Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 24. 1986-1988 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1990)

Évi jelentés 1986–1988 – Jahresbericht 1986–1988 - Fülöp Gyula: Régészeti kutatások. – Archologische Forschungen. p. 215–223.

1986 Rácalmás-Göböljárás Bakony csernye-Balátai dűlő Folytattuk a lengyeli kultúrába tartozó temetőrészlet feltárását, újabb 180 m

2 kiterjedésben. A korábban itt talált sírok körzetét szélesítettük a feltárással. Három sír helyét tudtuk megállapítani, de szórványos emberi csontanyagon és kerámiatöredéken kívül mást nem találtunk, mivel a jelenségek jóformán a felszínen vannak, az erózió és a földútnak munkagépekkel történő karbantartása teljesen elpusztította a temetőnek ezt a részét. (Jungbert Béla) Fehérvárcsurgó-Eresztvényi erdő Folytattuk a korai vaskori temető VI. halomsírjának feltárását. A 3,80 m magas halomsír földfelhordása és kőborítása alatt kettős szerkezetű fa sírkamrát találtunk. A sír nagymértékben bolygatott volt. Elkezdtük a 6 m magas VII. halomsír feltárását. (Petres Éva-Jungbert Béla-Kovács Tibor) Pázmánd A Termelőcsoport u. 37. sz. ház udvarán 1985-ben földmunka során kerámiát találtak. Az akkor elvégzett leletmentés során korai vaskori temetőrészietet tártunk itt fel. Ezt a munkát folytattuk, további 60 m

2 feltárásával, újabb sírok feltárásának reményében. Csak elenyésző mennyiségű és már korábban bolygatott YiC

2-D

1 korú leletanyagot találtunk. Ugyanezen a területen tuskóirtásos fakitermelés során római sírokat bolygattak meg. A nagymértékben bolygatott szórványértékű anyagon kívül két római sírt mentettünk meg. (Jungbert Béla) Dunaújváros-Castrum 1985 nyarán a partvédelmi munkálatokkal kapcsolatban szükségessé vált a via praetoria feltárása, illetve a tábor D-i kapuja előtt lévő rész kinyitása. A D-i kapunál sikerült az erődfal egy további szakaszát feltárni, ugyanitt előkerült a via saguralis egy részlete is. Közvetlen az erődfal mellett találtunk egy 52 darabos éremkincset. A via praetoria feltárása közben sikerült megállapítani az út szerkezetét. Véglegesen eldönthetővé vált, hogy az út mindkét oldalán oszlopsor futott, s nagyon valószínű, hogy az Ú K-i végén a késői időkben ráépítkezések folytak. Legalább négy réteg különíthető el az út sztratigráfiájában. Az útról és közvetlen környékéről nagy mennyiségű érem, apró tárgy és kerámia került elő. A táborban végzett csatornázási munkákkal kapcsolatosan sikerült a via sagularis É-i szakaszának egy részét is feltárni. Itt két késői megújítás különíthető el. Topográfiai korrekciók miatt szükségessé vált az É-i kapu és principia részén három szonda kinyitása. Itt egy nagyméretű kemencét és egy terrazzopadlós ház részletét tártuk fel. Konzulens: Barkóczi László. (Zarnóczki Attila) Dunaújváros-Intercisa-vicus A partvédmű VIII. számú víztelenítő kamrájának helyét tártuk fel a tábor ÉNy-i saroktornyán kívül, 200 m

2-nyi felületen 15 hulladékgödröt ástunk ki - a leletanyag zöme III. századi kerámia, továbbá egy méhkas alakú tárológödröt. (B. Horváth Jolán) Szabadegyháza- Vastag-halom A halom tetején mélyszántás közben egy római sírkő töredéke került elő. A töredéken, amely a sírkő felső része, egy erősen megrongált állapotban fennmaradt háromalakos dombormű látható. A leletmentés során egy újabb sírkő töredéke is előkerült, amelyen a képmező és a feliratos rész is elpusztult. (Csermenyi Vajk) A X. századi köznépi temető eddig feltárt sírjainak száma az 1986 őszén kiásott 50 újabb sírral - meghaladja a félezret (534). A sírokban a korszak jellegzetes viseleti tárgyait találtuk: hajkarikát, nyakperecet, gyűrűt, bronzból és ezüstből. A X. századi temető részben egy bronzkori, késő vatyai vegyes rítusú temető fölött terül el. Annak állományát kilenc urnasírral (köztük ép urnákkal) gyarapítottuk. Feltártuk továbbá annak az avar temetőnek 11 újabb sírját, amelyre a magyar temető DK-i szélének kutatása közben találtunk, a gyermeksírokban pedig agyagedényeket. A férfiak mellett a szablyákon kívül egy esetben íjtegez csont borítását, vas szalut, tegezeket, líra alakú csatokat, íjak csontborítását tártuk fel. Megtaláltuk egy esetben a fakengyel vasalását is. A lószerszámot csikó és oldalpálcás zabiák (egy esetben aranyozott ezüst kantárveretekkel), körte alakú és vállába kovácsolt fülű kengyelek (néhány női sírban a kengyel függesztőszíjának ezüst veretei), valamint lószerszámveretek képviselik. Az eddig feltárt sírok sorokba rendeződnek és három - egymástól 10-14 méteres távolságra elválasztott - csoportot alkotnak. (B.Horváth JolánBóna István) Perkáta-Kőhalmi dűlő 1986-ban a perkátai külső szőlőhegyen középkori templom körüli temető 160, K-Ny-i tájolású sírját tártuk fel. A tatárjárás idején elpusztult Árpád-kori magyar falut jeleznek a temető korai, hajkarikás sírjai. Az elpusztult faluhelyet a XIII-XIV. század fordulóján kun népesség szállja meg, s használja tovább a temetőt. (1417 és 1537 között több ízben említik a források Perkáta kun szállást.) Gazdag leletanyagukból (gombok, gyűrűk, préselt pártadíszek, ruhaveretek, gyöngysorok, kések, csatok, tűtartó stb.) kiemelkedik a balkáni eredetű XIX-XV. századi, elsősorban a kunokhoz köthető gömbdíszes fülbevalók nagy szériája. A temetőt, ill. a templomdombot körülölelő árkot több ponton sikerült rögzíteni. (Hatházi Gábor) Az 1986. évi régészeti ásatások Fejér megyében. 1 = ásatás; 11 = leletmentés; 1 = őskor; 2-római kor; 3 = népvándorlás kora; 4 = honfoglalás kora; 5 = középkor 217