Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 26. 1989-1992 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1997)

Évi jelentés 1989–1992 – Jahresbericht 1989–1992 - Fülöp Gyula: Régészeti kutatások. – Archologische Forschungen. p. 188–200.

let, két szabadon álló kemence, árokrendszer belső szakaszai, 34 gödör). Újabb településtörténeti adatokat szolgáltatnak az ugyanitt talált bronzkori és római kori objektumok, szórványok. Az ásatáson szakértőként részt vett Pálóczi Horváth András régész és Sabján Tibor néprajzkutató. {Hatházi Gábor) Rácalmás-Göböljárás A kezdetben sejtettnél nagyobb kiterjedésű, X-XI. századi köznépi temető 1991. őszi ásatása során e temetőnek újabb, 34 sírból álló részletét tártuk fel. Az ásatás a 629. sírnál maradt abba. A már megszokottnak mondható, kis számú lelet (bronz S-végű hajkarikák, gyűrűk, nyakperec, gyöngynyaklánc) mellett első ízben került itt elő korabeli halotti obulus: Petrus rex és Andreas rex egy, illetve két darab érme. {B. Horváth Jolán - Bóna István) Sárosa

1 - Kertali domb 1991 augusztusában folytattuk az 1989-ben megkezdett, késő-avar és X-XI. századi magyar temető (Marosi Arnold 1934. évi, Disznólegelő néven ismertté vált lelőhelyével azonos) leletmentését. Az idei év fő feladata a dombot kelet-nyugati irányban átvágó földút partfalainak végleges és teljességre törekvő feltárása, a kimosódásból eredő veszélyeztetettség megszüntetése, továbbá a kétrétegű temető keleti és nyugati határainak részbeni tisztázása volt. Az idén feltárt temetőrészből (3345. sír) kivétel nélkül kelet-nyugati tájolású, X-XI. századi sírok láttak napvilágot, amelyek lényegében az előző évihez hasonló rítussal és szegényes leletanyaggal jellemezhetők. A X-XI. századi temetőrész (északi peremét tavaly már megtaláltuk) nyugati és keleti irányú kiüresedése (sírok ritkulása, egymástól való nagy távolsága, gyér leletanyag) a temető széleit jelzik. Az idei feltárással az is bizonyossá vált, hogy 1989-ben az avar temető legészakibb sírjait (20., 22., 23. sír) találtuk meg, s mindkét temető centruma az eddig megkutatott felületektől délre keresendő. A feltáráson Farkas Edit, Füle Piroska és Keszi Tamás régészhallgatók vettek részt. {Fülöp Gyula - Hatházi Gábor) Székesfehérvár, Kossuth u. 9. Az épület belsejében, a ház nyugati fala mentén szintcsökkentést végeztek a helyreállítási munkálatok során. A földmunkák végzésekor előkerült a korai királyi vár félköríves teraszának fala, amely ezen a szakaszon 200 cm széles. A falat a ház alatt 12 m hosszúságban tártuk fel. Ugyancsak dokumentáltuk a ház engedély nélkül átvágott, középkori falát. {Siklósi Gyula) Zámoly - római katolikus temető A régi római katolikus temető területén fekvő középkori templomrom alaprajzának megismerését a temető újrahasznosítása tette szükségessé. A feltárást nehezítette, hogy az itt lévő, már jeltelen, 1900 körüli sírok teljesen tönkretették a rétegviszonyokat, sőt a falakat is. A feltárások eredményeként egy 15x6,5 m-es, egyhajós, patkó alakú szentélyzáródású templomot tártunk fel. A hajó északnyugati sarkában egy középkori, melléklet nélküli sír került elő. Összesen hét ponton rögzítettük a kerítésfal nyomvonalát, amely torzított ovális alaprajzi formát mutat. A templom a XII. században már állhatott. {Siklós Gyula) Dunaújváros - rác templom Az épület toronysisakjának rekonstrukcióját, fedélszékének cseréjét és külső helyreállítását megelőző kutatás csak a homlokzatokra korlátozódott. A helytörténeti irodalom azon - elsősorban a XVII. századi császári hadmérnökök által készített metszetekre hagyatkozó feltételezéséből kiindulva, amely szerint a Rácdombon, a jelenlegi templom helyén állt Pentele falu plébániatemploma, a kutatás megkezdése előtt jelentős korábbi épületmaradványokra számítottunk. A templom azonban felmenő falaiban középkori részleteket nem őriz, egységes későbarokk alkotás, néhány csekélyebb későbbi átalakítással (ablakkönyök megemelése, új párkány). Az 1769. évi templomépítési adat erre az épületre vonatkoztatható. {Tamási Judit) Sárosd - Tyúkmajor 1991 augusztusában a Sárosd-Kertali dombi ásatás idején, attól 700-800 m-re keletre eső homokbányában leletbejelentés nyomán ástunk rá egy ismeretlen korú férfisír maradványaira, (a csontváz csak térdtől lefelé volt meg, a sírban leletet nem találtunk), valamint egy talán középkori, esetleg kora újkori verem megmaradt, kb.1/5öd részére. A verem hamus betöltéséből mindössze egy csonttöredék került elő. A terület bejárásakor igen szórványos leletanyagot gyűjtöttünk: egy bronzkori, egy keltagyanús és két Árpád-kori cserepet, továbbá egy megsemmisült, középkori kemence tapasztásának egy darabját. {Romhány i Beatrix) 195