Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 21. 1981 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1984)

Közlemények – Mitteilungen - Siklósi Gyula: Néhány adat Székesfehérvár bronzkori topográfiájához. p. 241–244. t. LXXVII–LXXIX.

Alba Regia, XXI, 1984 SIKLÓSI GYULA NÉHÁNY ADAT SZÉKESFEHÉRVÁR BRONZKORI TOPOGRÁFIÁJÁHOZ Székesfehérvári feltárásaink során néhány lelőhelyen (1. ábra) bronzkori edénytöredékekre is bukkantunk. Ezek egy része jellegtelen töredék, más része meghatározható. Egy csoportjukat kevert rétegből, vagy szórványanyagból emeltük ki, más részük abból a fekete, iszapos, tömör feltöltésből került ki, mely Fehérvár egész területén végighúzódik. Ezt a földanyagot szerkezete alapján bizonyosan a környező mocsarak mélyítése közben termelték ki száraz időszakban. Ezt a tevékenységet a korai és kései középkorban egyaránt folytatták a leletanyag tanúsága szerint. Az őskori leletanyagot, amennyiben in situ találtuk, közvetlenül a szürkésfehér, vagy sárgásfehér érintetlen altalaj felszínén, vagy a fent említett fekete színű feltöltés alsó részén fedeztük fel. Előfordult az is, hogy Árpád-kori töredékek közül emeltük ki az alább tárgyalandó cserepeket (LXXVIJ— LXXIX. tábla, 2. ábra). A legtöbb őskori edénytöredék a középkori Sziget külváros területén került elő. Itt a 12. sz. közepén alapított johannita rendház feltárását végeztem. Az egykori Sziget a közelmúlt Sziget utcája környékén terült el. Az 1979-ben szanált terület Lenin lakótelep néven épült be 1980-tól. Már a középkori részletek tisztázása is nehéz feladatot jelentett a nagyméretű újkori beásások rombolásai miatt. Ezek legtöbb esetben egészen az érintetlen altalajig tönkretették a stratigráfiai viszonyokat. Az előkerült középkori részletek alatt pedig nem folytathattunk feltárást. A talált 23 bronzkori edénytöredék részint a 6. sz.-t viselő, fent részletesen elemzett fekete rétegből, részint kevert anyagból származik. Objektumhoz nem köthetők. A 22. sz. árok 6. sz. rétegében három, jellegtelen őskori töredéket találtunk. 81.609. — sárga, belül szürke, kaviccsal soványított, fényezett oldaldarab (méretei: 6,4x6x1,6 cm) 81.610. — szürke, kaviccsal soványított nyakrész (3,3x2,6x 0,8 cm) 81.611. — egyszerű, sárga peremdarab, kaviccsal soványított (3,4X3,3X0,8 cm) A 48. sz. szelvény nyugati metszetfala előtt kis árkot mélyítettünk. Ennek 6. sz. rétegéből, középkori töredékek közül három jellegtelen őskori töredéket is kiválogattunk. 81.612. — fényezett, barna oldaldarab (11,6x9x0,9 cm) 81.613. — sárga, belül szürke oldaldarab (4,4x3,3x0,9 cm) A 14/2. sz. árok 6. sz. rétegében egyetlen bronzkori edény töredéke került elő. 81.615. — kívül vöröses, belül sárga, kihajló peremű töredék, kicsiny füllel (10,5 X 9,2 X1 cm) A 3. sz. árok 4. sz. rétegének középkori leletanyagában egy feketére égett bronzkori edény oldaldarabjait is megtaláltuk (81.616. méretei: 8x5,6x0,9). A 14/2 sz. árok szürke, iszapos, égésfoltos (faszenes) rétegéből középkori leletanyagot tártunk fel. Mellettük egy, a késő nagyrévi- vagy kora vatyai kultúrához kapcsolható (81.617.) és öt kora bronzkori töredék látott napvilágot (81.618.). 81.617. — sárga, kihajló peremű edény, kaviccsal soványított részlete. Vállától pereméig nyúló füle kicsiny (8,5 X10 X1 cm). 81.618. 1—5. — kívül sárga, kaviccsal soványított, kihajló peremű edény, durva seprőzött díszítésű töredékei. Méreteik: (7,3X4,5X1; 7,5X7X0,6; 7X6,5X0,9; 7,5X5,5X0,8) A 9/b sz. árokban 195 cm mélységben, újkori beásás megforgatta kevert anyagot találtunk. Egyetlen innen származó bronzkori töredékünk (81.619.) 15—16. sz-i cserepek között feküdt. 81.619. — kívül sárga, belül szürke oldaldarab (6,8x4,6x X0,8 cm) A 48. sz. szelvény szórvány kerámiaanyagából is napfényre került néhány bronzkori lelet. 81.620. — kihajló peremű, sárga bronzkori edényrészlet (6,5X4,5X1,4 cm) 81.621. — belül sárga, kívül fekete bronzkori oldaldarab (10,3X6,2X0,7 cm) 81.622. — barna bronzkori oldaltöredék (8,7ХбХ 1 cm) 81.623. — barna, kaviccsal erősen soványított kora bronzkori oldaltöredék (9,5x8x0,9 cm) Bronzkori töredék (81.624.) került elő a 23. sz. árok szürke, agyagos rétegéből is, mely a felszíntől mért kb. 50—100 cm közötti sávban húzódott. A rétegben csak atipikus, apró töredékek voltak, de az alsóbb rétegviszonyok alapján (innen késő középkori leleteket gyűjtöttünk) megállapítható, hogy a réteg nem bronzkori feltöltés. 81.624. — vörösesbarna oldaldarab (4x3x1,1 cm) A 10. sz. árok 6. sz. rétegében is voltak bronzkori töredékek. Ezeket bolygatatlan, eredeti helyzetben találtuk. 81.626. — sárga, kavicsos oldaldarab (3,8x3,1x1 cm) 81.627. — sárga, belül fekete oldaldarab (6,1x4x0,7 cm) 81.628. — belül szürke, kívül vöröses, durván seprőzött díszű, kora bronzkori oldaltöredék (6,8x4,5X0,8 cm) A 42. sz. szelvény szürke feltöltési rétegének rézkorra keltezhető cserepe, vegyes középkori és törökkori anyagban látott napvilágot. 16 Alba Regia XXI. 241