Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 22. 1982-1983 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1985)
Évi jelentés 1982–1983 – Jahresbericht 1982–1983 - Fülöp Gyula: Régészeti kutatások. – Archologische Forschungen. p. 184–189.
Dunaújváros—Duna meder 1982 januárjában egy töredékes sisakot és egy bronzüstöt kapott az Intercisa Múzeum Fehér András dunaújvárosi lakostól. Mindkét lelet folyamkotrás alkalmával került elő a Dunából, a dunaújvárosi ipari kikötő bejáratánál. A sisak süveg formájú, háromszorosan profilált csúccsal végződik, lemezből kalapálták ki. A homlokpánt fölött a tulajdonost jelölő felirat poncolt pontsorból áll: MAXI CONSTANTIS. Kora a III— IV. századra tehető. A fül nélküli bronzüst kora II— III. század. (Szabó Klára) Sárbogárd— Virágrész Folytattuk és befejeztük az 1980-ban elkezdett eraviscus temető feltárását. Két további csontvázas sírt tártunk fel, egyet pedig csak a folt és a szétdúlt csonttöredékek alapján azonosíthatunk, miután a háborús földmunkák nagymértékben megbolygatták. Ezzel a Virág-részi homokbányában levő eraviscus temető sírjainak száma 31-re emelkedett. E munka során kb. 600 négyzetméternyi területet vizsgáltunk át, további sírokra nem számíthatunk. (Jungbert Béla) Az 1982. évi régészeti ásatások Fejér megyében. 1 = ásatás; 11=leletmentés; 1 = őskor; 2=rómaikor; 3 = népvándorláskor; 4=honfoglaláskor; 5=középkor. Csókakő A falu Bödönkút nevű részén szántás során cseréptöredékek kerültek elő. Leletmentő ásatást kezdtünk, amelynek során mindössze 0,3—0,5 méter mélységben levő újkőkori telep eke által szétroncsolt maradványait azonosítottuk. A dunántúli vonaldíszes kultúra kottafejes kerámia szakaszához tartozó három bolytatott gödröt tártunk fel. (Jungbert Béla) Fehérvárcsurgó Feltártuk az eresztvényi erdőben található koravaskori temető I. halomsírját (Ny-ról a III. halomsír). A munkára a halomnak illetéktelen személyek általi megbolygatását követően került sor. A feltárást az teszi rendkívüli jelentőségűvé, hogy a sírépítményt meglepő épségben találtuk. így alkalom nyílt a kettős szerkezetű sírépítmény felépítésének és a rítusnak a megfigyelésére. A HC korú temető többi halomsírjának a feltárását is tervezzük. (Kovács Tibor—F. Petres Éva— Jungbert Béla) rőjű, 60 cm mély kút. A későrómai temető területén a bádeni kultúra településéből két ház, egy boltíves kemence és több szemétgödör került feltárásra. (Nádorfi Gabriella) Balinka—Mecsérpuszta Avar kori temető leletmentése. Lásd a 161—168. oldalakon. (Fülöp Gyula—Nádorfi Gabriella). Székesfehérvár—Sziget Az egész évben folyó leletmentést 1978 óta rendszeresen végezzük a Johannita kolostornál. 1982-ben az eddig feltárt terület K-i részén folytattunk ásatást. Újabb épületrészeket sikerült feltárnunk, amelyek a XIII. századdal bezárólag épültek. Több építési periódusra utalnak az egy helyiségben lévő különböző Árpád-kori járószintek (59—62. sz. szelvény). A 64. sz. szelvényben Kései középkori és törökkori részletekre bukkantunk. (Siklósi Gyula) Kincsesbánya 1983-ban az Országos Érc- és Ásványbányászati Vállalat Fehérvárcsurgói Homoküzemének területén, a bányatótól 300 m-re D-re egy jövőbeni meddőhányó területének előzetes régészeti feltárása során kb. 3000 négyzetméternyi területet tártunk fel. Ezt az tette szükségessé, hogy 1975-ben meddőelhelyezés során egy avar temetőt pusztítottak el a közelben. Mindössze négy LT С korú kelta sírt találtunk a feltárt területen. (Jungbert Béla) Csákvár—Széchenyi úti kertek A Floriana IV— V. századi temetője feltárásnak harmadik évében elértük a temető É-i, K-i és D-i szélét. A D-i részen a korábbi megfigyeléseknek megfelelően a sírok sűrűn, négy rétegben, változatos tájolással, míg az É-i és K-i részen egymástól távol két-három méterre, sok esetben öt-hat méterre (É-i rész), két szinten, többnyire К—Ny, É—D tájolással fordulnak elő. Mellékletben szegény föld- és fakoporsós sírok, elvétve a 1983 185
