Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 23. 1984-1985 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1987)
Tanulmányok – Abhandlungen - Lukács László: Paraszti tanyasodás a Mezőföldön a XIX–XX. században. – The development of peasant farmsteads in Mezőföld region in the XIXth–XXth centuries. p. 137–154. t. I–VI.
THE DEVELOPMENT OF PEASANT FARMSTEADS IN THE MEZŐFÖLD REGION IN THE XIX th —XX th CENTURES This paper presents the development and management of peasant farmsteads in the Mezőföld region (Hungary, County Fejér). In Hungary, the term farmstead (Hung.: tanya) is generally attached to the area of the Great Hungarian Lowland, although it was already pointed out in 1942 in the book Magyar tanyák (Hungarian Farmsteads) by Ferenc Erdei, that some new types of farmsteads can be found sporadically in Transdanubia as well. These include the farms of Mezőföld, a typical region of great landed properties. In some of its settlements (Dunapentele, Enying, Sárkeresztes) the establishment of farmsteads was due to land commassation, but in most places (Aba, Sárbogárd, Perkáta, Rácalmás, Tác) to medium or large size estates being parcelled out ; all this took place in the second half of the XIX th and the first half of the XX th century. In the former case there were mostly but some resting places or huts for provisional stay to be found, and only very few buildings serving as provisional or permanent residence. The development of farmstead was far more intensive in case of estates being parcelled out, when new farmsteads were built principally by small holders or retired state employes. Carried out towards the end of the XIX th and in the first half of the XX th century, these allotments played a major role in furnishing the peasantry with landed property. As a consequence, there were several settlements where the small properties were nearly or quite as big as the medium or large size estates, in fact they eventually even surpassed them in size. The Mezőföld region was rather late in joining the process of evolution typical of the Great Hungarian Lowland; without passing through the various stages of this evolution, it adopted in the first half of the century already the farm type that was by then the most usual. The management of these farmsteads cannot be termed farm management in the sense the term is used in the Lowlands, since in our case the main characteristic of farm management —the division of living and working space —is missing. For the same reason, the Mezőföld villages surrounded by farmsteads cannot be regarded but to a most limited extent as genuine farm-type settlements. Nevertheless, it is remarkable, that the development of the farming system and farmstead management typical of the Great Hungarian Lowland started in the middle of our century in the Mezőföld region which actually has numerous lowland features in regard to geography, history and ethnography. IRODALOM Bátky 1918 Bátky 1922 Biczó 1896 BRIGHT 1970 Cholnoky 1910 DEMETER-LUKÁCS 1980 ERDEI 1942 Farkas 1975 FÉJA 1984 FÉL 1941 Gelencsér 1978 GRÓF-NIKLAI 1941 GYÖRFFY 1937 HELLER 1937 Hofer 1980 ILLYÉS 1952 Kállay 1979 Kovács 1938 MILLE 1927 MÓRICZ 1952 ORMÁNDY 1937 RADENICH 1924 SINKA 1943 SCHNEIDERJUHÁSZ 1937 STEPHENS 1855 BÁTKY Zs., Néhány vonás Fejérmegye népességének tömörüléséhez. Földrajzi Közlemények, XLVI, 119-128. BÁTKY Zs., Néhány vonás Fejérmegye településföldrajzához. Föld és Ember II, 185— 191. Biczó P., A zámolyi ev. reformált egyház története. Nagy-Kőrös, 39 p. R. BRIGHT, Utazásai a Dunántúlon 1815. Veszprém, 79 p. CHOLNOKY J., AZ Alföld felszíne. Földrajzi Közlemények, XXVIII, 413- 436. DEMETER ZS.— LUKÁCS L., A puszták népe, a Mezőföld története. Székesfehérvár, 172 p. ERDEI F., Magyar tanyák, Budapest, 272 p. FARKAS G., Dunapentele története a kapitalizmus korában 1850—1950. Fejér megyei Történeti Évkönyv, IX, 163-716. FÉJA G. Magyar haláltánc. Budapest, 411 p. FÉL E., Kocs 1936-ban. Budapest. GELENCSÉR J., A gépi cséplés Sárkeresztesen. Alba Regia, XVI, 345— 350. GRÓF I.— NIKLAI F., Magyarország tájegységei. Budapest, 16 p. GYÖRFFY I., A magyar tanya. Földrajzi Közlemények, LXV. 70- 93. HELLER A., Cselédsor. A mezőgazdasági cselédek helyzete 1935-ben, különös tekintettel a székesfehérvárijárásra. Budapest, 182 p. HOFER T., A hazai tanyarendszer és a másodlagos településszóródás külföldi példái. A magyar tanyarendszer múltja. Szerk.: PÖLÖSKEI F.-SZABAD GY. Budapest, 9-60. ILLYÉS GY., Puszták népe. Budapest, 252 p. KÁLLAY I., Aba. Fejér megyei Történeti Évkönyv, XIII, 7— 35. KOVÁCS A., Száz év Fejér vármegye községeinek népesedéstörténetéből. Magyar Statisztikai Szemle, XVI, 248- 265. MILLE G., Gyakorlati gazdalexikon. I—II, Budapest, 1452 p. MÓRICZ Zs., Gyalogolni jó. Budapest, 482 p. ORMÁNDY J., Országos mezőgazdasági címtár. III, Felsődunántúl. Kaposvár, 642 p. RADENICH GY., Magyarország vármegyéinek általános ismertetője. V. Fejér vármegye és Székesfehérvár szab. kir. város. Budapest, 174. p. SINKA I., Fekete bojtár vallomásai. Budapest, 251 p. SCHNEIDER M.— JUHÁSZ V., Fejér vármegye. Magyar városok és vármegyék monográfiája, XXII, Budapest, 576 p. STEPHENS H, Mezei gazdaság könyve. II, Pest, 480 p. 153
