Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 21. 1981 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1984)
Tanulmányok – Abhandlungen - Lukács László: Kakasütés a Dunántúlon. – Rooster beating in Transdanubia. p. 209–220. t. LXXIV–LXXVI.
Dunántúl számos vidékén a lakodalmi vacsora egyik fogása a baromfi aprólékból készített rizseshús. Ezt a vőfély a kakasra utaló ételköszöntővel szolgálja fel: Elhoztam a kakast, egész tarajával, Jó puhára főzve, apró rizskásával, Nem gondolt jó gazdánk a maga tikjával, Költsék hát jóízűen isten áldásával. Alsólendva, v. Zala m. (Lendava, Jugoszlávia) (Szenté 1898, 122) Ehosztam a kakast égisz taraj ávő, Jópuhára főzött apró rizskásávo. Hommióta tissigit viseli szüvessen, Enné jobb itê még gégéjén nëm úszott, Noha száz esztendőn má keresztü csúszott. Csepreg, Vas m. (RAJCZI 1943, 84) Behoztam a kakast egész tarajával, szakácsné asszonynak tíz körme ujjával. A kakasnak a keze, a jércének a lába még most is cicerél a tálba'. Kajdacs, Tolna m. (Szabóné 1982) A kethelyi (Vas m.) lakodalomban a sült tyúkot a násznagy szokta földarabolni, s a násznépnek kiosztani. Amíg a násznagy a sülttel bajlódott a vendéghívó legény (vidor) tréfájával mulattatta a vendégeket: észrevétlenül odalopódzott a násznagy mögé, és egy darab sülthúst ellopott. Erre a násznagy a jó falatokat kiosztotta a vendégeknek, a vendéghívónak pedig csak a tyúk nyakát kínálta. A vendéghívó e szavak kíséretében vett el egy tyúk nyakat a tálról: „Köszönöm, násznagy uram a szívességét, nem eszem ám ezt mind meg, a kutyának is jut belőle!" Majd a tyúk nyakát a szájához véve, kakast utánozva kukorékolni kezdett (BÉKEFY 1884, 68). Szentgálon (Veszprém m.) a vőlegény elé tett rizses tál közepébe egy főtt kakasnyakat állítottak. A kakasnyakról After the war of liberation against the Turks in the eighteenth century, Germans and Slovaks settled in villages in Transdanubia and brought with them the custom of rooster beating from their homelands. In several communities the custom was still alive in the first half of this century; in Mozsgó (Baranya County) they practice it to this day. In the course of fieldwork I came upon rooster beating in seven communities inhabited by national minorities in Transdanubia : in the Slovakian community of Sóskút (Pest County) and the Hungarian-GermanCroatian village of Mozsgó (Baranya County), it exists as a game of skill for selecting the "First Lad", held on Ash Wednesday and Easter Monday; in the German Pusztavám (Fejér a csőrös-tarajos kakasfej a vőlegény felé nézett. Neki kellett elfogyasztani, hogy első gyermekük fiú legyen. V a j к a i Aurél 1942-ben még fényképezett e célra levágott kakasfejet. Székesfehérvár-Felsővárosban a lakodalmi vacsorán a vőfély ma is az Alsólendváról bemutatott kásaverssel adja fel a rizseshúst. Az első tálat, amelynek tetején egy hatalmas, főtt kakasfej díszeleg, a menyasszony elé teszi. Jenőben (Fejér m.) a lakodalmi vacsorán az ifjú pár elé feldíszített sült kakast tettek, csőrében égő cigarettával (Varga, 1955). Kocson (Komárom m.) a lakodalmi ebédnél a menyasszonynak kakasfejet kellett szétvágnia (FÉL 1941, 98). A lakodalmi kakas révén a dunántúli magyarság népi kultúrájában adott volt a kakasütés átvételének tradicionális és pszichikai alapja, a szokás átvétele mégsem történt meg. Ennek elsősorban településtörténeti okai vannak. A dunántúli magyaraság közé ékelődött nemzetiségi falvak népi kultúrája volt annyira életképes, hogy a telepítés után két évszázaddal is őrizze a magukkal hozott szokásokat, de a szétszórtság, az elszigeteltség miatt nem lehetett olyan mértékben expanzív, hogy szokáselemek átadása révén jelentős hatást gyakorolhatott volna a szomszédos, nagy tömbökben élő magyarság népi műveltségére. A kakasütés nyomaira a Dunántúlon ezért csak a német vagy szlovák eredetű településeken bukkantam. A Kálimedence magyar falvaiban a zenészavatáskor történő kakasütés egy mesterség szokáskörébe tartozik, késői, elszigetelt jelenség. Ennek ellenére a falvak egész lakosságát megmozgatta. Fennmaradását, további gyakorlását elsősorban a II. világháború akadályozta meg. Figyelemre méltó, hogy az elszigeteltségben élő dunántúli nemzetiségi lakosság a kakasütés szokását az áttelepülést követően több mint két évszázadon keresztül megőrizte, szokásrendszere jellegzetes elemeként még századunk első felében, a nyelvi asszimiláció erőteljes előrehaladása időszakában is gyakorolta. Ebből az tűnik ki, hogy egy csoporton belül a szellemi vagy az anyagi kultúra egyes elemei sokkal mélyebb gyökerüek, szívósabbak, mint a nyelvi elemek. County) in the German-Slovak-Hungarian Lajoskomárom (Fejér County), in the Slovak communities of Öskü (Veszprém County) and Tárnok (Pest County), and in the originally Slovak but assimilated village of Tordas (Fejér County), it was a wedding custom. While conducting ethnographic research in the Káli Basin of Veszprém County I found traces of rooster beating in Köveskál and Szentbékálla. In these Hungarian communities rooster beating was linked to the initiation of gypsy musicians on the Thursday following Ash Wednesday, referred to as "Mangled Thursday" (csonkacsütörtök), and on Carnival Sunday. ROOSTER BEATING IN TRANSDANUBIA 216
