Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 21. 1981 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1984)

Közlemények – Mitteilungen - Fülöp Gyula: Újabb avar kori temetők Fejér megyében. p. 255–260.

VELENCE — SZŐLŐHEGY 1979. október 23-án Mezei Lőrinc üzemmérnök egy vaskés és vaskarika töredékét hozta múzeumunkba (3. ábra 9—10). A helyszínen egy, a munkások által feltárt sírt találtunk. ÉNy—DK tájolású idősebb nő váza, a vasak a bal combnyak külső oldalánál kerültek elő. A váz alatt koporsómaradványt találtunk (11. ábra). A sír a hegyet kerülő út árkának ásásakor került elő. Több sírt feldúltak már korábban is, amikor az útépítés miatt a hegyoldalt levágták, leletbejelentés akkor nem érkezett a múzeumba. Nagymértékben károsodott temető (Fülöp 1980, 71). Fejér megye területén 1983 decemberéig 76 lelőhelyen mintegy 1700 sír került napvilágra a VI—

IX. századból. A leletek, illetve a lelőhelyek zöme néhány sírós szórvány, vagy leletmentési anyag. Néhány temető többé-kevésbé feltárt (Csákberény— Orondpuszta, Rácalmás—Rózsamajor, Mezőfalva—Bajcsihegy, Előszállás—Öreghegy, Tác—Gorsium), mindössze egy teljesen feltárt avarkori temetőnk van : Dunaújváros—Béke város. A megismert települések száma is kevés, bár itt a feltártság foka országosan jónak mondható: Dunaújváros—Öreghegy kora- és középavar (BÓNA 1973), ugyanott közép- és későavar (Visy 1972, 48), Dunaújváros—Béke város, Rácalmás—Régi vasútállomás (Fülöp 1979), Kálóz—Nagyhörcsökpuszta (Fülöp 1982), Szabadbattyán—Iskola (e kötetben oldalon), Tác—Gorsium. A települések eddigi előkerülése a véletleneknek köszönhető. Szaporodásukat a közeljövőben meginduló régészeti topográfiai munkálatoktól várhatjuk. A szabadbattyáni és a kálóz—nagyhörcsöki telep kivételével a többiek temetője biztosan megvan, vagy legalább valószínűsíthető. A kiemelkedő mennyiségű és minőségű leletanyag ellenére a közlés — feldolgozás messze a kor követelményei és lehetőségei alatt van. A megye népvándorláskori történetének legutóbbi, történeti—régészeti összefoglalása is immár másfél évtizede készült (BÓNA 1971). Az 1975-ig előkerült temetők — és ez a leletek zöme — a tervek szerint az avar corpus Fejér megyei kötetében kerülnek feldolgozásra, talán még ebben az évtizedben. E munkámban a néhány újabban előkerült, vagy a kötetből kimaradó lelet közlését végeztem el. 11. ábra IRODALOM Bóna 1957 BÓNA 1971 BÓNA 1973 Csukás 1973 Fülöp 1979 Fülöp 1980 Fülöp 1982 KOCH 1969 Jungbert 1980 Jungbert 1982a Jungbert 1982b Jungbert 1982c MAROSI—FETTICH 1936 SALAMON—ERDÉLYI 1971 Szőke 1980 Tomka 1975 Török 1954 Visy 1972 I. BÓNA., Az ürbőpusztai avar temető. AÉrt, LXXXIV, 155—174. I. BÓNA., A népvándorlás kora Fejér megyében. Fejér megye története az őskortól a honfoglalásig. 5. Székesfehérvár, 94. I. BÓNA., VII. századi avar települések és Árpád-kori magyar falu Dunaújvárosban. Fontes Arch Hung, Budapest, 161. GY. CSUKÁS., RégFüz, I. 26. 1973, 66. GY. FÜLÖP., VIII—

XI. századi településnyomok Rácalmás-Régi vasútállomáson. Alba Regia, XVII, 267—274. GY. FÜLÖP., RégFüz, I, 33, 71. GY. FÜLÖP, Avarkori kemence Káloz-Nagyhörcsökön. Alba Regia, XIX, 251—258. R. KOCH, Katalog Esslingen. IL Die merowingischen Funde. Stuttgart, 139. R. JUNGBERT, Régészeti kutatások. Alba Regia, XVIII, 364—369. B. JUNGBERT, RégFüz, I, 35, 65. В. JUNGBERT, RégFüz, I, 35, 65. В. JUNGBERT, RégFüz, I, 35, 70. A. MAROSI—N. FETTICH, Dunapentelei avar sírleletek. AHung, XVIII, 105. Á. SALAMON—

I. ERDÉLYI, Das völkerwandrungszeitliche Gräberfeld von Környe. Studia Arch. VBudapest, 184. М. В. SZŐKE, Zur awarenzeitlichen Siedlungsgeschichte des Körös-Gebietes in Südost-Ungarn. AAHung XXXII, 181—203. P. TOMKA, Adatok a Kisalföld avarkori népességének temetkezési szokásaihoz. II. Tájolás. Arrabona XI, 39—90. GY. TÖRÖK, Kora-avar sírok Móron. AÉrt, LXXXI, 54—60. Zs. VISY, RégFüz, I, 25, 48. 17* 259