Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 26. 1989-1992 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1997)
Évi jelentés 1989–1992 – Jahresbericht 1989–1992 - Petres Éva, F: Állandó kiállítások. – Stndige Austellungen. p. 214–215.
A külső folyosó kronlógiailag teljesebb bemutatásra volt alkalmas, bár néhány korszak elhagyására itt is rákényszerültünk. "A töredékek Fejér megye múltjából" címet viselő rész az újabb kőkortól a török foglalásig terjedő időszakot mutatja be. Ez a rész kissé didaktikusabb formában készült, mint a belső termek kiállítása, gondolva az iskolák, vagy részletesebben érdeklődők igényeire. Ebben a kiállításban magyar-angol nyelvű összefoglaló szövegek segítik a tájékozódást, amíg a belső kiállításban csak a fő címek és a kézbe adható lapok igazítják el a látogatót. A rendezés legnehezebb feladata a két kiállítás összehangolása volt: a belső teremsor és a folyosó látnivalói időben párhuzamosan futnak, ami azt jelenti, hogy ha valaki nem kívánja végigjárni az egyik vagy másik kiállítást és ki- vagy belép a terembe, vagy a folyosóra, mindig abban a korszakban találja magát, amelyet elhagyott. A harmadik kiállítás is az adott térhez igazodott, arányaiban így a legkisebb: egy rövidebb folyosó szakasz és két kisebb terem állt rendelkezésre. Az eddigi megyei arányokban összeállított kiállítások helyett itt Székesfehérvár emlékeiből válogattunk, pótolni kívánva a még mindig hiányzó várostörténeti kiállítást. "A középkori és törökkori Székesfehérvár" címet viselő bemutató két részből tevődik össze: a folyosón a királyi bazilika emlékeivel jeleztük a város középkori jelentőségét az ország történetében. Sajnos, ez a rész nem tudott olyan teljesset és összképet adni, mint a régi épületben rendezett Székesfehérvár kiállítás. A belső két helyiségben a város területén végzett újabb kutatások eredményeit foglaltuk össze, egy középkori és egy törökkori egységben. Itt látható először a Sziget városrészben feltárt keresztes konvent anyaga, illetve a török fürdő újabb kutatási eredményei. A topográfiai és ásatási eredmények alapján készült a vár és külvárosai fejlődését bemutató rajz sorozat. A helyszín, a barokk épület - bár a kiállítás rendezése számára szoros kereteket szabott -, önmagában is értékes látnivalót nyújt. A rendház - jezsuita, pálos, majd ciszter rend követték egymást falai között - lépcsőházait, földszinti nagy termét stukkók díszítik, feltehetően olasz művész munkái. Az 1950-1978 közötti időszak fiu-kollégiumi használata után tíz éves műemléki helyreállító munkára volt szükség. Ez a munka többek közt még a szakma számára is ismeretlen műalkotást hozott felszínre:az első és a második emelet közötti lépcsőházat freskók díszítik, témája a lorettói litánia, indító képe Patrona Hungáriáé, Szűz Mária ábrázolás. A freskó az épülettel egykorú, az 1770-es évekből való, feltehető, hogy templom freskóit alkotó Franz Sambachot segítő Anton Werle és Johann Magis jezsuita fráterek egyikének műve. A kiállítás szakmai részét a Múzeum munkatársai végezték: Őskor: F. Petres Éva, Jungbert Béla (Fehérvárcsurgói telep, Pázmánd), Antoni Judit (Csabdi); Római kor: Bánki Zsuzsanna, Nádorfi Gabriella; Népvándorláskor-honfoglaláskor: Fülöp Gyula; Középkor: Hatházi Gábor, Romhányi Beatrix; Középkori-törökkori Székesfehérvár, székesfehérvári bazilika: Kovács Péter; újabb kutatások, topográfia: Siklósi Gyula; Római kőtár Farkas Zoltán. A kivitelező a Museion Kft., Szatmáry Sarolta volt, a vitrinek tervezője Kamarás Borbála belső építész, grafika Ecsedy Mária és Branzeis Zsuzsa. Technikai rendező: Hámori Imre, szakmai irányító: F. Petres Éva. F. Petres Éva 215
