Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 21. 1981 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1984)

Közlemények – Mitteilungen - Vörös István: Avar kori kutyakoponya Szabadbattyánban. p. 269–271.

Alba Regia, XXI, 1984 VÖRÖS ISTVÁN AVAR KORI KUTYAKOPONYA SZABADBATTYÁNBAN Fülöp Gyula a szabadbattyáni új iskola udvarán 1981­ben végzett leletmentő ásatást, melynek során őskori, avarkori és XV.—XVI. századi objektumok és leletanyagok kerültek elő. Az avarkori ház (5. számú objektum) betöltésében, a kerámia és állatcsontokat tartalmazó „laza hamus folt" (2. réteg) alatt, a löszös agyag betöltést (4. réteg) kettéválasztó hamus rétegben egy kutyakoponya feküdt. A kutyakoponya a mai felszíntől számítva 128 cm mélyen, D — É-i irányban a jobb oldalán feküdt a ház középső részén (Fülöp 1982. 2.-3. kép). A ház betöltéséből előkerült kutyakoponya Fülöp G y. szerint rontáselhárító szereppel a ház tetejére volt kitéve (Fülöp 1982. 278). Az avarkori kerámia leletanyag a ház, és így a kutyakoponya korát is a VII. század harmadik harmadára keltezi. A kutyakoponya leírása (1. kép, 1 — 3.) A koponya ép állapotban került a ház betöltésébe. A bal oldali processus zygomaticus ossis temporalis a ház omladéká­nak bontásakor tört le. A P^ek, és a bal oldali С hiányzik; a jobb oldali С korona belső oldala lehasadt. A koponya középhosszú, széles. Az agykoponya boltozatos, felülnézetben szferoid, nyakszirti nézetben „ház" formájú. A tuber parietale domború. Az os interparietale kicsi, rövid (32,5 mm), a crista sagittalis externa nem alakult ki. A linea frontalis az ectorbitalék mögött érdesen kiemelkedő, csak a lambda mögött záródik. A jobb oldali linea frontalis a fal­csonton elvékonyodó és megközelíti a sutura interparietalét ; a bal oldali pedig széles lapos érdes sávot képezve húzódik az opisthocranion irányába. A linea nuchalis superior gyengén fejlett, alig kiemelkedő pereme a linea nuchalis inferioron keresztül az othionig követhető. A két protuberancia occipitalis superior közül a bal oldali a nagyobb, érdes felületű; a jobb oidali kisebb felületű és sekélyebb. A koponya a frontostenionnal és az entorbitaleknál széles. A homlok széles lapos. A homlokcsont orri nyúlványa rövid. A homlok profilvonala egyenes, hosszú, amely enyhe töréssel megy át a rövid széles egyenes orrhátba. Az orrnyereg (stop) ..inferior vagy anterior" állású, közvetlenül a nasioninter­maxillare pont mögött alakult ki. A szájpadlás széles, lapos; a fogsor — a később ismertetendő koponya aberrációtól füg­gően — szabályos. A basioccipitale régió széles, a bulla ossea kiemelkedő. A koponya legnagyobb magassága (lamina perpendicularis — linea frontalis között mérve) 62 mm, az orrhát magassága a P 1/2-nél 30 mm. A zygomaticus vastagsága 14 mm. A legfontosabb kraniológiai méretadatokat az 1. táblázat tar­talmazza. A koponya morfológiai rendellenességei A koponya median-sagittalis síkja, különösen annak arcorri része jobb oldali irányban elhajlik. Felül nézetben a jobb oldali agykoponya és a bal oldali arcorri rész rövidült meg. Alul nézetben jól megfigyelhető, hogy az arckoponya az agykoponyá­hoz viszonyítva jobb oldali irányban kissé elfordult. Az arcorri rész aszimmetriáját jelzi az eltérő zápfogsor hossz is: a bal oldali 68, a jobb oldali 70,5 mm hosszú. A bal oldali P 3 közelebb van a P*-hez mint a jobb oldali. A fogak kopása előrehaladott, különösen az incisivusokon figyelhető meg: a bal oldali I 1 , illetve a jobb oldali I 2 éle kopot­tabb az ellenkező oldaliaknál. A bal oldali I 3 a felső I 2 koroná­jának a laterális oldalát koptatta ki. A kutya neme — a koponya morfológiai jellegei alapján — : nőstény. A kutya életkora: 3,5 — 4 év. A kutya marmagassága — a Wyrost — Kucharczyk koefficiens alapján számítva — : 52—55 cm. A kutya fajta (típus) jellege: a koponya a kraniológiai adatok (1. táblázat) és arányok (2. táblázat), valamint a morfológiai jellegek alapján a Canis familiáris intermedius Woldrich 1878 alakkörbe tartozik. Ez a típus — az ősi dingószerű (v. pária?) kutya (C. fam. putiatini Studer 1906) valószínű leszármazottja — többek között a középnagy juhász-, és vadászkutyákat is magába foglalja. A szabadbattyáni avarkori kutya a ma élő középnagy Schnau­zer, dalmatiner típusokhoz hasonlító őrző és/vagy vadászkutya lehetett. 269

Next

/
Oldalképek
Tartalom