Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 26. 1989-1992 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1997)

Évi jelentés 1989–1992 – Jahresbericht 1989–1992 - Fülöp Gyula: Régészeti kutatások. – Archologische Forschungen. p. 188–200.

Pusztavám Pusztavám felett, a Vértesben (Koporsó-hegy) leletmentés folyamán É-D irányú falmaradvány került elő. A faltól 5 km-re ÉK-re feldúlt sír, környékén embercsontok szétszórva feküdtek. Jelentősebb leletek: szenteltvíztertó töredéke, másodlagosan felhasznált római kori feliratos kő töredéke. A lelőhely a vértesszentkereszti apátságtól légvonalban megközelítőleg 8-10 km-re fekszik. (Nádorfi Gabriella) Székesfehérvár-Jókai u. 2. Az 1988. évi ásatás befejezéseként a 9. sz. szelvény rábontásával megtaláltuk a Güzeldzse Rüsztem pasa fürdőhöz vezető csatorna edig hiányzó részét, és a csatorna, valamint a fürdő fala által elbontott középkori falmaradványokat. Az ÉD-i csatornaág egy KNY-i csatornaágba torkollott a fürdő ÉNY-i sarkánál. A csatornarendszer háromirányú kivezetésének végét nem ismerjük. A kőből épült csatornát nagy kőlapokkal fedték. A Jókai u. 2. sz. K-i homlokzatánál ásott közműárok leletmentésénél beigazolódott, hogy az épületet a török fürdő köveiből emelték. Az itt elbontott Szt. Bertalan templom köveit, melyeket a fürdő építéséhez felhasználtak, szintén megtaláltuk a mai ház alapozásában. Egy kőfaragójeles kő is előkerült. (Siklósi Gyula) Székesfehérvár-királyi bazilika A XIX. és XX. sz-i közművekkel részint megbolygatott, részint elpusztított területen elért ásatási eredmények: 1. Tovább erősödött az 1967. évi részleges falmaradvány megfigyelése alapján történt feltételezés jogossága, hogy a királyi bazilika diadalívének nyomvonalában, a bazilika D-i külső támfalához támpillér épült (XV. sz. ?), amely az I. sz. sírkápolna NY-i zárófala előtt, azzal párhuzamosan húzódott. A talajvízszintig lehatoló megmaradt alapozási maradvány legkisebb méretei: hossza: 4 m, szélessége min. 2.5 m. Ez azt is jelenti, hogy ebben a korban a sírkápolnának nem lehetett Ny-i bejárata. 2. A DK-i sekrestyében 3 x 0.25 m-es csíkban in situ maradt meg egy terazz járószint, magassága: 109,74 cm (Adriai!). Ráépítve kiskváderes homokkő részlet K-NY tengelyben, a D-i zárófal belső rekonstruálható nyomvonalához simulva (sírszegély kősóra?, lépcsőfok alja?). 3. A DK-i sekrestye D-i zárófala É-i, belső alapozásából megfigyelésre került 2, ill. 3 sor mészkőréteg in situ, a talajvízig alapozottan. 4. Előkerült az 1882-ben már ismertté vált DK-i sekrestye K-i falalapozásának nagy méretű, legalsó mészkősora, amelyet az 1912-ben elhelyezett szennyvízcsatorna építésekor kimozdítottak eredeti helyükről, majd pedig visszahelyezték, de nem az eredeti helyükre kerültek a kövek. 5. A DK-i sekrestye területén ugyancsak 1882-ben ismertté vált terazzo szint fölé 1937-ben védőhelyiség épült (=szerszámoskamra, vízvezeték helye). A terazzo felszíne felfagyva, részben már elpusztult. Hitelesítő átvágásakor kiderült, hogy alatta kiskváderes homokkősor van. Funkcióját csak a védőépület végleges elbontása után lehetséges meghatározni. 6. A Mátyás király-féle K-i bővítés alapozása részben in situ, részben kiszedett külső, D-i nyomvonala egyértelműen bizonyította, hogy az É-i oldalon ma is meglévő É-i, külső nyomvonalának tükörképi nyomvonalában helyezkedik el. Alapozási alja közel a talaj vízszintjéig haladt le. A feltáráson részt vett Fülöp Gyula régész, Vári Ágnes rajzoló. (Kralovánszky AlánFülöp Gyula) Székesfehérvár-Kossuth u. 9-11. A Kossuth u. 9-11. területén 1988-ban és az azt megelőző leletmentések során két XIV. sz-i házat, néhány középkori falmaradványt, továbbá a két középkori ház alapozása alatt a korai királyi vár teraszának mintegy 45 méternyi szakaszát tártuk fel. Idén a teraszon belül és kivül összesenl9 árkot vagy szelvényt húztunk. A teraszon belül feltárt öt szelvényben lényeges középkori objektumra nem akadtunk. A leletanyag tanúsága szerint csupán néhány Árpád-kori cölöplyukat és tűzhelyrészietet tártunk fel, melyek további ásatások nélkül nem értelmezhetőek. A szelvények rétegviszonyai szerint a XIII. sz. vége után a területen jelentős terepegyengetési munka folyt, melyben több fontos lelet mellett egy XI. sz-i szalagfonatos faragvány is előkerült. Ez egykor a királyi palota dísze lehetett. A terasz külső, K-i oldalán 14 árkot húztunk. Ezek feltárása az itt kezdődő építkezések miatt vált szükségessé. Az árkokban csak újkori objektumokat (fal,kő) találtunk Előkerültek viszont a korai királyi vár árkának részletei, melyet feltöltésével egyidőben, három periódusban kövekkel burkoltak, nem elképzelhetetlen, hogy ezen a területen volt a XV. szaázadban már említett búzapiac, mely a XVIII. sz. folyamán is ezen a környéken helyezkedett el. (Siklósi Gyula) Székesfehérvár-Öreghegy, Donát u. A barokk kori kápolnát 1734-ben egy, az Öreghegy szőlőiben álló török őrtorony köveiből emelték. Magát a kápolnát a II. világháború harcaiban pusztították el. Romjainál a Fejér megyei topográfia munkálatival összhangban végeztünk leletmentést. A feltárások során tisztáztuk egy barokk szerzetesi sír és a barokk kápolna részleteit. Ezektől a falaktól elvált a török őrtorony épülete, mely a kápolna közepén állott. Az őrtorony fektetett hor190