Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 26. 1989-1992 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1997)
Évi jelentés 1989–1992 – Jahresbericht 1989–1992 - Fülöp Gyula: Régészeti kutatások. – Archologische Forschungen. p. 188–200.
dó alakú volt, falai kb. 130-140 cm szélességűek voltak. É-i és D-i végéhez építették a Szt. Donát kápolna szentélyét, illetve tornyának alapozását. A falak csaknem a föld felszínén találhatók, néhány helyen a legalsó kősort találtuk meg. Az őrtornyot a törökök egy kb. 50x70 m-es ovális földvárat védték, melyet árokkal vettek körül. A lelőhelyen néhány török kori, zöldmázas, talpas tál töredéke került elő. (Siklósi Gyula) Székesfehérvár-Piac tér A leletmentést a Palotai út szélesítése tette szükségessé. A feltárást a középkori és a török kori Palotai kapu barbakánjával szemközti parton, az egykori kaput védő várárok túloldalán, a mai Mária szobor Ny-i oldalánál végeztük. Ezen a területen 16o2-ben a vár védői földerődöt emeltek, mely egyúttal a Palotai kapu Ny-i hídfője volt. A leletmentés során egy XVIII-XIX. sz-i útburkolatot találtunk. A legújabb kori feltöltés alatt pusztulási törmelék, égett, faszenes pusztulási, illetve XVIII. sz.-i feltöltési réteg borította azt a mélyített, kövezett útburkolatot, mely az erődített hídfőhöz vezetett. A mélyített utat, melyben elfektetett gerendákat is találtunk, gerendákból rótt támfal, illetve gyenge habarcsba rakott kőfal határolta két oldalról. (Siklósi Gyula) Székesfehérvár- Vasvári Pál u. A Vasári Pál u. 3. sz. ház és udvara területén egy késő középkori temető sírjait tártuk fel. Előkerültek azonban korábbi sírok is, melyek az itt feltárt objektumhoz tartoznak. A területen egy ÉD-i és egy erre merőleges, kb. 110120 cm széles, az udvar és a ház egészén végigfutó falat találtunk. A falsarok pontján maradt meg legépebben a kiásott objektum. Az udvarszinthez (11,83) viszonyítva 2,73 cm-rel mélyebben feküdt. A falihoz - a ház D-i részén - újabb, hevenyészett falsarok épült, annak elbontása után. A leletanyag tanúsága szerint az építményt a XIII. sz-ot követően már nem használták. Építése a XI-XII. szra tehető. Az objektum a királyi bazilikához szervesen illeszkedhetett. További részleteinek feltárásra 1990-ben kerül sor. (Hatházi Gábor-Siklósi Gyula) 1990 Fehérvárcsurgó-Kisvárhegy Folytattuk a korai vaskori magaslati telep feltárását. Az előző évben átvágtuk az erődített telep külső sáncát. Ebben az évben az ú.n. belső vár sáncát vágtuk át. Az erődítés jellegének és szerkezetének tanulmányozása végett szükséges lesz a későbbiekben rábontani a szelvényre. Az ú.n. Liptai-tetőn egy magányos halmot tártunk fel (16x11 m átmérőjű, 1.4 m magas), de az objektum semmilyen jelenséget nem tartalmazott. A felhordásában korai vaskori cserépdarabok és kevés állatcsont voltak. A magaslati telep erődítésén kívül eső területeken is rendkívül sűrűn fordul elő korai vaskori cserépanyag. A telepen szórványosan középső bronzkori, a mészbetétes kultúra hagyatékába tartozó, felszíni előfordulású cseréptöredékek, az urnamezős kultúra késői bronzkori edény maradványai, valamint római kerámia is található. (Jungbert Béla) Az 1990. évi régészeti ásatások Fejér megyében. I = ásatás; II = leletmentés; 1 = őskor; 2 = római kor; 3 = népvándorlás kora; 4 = honfoglalás kora; 5 = középkor. Sárosd-Ker tali domb Sárosd belterületének északi peremén, a Kert utca végében emelkedő Kertali dombon (Marosi Arnold 1934. évi feltárása révén mint Sárosd-Disznólegelő ismert a szakirodalomban) 1990 májusában folytattuk a tavaly a megkezdett leletmentést. Az idei, meglehetősen rövid lélegzetű munkálatok során sikerült a kétrétegű (avar, XXI. sz-i magyar) temető É-i kiterjedését pontosan lokalizálni. Az idén napvilágot látott temetőrész (25-32. sz. sír) lényegében az előző évihez hasonló rítussal és leletanyaggal jellemzehető. A feltáráson szakmai gyakorlat keretében a Képző- és Iparművészeti Főiskola restaurátor hallgatói vettek részt, B. Perjés Judit és Szalay Zoltán vezetésével. (Fülöp Gyula-Hatházi Gábor) 191
