Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 21. 1981 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1984)
Közlemények – Mitteilungen - Siklósi Gyula: Néhány adat Székesfehérvár bronzkori topográfiájához. p. 241–244. t. LXXVII–LXXIX.
81.629. — sárga oldaldarab (6,6 X 4,5 X 1,3 cm) A 9. sz. árok 6. sz. rétegéből mindössze három közelebbről meghatározhatatlan őskori cserepet válogattunk ki. 81.630. — vöröses oldaltöredék (4x3x0,8 cm) 81.631. — szürkéssárga lekerekedő perem (3,3X1,7X0,8 cm) 81.632. — vörös lekerekedő perem (2,5X1,6X0,7 cm) A 46. sz. szelvény keleti oldalánál 130 cm mélységben találtuk meg a 6. sz. réteget. Ennek anyagában egyetlen bronzkori töredéket találtunk. 81.633. — fekete, fényezett oldaldarab (6X5X0,7 cm) Bronzkori töredékeket gyűjtöttünk a 9. sz. árok 6. sz. rétegéből is. 81.634. -— barna, kaviccsal soványított oldal- és peremdarab (8,2X7X0,8 cm) Bronzkori edénytöredék volt az 59. sz. árok 6. sz. rétegében. 81.635. — barna oldaldarab (6,5x6,3x0,9 cm) A fent említett Lenin lakótelephez tartoznak az egykori Selyem utca házai is. A Selyem u. 1—13. számú házak udvarán egy hosszú keresztárkot és egy szelvényt ástunk. Ezekben a johanniták falujának néhány házfala került elő. Az újkori leletanyaggal kevert felső rétegben, 40—50 cm-re a földfelszíntől közelebbről meghatározahatatlan őskori cserepet is találtunk. (2. sz. szelvény) 81.607. — kívül sárga, belül fekete, kaviccsal erősen soványított oldaltöredék (8,5X8,5X1 cm) A belváros területén mindössze három cserepet találtunk, három feltárás színhelyén. A Kossuth Lajos u. 10. sz. ház keleti zárófala melletti árok felső 40 cm-éből, újkori és némi középkori leletanyag között, jellegtelen őskori töredéket találtunk. 81.606. — sárga, kaviccsal soványított oldaltöredék (7,4 x X 2,8X0,8 cm) A Köztársaság u. 23/A sz. ház udvarán több árkot ástunk. Itt is rábukkantunk két jellegtelen őskori töredékre (4. sz. árok felső feltöltési rétege, a felszíntől 70 cm mélységig). 81.608. 1—2. — kívül sárga, belül szürkésbarna edényfal részlet (9,1X7,6X0,9 és 5,2x3,7X0,9 cm) A Géza téren folytatott feltárások során viszont egy kora bronzkori cserép látott napvilágot. A töredékek az 1. sz. szelvény 6. sz. rétegében, közvetlenül az érintetlen altalaj felszínén voltak. A szelvény metszetfalában, nem messze a lelettől, cölöplyukat is találtunk a két említett réteg között, az érintetlen talajba mélyedve. 81.625. — szürke oldaltöredék (6,3X5x0,8 cm) Mind a mai napig alig ismerünk közölt bronzkori leletanyagot Székesfehérvár területéről, annak ellenére, hogy a város és környéke sok pontján megtalálhatók a korszak nyomai (Kralovánszky 1967, 8). M. S о ó s Ágnes 1970. évi leletmentése során vatyai temetőt talált a Móri út és a Gombócleső út közötti területen (Bánki 1972, 282). Mivel az egykori Sziget, valamint az azóta már lebontott Selyem utca környékéről nem ismertünk ilyen korú leletanyagot, hasznosnak látom közlésüket. Különösen fehér foltnak számít a város bronzkori topográfiáját tekintve a belváros, ahonnan azonban már rendelkezünk szórványos leletekre utaló adatokkal (ibid.). E leletek csekély száma adott okot a Kossuth L. u. 10. sz. ház mögötti árok, valamint a Köztársaság u. 23:A számú ház udvarán talált cserepek közlésére. A Géza téri feltárásból származó cserép pedig, mint a közelében levő cölöplyukak mutatják, egykori telep létét sejteti. О IRODALOM Bánki 1972 Kralovánszky 1967 Zs. BÁNKI, Régészeti kutatások. Alba Regia, XII, 280—285. A. KRALOVÁNSZKY, Székesfehérvár kialakulása a régészeti adatok alapján. Székesfehérvár Évszázadai, I, 7—16. (1) A rajzokat Selmeczi Zsolt, a fényképfelvételeket Kádas Tibor, a városalaprajzot Egyed Endre készítette. 242