Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 24. 1986-1988 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1990)
Tanulmányok – Abhandlungen - Demeter Zsófia: A Mezőföld úrbéres viszonyai a XVIII. század végén. p. 67–72.
Tanulságos lehet a telekátlag kiszámítása. A telekátlag az jobbágy átlagosan 16,86 holdat, Tolnában pedig 15,67 holdat egésztelkek számának a telkes jobbágyok számával való elosztásakor jön ki. Az országos átlag az úrbéri tabellák adatfelvételei alapján fél telek körül van. Fejér és Tolna megye telekátlaga 0,43, Veszprém megyéé: 0,57. Fejér és Tolna megye azonos telekátlaga eltérő birtokátlagot takar. Fejér megyében 1 telkes birtokol. Veszprém megye 0,57-es telekatlagahoz 18,22 holdas birtokátlag csatlakozik (FELHŐ 1970, 25-26). Telekátlag-csoportok a Mezőföldön : megjegyzendő, hogy 0,12es telekátlag alatti község nem található ekkor a Mezőföldön. 0,12-0,26 0,27-0,50 0,51-0,80 0,81-1 1 fölött Fejér megyei rész Veszprém megyei rész Tolna megyei rész 6 2 4 20 4 12 10 8 3 2 1 Összesen : 12 36 21 2 1 Az összes mezőföldi helység százalékában 16,66% 50% A helységek felében tehát az átlagosan fél telekhez közelítő kategóriájú telekátlag uralkodott, a második helyen a fél telket meghaladó telekátlag állt. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy az egész telek körüli átlag is igen ritka: a Fejér megyei részen Kálóz és Seregélyes (Zichy István birtokai) került a 0,81-1 telkes kategóriába, míg az ekkor Veszprém megyéhez tartozó Dégen (Festetics Lajos birtoka) egésztelek fölött volt a telekátlag. 29,16% 2,7% 1,38% A telkes jobbágyság differenciálódása a teleknagyságok összeírása alapján követhető nyomon. A forrásközlő munka {Úrbéres birtokviszonyok 1970) a teleknagyságokat hét kategóriába sorolja, helységenként. Ennek alapján a Mezőföld helységeiben a következő teleknagyságok fordulnak elő: 1 Уг telek fölött 1 У2-1 telek 1-34 telek %-Уг telek Уг-Vx telek telek Vs telek a Fejér megyei részen a Veszprém megyei részen a Tolna megyei részen 47 42 2 60 28 22 151 176 149 227 81 151 692 490 554 934 128 1143 555 41 376 Összesen 91 110 476 459 1736 2205 972 a telkesek %-ában 1,5% 1,8% 7,8% 7,5% 28,6% 36,4% 16% Tehát a legtöbb jobbágyot az összeíróbiztosok az V*-¥Ï telek közötti, illetve az Ví-Vi telek közötti oszlopban írták össze. Érdekes, hogy Fejér és Tolna megyében ez utóbbi, tehát a kisebb telekkategória a gyakoribb, míg a Veszprém megyei részen a nagyobbik. A dunántúli megyék között kevésnek mondható mind az első, a legnagyobb, mind az utolsó, az Vs telkes kategóriában összeírt jobbágyok száma. 1 V2 fölötti telket a Fejér megyei részen bírnak a legtöbben: 47 jobbágy: ebből Érden él 11, Perkátán 12, Seregélyesen 20. A jobbágyi kondíció három korabeli kategóriáját: örökös jobbágy, szabad költözésű és e kétfajta jogállású lakosság által vegyesen lakott helységként jelölték az úrbéri tabellák : örökös jobbágyok lakta szabadmenetelűek vegyes kondíciójúak helység lakta helység lakta helység ismeretlen kondíciójú a Fejér megyei részen a Veszprém megyei részen a Tolna megyei részen 14 6 2 16 4 15 8 5 1 1 Összesen 22 35 14 1 a mezőföldi helységek %-ában 30,55% 48,55% 19,44% 1,38% A szabadmenetelűek nagy száma és főként elhelyezkedésük a török hódoltság alatt a pusztásodás sorsára jutott, majd újonnan - gyakran többször - megtelepített községek sorát jelzi. A vegyes kondíciójú községek léte is részbeni telepítésre utal : a régi lakók örökös jobbágyok maradtak, az újak szabadköltözésűek lettek. Az úrbéri tabellák tartalmazzák természetesen a földesurakat is. Érdemes megvizsgálni a birtokosok adatsorát is. Világi nagybirtokos Világi középbirtokos Közbirtokosság Egyházi nagybirtok a Fejér megyei részen a Veszprém megyei részen a Tolna megyei részen 14 6 5 16 13 10 69
