Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 20. 1980 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1983)
Tanulmányok – Abhandlungen - Kralovászky Alán: The earliest church of Alba Civitas. p. 75–88. t. XXVII–XXXII.
HAJNÓCZY 1976 KHALIKOV 1976 KOMORÓCZY 1938 Kralovánszky 1967 Kralovánszky 1968a Kralovánszky 1968b Kralovánszky 1972 Kralovánszky 1975 Kralovánszky 1981 KRISTÓ—MAKK—SZEGFŰ 1973—74 László 1942 MRT 1969 MRT 1979 Mezey 1963 Mezey 1972 MÓCSY 1974 MORAVCSIK 1950 MORAVCSIK 1953 Nagy 1973 PAUER 1893 PLETNJOWA 1978 Rübakov 1948 Sunderland 1959 SSRH 1938 Székely 1972 TIMKÓ 1971 TOMPOS 1971 Vajay 1967 VAJAY 1968 Velte 1951 VILLARD 1959 GY. HAJNÓCZY, AZ építészet története. Ókor. Budapest. A. X. X АЛИКОВ, Исследования Великого Города — Москва. GY. KOMORÓCZY, A kereskedelem és ipar Szent István korában. Budapest. A. KRALOVÁNSZKY, Székesfehérvár kialakulása a régészeti adatok alapján — Die Ausbildung der Stadt Stuhlweissenburg aufgrund der archäologischen Daten. Székesfehérvár Évszázadai, I, 7—18. A. KRALOVÁNYSZKY, Contribution a la question de sarcophage de Székesfehérvár dit de Saint Etienne. Alba Regia, VIII/IX, 85—92. A. KRALOVÁNSZKY, Előzetes jelentés az 1965. évi székesfehérvári ásatásokról— Vorbericht über die mittelalterlichen Ausgrabungen in Székesfehérvár in 1965. Alba Regia, VIII/IX, 253—262. A. KRALOVÁNSZKY, Székesfehérvár, Arany János и. 5—7. RégFüz, 1/25, 63. A. KRALOVÁNSZKY, Székesfehérvári ásatások. Ars Hungarica, 317—318. A. KRALOVÁNSZKY, Baukunsthistorische Angaben zur Frage des Auf tauchens des vierapsidischen Kirchentyps in Ungarn. Opuscula Byzantica. GY. KRISTÓ— F. MAKK— L. SZEGFŰ, Adatok korai helyneveink ismeretéhez. ActaUnivSzegediensis,ActaHist, XLIV/XLVIII. GY. LÁSZLÓ, Budapest a népvándorlás korában. Budapest Története 1/2, Budapest. Magyarország régészeti topográfiája. Veszprém megye, II, 224—258. Magyarország régészeti topográfiája. Komárom megye. V, 78—231. L. MEZEY, Csutmonostor alapítástörténete és első oklevelei. TBM, XV, L. MEZEY, Székesfehérvár egyházi intézményei a középkorban. — Kirchliche Institute in Stuhlweissenburg im Mittelalter. Székesfehérvár Évszázadai, II, 21—36. A. MÓCSY, Pannónia a korai császárság idején. Budapest. GY. MORAVCSIK, Bíborban született Konstantin. A birodalom kormányzása. Budapest. GY. MORAVCSIK, Bizánc és a magyarság. Budapest. T. NAGY, Budapest története az őskortól a honfoglalásig. Budapest története az őskortól az Árpád-kor végéig. I, 83—184. GY. PAUER, A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt. Budapest S.A. PLETNJOWA, Die Chasaren. Leipzig B. Б. А. РЫБАКОВ, Торговля и торговые пути. История Культуры древней Руси. Москва. E.R. SUNDERLAND, Symbolic Numbers and Romanesque Church Plans. Journal of the Society of Architectural Historiens, XVIII. Scriptores Rerum Hungaricarum. Budapestini. GY. SZÉKELY, A székesfehérvári latinok és a vallonok a középkori Magyarországon — Die Latiner und die Wallonen von Stuhlweissenburg im mittelalterlichen Ungarn. Székesfehérvár Évszázadai, II, 45—72. I. TIMKÓ, Keleti egyházak, keleti kereszténység. Budapest. E. TOMPOS, AZ építészet története. Középkor. Budapest. Sz. VAJAY, Géza nagyfejedelem és családja — Grossfürst Géza und seine Familie. Székesfehérvár Évszázadai, II, 63—100. Sz. VAJAY, Eintritt des ungarischen Stämmebundes in die europäische Geschichte. Mainz. M. VELTE, Die Anwendung der Quadratur und Triangulator bei der Grund und Aufrissgestaltung der gotischen Kirchen. Basler Studien zur Kunstgeschichte, VIII, 17—28. The Sketchbook of VILLIARD DE HONNECOURT. Bloomington—London. 88
