Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 27. 1993-1997 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1998)
Tanulmányok – Abhandlungen - Kiss Ákos: Adatok Fejér megye törökkor utáni történetéből. Miskey István alispán. p. 215–219.
Alba Regia, XXVII, 1998 Kiss ÁKOS ADATOK FEJÉR MEGYE TÖRÖKKOR UTÁNI TÖRTÉNETÉBŐL MISKEY ISTVÁN ALISPÁN A török hatalom XVI. századi terjeszkedése idején a birtokait vesztett nemesség a középső országrészekből a végvonalak mögé húzódott. Férfi tagjai a végvárakban vállaltak - többnyire tiszti, parancsnoki - állást. Ez a jellegzetes sors jutott osztályrészül a középkorban Solt megyében nagybirtokos Miskey családnak is. Férfi tagjai négy-öt nemzedéken át követhetők a különböző végvárakban, Lévától Keszthelyig, részben magasabb posztokon (Kiss 1968, 93-105; Kiss 1970, 55-64; Kiss 1971). Miskey István, a nógrádi és a veszprémi főkapitány unokája, ugyancsak Miskey István (II), a török felszabadító háborúban szerzett érdemeket. Hadtörténetírásunk kiemelkedő személyiségként tartja számon (Markó 1943, 117), aki nemcsak Esztergom és Buda ostromában vett részt, de harcolt Vácnál, Érdnél, Gyulánál, Zentánál. A sósvári csatában tizennyolc lófarkas török hadijelvényt zsákmányolt. A Miskeyek, annyi más XVII. századi katonáskodó nemes családhoz hasonlóan, már abban az időszakban folyamatosan szereztek birtokokat a hódoltsági területeken, amikor a felszabadító háborúkat még csak nem is sejtették. A Tolna megyei Görbő megszerzését (1631-ben) követően (Győri Hiteleshelyi Lt., Lad. 17, fasc.49, nr.389.; OL. Neoaquisticarum Actor., fasc.ll, nr.21.) még a török időben került a Miskey család birtokába a Fejér megyei Lovasberény is. Miskey I. István veszprémi főkapitány korában (1650-től) szemmel tartotta, az idők szokása szerint a keletebbre eső, hódoltsági területeket: figyelme Fejér megye egészére kiterjedt. Esterházy László pápai főkapitányhoz írt levelében a Mezőföld és Székesfehérvár térségében török csapatmozgásról adott hírt: "Ez év harmadik hó 5-ét megelőző napokban ötvenkét szekéren vagy kétszáz-kétszázötven janicsár sok élelemmel vonult át erre. " Miskey kémkedéssel megbízott pribékeket tartott a gondjaira bízott veszprémi végvár fejér megyei előterében (OL. Batthyányi lt. Missilisek 31427.sz., 1652. III.5.). A helyismeret is közrejátszhatott abban, hogy unokája a XVII. század második felében Fejér megyében is birtokszerzésre törekedett. Ez időtájt ugyancsak végvárakban, jórészt Tatán, Keszthelyen katonáskodó rokonai, az Eöleyek, már jelentős vagyont szereztek Lovasberényben. Ez nem sokkal 1691 előtt Miskey jószága lett. Sebessy Judit, Miskey II István felesége is az Eöleyek családjából származott. A vasmegyei (Kisölbö) Eöleyek - eredetileg kiseölbei Horváthok, tehát horvát eredetű - családjának jelentős birtokállománya volt Fejér megyében, Tác, Sárkeresztúr, Perkáta, Őrsziget egészében, Szolgaegyházán, Bálcán, Teleken, Ságdon, Novajon, Sárosdon pedig részbirtokaik. Az Érsekújváron élő Id. Eölbey Márton 1663-ban feleségével tíz évre vette zálogba Lovasberényt és Nadapot. A fentiekben említett Fejér megyei községeket Eölbey Márton tatai alkapitány korában, 1659-ben, mint gazdátlan puszta helyiségeket, Bossányi Gáborral, Szeghy Jánossal szerezte meg. Ezekből kerültek egyes részek, beházasodás révén, a Miskey család birtokába. A két család leszármazása a következő: 215
