Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 27. 1993-1997 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1998)
Tanulmányok – Abhandlungen - Siklósi Gyula: Mérműves ablakaink és kronológiai rendszerük. p. 123–204.
117), ezt azonban kronológiailag csak későbbre, 1455-86 közé tehetjük (7/3, 4) (Entz 1974, 213; Möller 1929, 10). A somkeréki három- és négykaréjos szentélyablakok (1327-30 között) (Kováts 1942, 685; Entz 1943, 8) talán kicsit elmaradtak koruk általános divatjától (7/5, 6). A 245l-es háromkaréjos és a 121 l-es X-alakban elhelyezett négykaréjos ablak kőrács primerje kör, illetve elcsúcsosodó kör. A 121 l-es ablak osztászáródása a 7/4-essel rokon. (7/7,8). A 122l-es feketeardói ablak elcsúcsosodó körmotívumában levő két lefelé néző halhólyag középső szára nem fordul vissza, hanem liliomban végződik (7/9) (Lehoczky 1868, 325-326). Az almakeréki 244l-es ablakkörács ívháromszögbe zárt orrtagkompozíció (7/10) (Möller 1929, 14). A XIV. sz. második felének típusai részint hagyomány-őrzők, részint új motívumokat is felvonultatnak, konzerválnak. Egyrészt uralkodóvá válik egy "kör primeres" típus, amelyen belül ívháromszögek, orrtagok, halhólyagok, körrészletek váltogatják egymást. Ennek legszebb példáját a lőcsei Szent Jakab templomon látjuk (6531 C, 1531, 5441, 5471, 5421, 7/11-15). Az ablakok készítési idejét 1330 és 1400 közé tehetjük (Dvofáková-Krása -Stejskal 1978, 119;SPNS 1968, 211; Szőnyi 1933, 195). A kolozsvári Szent Mihály templom 115l-es és 1251es ablakainak kör primerje fölül egy belső ívnégyszöggel kicsúcsosodik (7/16) (Balogh 1935, 10; Entz 1976, 208; Grandpierre 1942, 112-115; Rados 1941-42, 2). Hasonló, körbe zárt ívháromszöges típus a keszthelyi templom (1367-1400) 153l-es ablaka (8/1) (Koppány-PéczelySágil962, 21-23) (Csemegi 1941, 136-143; EntzGeről958, 136). A kör primerrel faragott kereszt alakú négykaréjos típus orrtagos, elhegyesedő levelű, valamint megduplázott osztászáródásu és orrtagokkal zsúfolt megoldásai láthatók Szentkirályszabadján (8/2) (Genthon 1959), Kolozsvár, Szent Mihály templom (8/3) (Balogh 1935, 10; Entz 1974, 208; Grandpierre 1942, 112-115; Rados I941 r 42, 2) és Szepesófalun (8/4) (SPNS 1969, 156.). A budai várkápolna 1350 és 70 között faragott 1 1 l-es ablaka 1392-ben változatlan formában jelenik meg a mártonhelyi templom 153l-es falrészén (8/5) (Dercsényi 1943, 166; Entz 1974, 203). Három karéjos díszü a pozsonyi ferences templom 1361 után készített két ablaka (614l-es; 8/6 és 611 l-es; 8/7 (Borovszky 1896, Pozsony vármegye, 148; Divald 1927, 73; Entz 1974, 204; SPNS 1967, 200). Az egyik két osztászáródása két-két kisebb osztászáródás fölötti mérmüves dísszel rendelkezik. A másikat orrtagokkal díszítették a kör és a csúcsív között. A segesvári kolostortemplom ablakának kör primerjében az ívháromszögek közép felé tartó oldalai liliomokban végződnek (8/8) Drägut 1976, 275). Csúcsíves, orrtagos osztászáródás fölött három leveles ívháromszög díszíti az iglói (3613, 3513, 3623) (Lechner 1929, 7; SPNS 1969, 153; Szőnyi 1933, 201) és az eperjesi (6111 ablakokat (8/9). Ez utóbbi készítési ideje már a század második felének végére, 139l-re tehető (Divald 1902, 387; Iványi 1918, 127; Kahoun 1967, 90; SPNS 1968, 559; Szőnyi 1933, 197). A lőcsei Szent Jakab templom ívnégyszögbe zárt három- és négyleveles kombinációja a megduplázott két szélső osztászáródással egyedi összefoglalója az eddig ismert motivu-moknak (5461; 8/10) (Dvofáková-KrásaStejskal 1978, 119; SPNS 1968, 211; Szőnyi 1933, 195). A "homokóra" tipus szögletesebb formája két csúcsíves, orrtagos osztászáródás fölött ül. Márkusfalván (Myskovszky 1876, 270), Keszthelyen (1531) 1367-1400 között (Csemegi 1941, 136-143), Almakeréken 1342-82 (Möller 1929, 14) és Szakolcán 1372 után (SPNS 1969, 103) 2421-es, 241 l-es) látható (8/11). Új, eddig nem készített, halhólyagos kőrács a kolozsvári Szent Mihály templom 122l-es és 123l-es mérműve (8/12) (Balogh 1935, 10; Entz 1974, 208; Grandpierre 1942, 112-115; Rados 1941-42). Az iglói templom 1243l-es rózsaablaka a középkori Magyarország talán legszebb ívnégyszög-ívháromszögorrtagos kompozíciója (8/13) (Lechner 1929, 7; SPNS 1969, 153; Szőnyi 1933, 201). A pozsonyi ferences tempóm 6522-es primerjében a fent említett 614l-essel ellentétben négy levél van (7/14) (Entz 1974, 204). Szepesófalu két dupla osztászáródásu ablakának kör primerjében kereszt alakú négy levél van (8/15) (SPNS 1969, 156). A kolozsvári Szent Mihály templomon (Balogh 1935, 10; Entz 1974, 208; Grandpierre 1942, 112-115; Rados 1941-42, 2), lőcsei Szent Jakab templomon (1330-1400) Dvofáková-Krása-Stejskal 1978, 119; SPNS 1968, 211; Szőnyi 1933, 195), a pozsonyi székesegyházon (Bures 1972, 85-102; Entz 1974, 209; SPNS 1967, 188; Szőnyi 1933, 195) Kismartonban, Bártfán (1448-58) (Divald 1915, 313; Sásky 1956, 12; SPNS 1967, 96), és Szepesófalun (SPNS 1969, 156) találjuk a XIV. sz. második felének tipikus, hármas elrendezésű primerekkel alkotott díszitésmódját: Kolozsvár 1211; két kör fölött ívnégyszög (9/1), 1111; három ívnégyszög (9/2), Kolozsvár 6121, Kismarton 1531, Bártfa, Szent Egyed templom 1241; két ívháromszög fölött egy ívnégyszög; (9/3), 6211; az előzőhöz hasonló, de eltérő osztászáródással (9/4), Lőcse 5321; két kör fölött egy ívnégyszög (9/5), Lőcse 1111, Pozsony székesegyház 2471; három kör (9/6), Kolozsvár 1531; két ívháromszög fölött (9/7), Szepesófalu hasoló az előzőhöz, de kissé eltérő (9/8). A korszak másik fontos kőrácstípusa ívháromszög primerrel rendelkezik, ebben másodlagos primerekben (kör, ívháromszög, ívnégyszög, halhólyagok 9/9, illetve levelek (9/10-16) vannak. Ezek az ablaktípusok Szepesófalun (9/9) (ibid.), Iglón (9/10-12) (Lechner 1929, 7; SPNSA 1969, 153; Szőnyi 1933, 201), illetve Lőcsén a Szent Jakab templomban (Dvoráková-Krása-Stejskal 1978, 119;SPNS 1968, 211; Szőnyi 1933, 195) fordulnak elő. A XIV. sz. végén valamennyi gótikus ablakforma kiteljesedik, formavilágában széleskörűvé, művészi fokát tekintve sokoldalúvá, fejletté válik. Ez ugyanígy érvényes a nagyszombati előcsarnok térelválasztójára (10/1) (Borovszky 132
