ment könnyen: nemsokkal előbb mások, köztük az örményesi Fiáth család és a Zichyek egyik ága a birtokot elfoglalták. Az elhúzódó vita Miskey 1704-ben bekövetkezett halálával sem ért véget, jóllehet fiai, Ferenc és József már 550 forint illetéket is leróttak a kamaránál.

4 Szekeres István közben Miskeyvel is szembe került, amikor Baranyay György Komárom megyei alispánnal Körtvélyes és Loók helységekre adományt kapott. Szekeres ekkor az utolsó végvári időszakában lévő Győr alkapitánya volt. Baranyay György korábban a győri várban a magyar katonaság kapitányaként vitézkedett (OL. Neoregestae Act. fasc.1878. nr.83.). 3 Fejér megyei Állami lt. Acta Politica. 1701. fasc.3. nr. 120. - Fejér megye Esterházy Pál nádornak; más számos adat a nép akkor végtelen nyomorúságáról, ibid., fasc.2. nr.147, 1698. etc. 4 OL. Regnicolaris lt. Esterházy Pál nádor iratai. Iad.43. fasc.17 nr.167., 198., 213.,; ibid., Protocollum donationale pro Pauli Esterházy, lad.47. nr.2605-2606.; ibid., Protocollum donationale pro Pauli Esterházy, lad.47. nr.2605-2606.; ibid., Neoregestae act. fasc.1672. nr. 6.; ibid., Liber Contradict, et Transact. 16.köt. 235 sz.; ibid., Kamarai 1. Index generalis familiarum. Tom. 16, nr.235. 7