Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 20. 1980 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1983)

Közlemények – Mitteilungen - Jungbert Béla: Kora Árpád-kori temetőrészlet és XIV–XVI. századi sírok Baracskán. p. 237–240.

Értékelés A régészeti megfigyelésre lehetőséget nyújtó sírok közül a 14., 15., 16., 20. és 30. sírok a XIV— XVI. századból származnak. Ezek kivéve a 30. sírt, a X— XI. századi temető magjától É.-ra vannak. Az öt közül négy sírban koporsó is volt. A 14. és 30. sírokat megbolygatta a földmunka. A 14. sírban, amelyben a csontváz csípőtől lefelé elpusztult, nem találtunk mellékletet, a 30. sírban pedig, amelynek csak az alsó fele maradt meg, a lábakon bőr cipő maradványait észleltük, sarkain egy-egy patkóval. A koporsók faanyaga és a csontok viszonylag jó meg­tartásúak. A 15. sírban a lábakon in situ kiemelésre alkalmas csizmamaradványokat találtunk, a sarkokon itt is patkók voltak. A mellkason 12 db., ruháról származó, bronzgomb volt. A 16. női sírban szintén patkóval ellátott cipő maradványokat, a fejen pedig rossz megtartású párta foszlányait találtuk. A 20. férfi sírban úgyszintén patkós cipőket és fejreborított textilmarad­ványt észleltünk (szemfedő?). A textil, bőr és vasmellékletek restaurálása folyamatban van. A csípőn egy ezüst gomb volt. Ezeket a sírokat egy kerámiatöredék és egy övmerevítő datálja a XIV—X VI századok közti időszakra (L. sz. IKM. 81.18.1. és 81.18.2.) (3. ábra, 6). Ezek a földmunka okozta bolygatás követ­keztében nem sírból kerültek elő, mégis az a tény, hogy a X— XI. századi síroktól távolabb, a 15.—16. sírok közötti bolygatott föld­ből származnak, igen valószínűvé teszi e sírok mellékleteihez tarto­zásukat. Datáló értékük egyértelmű, mégsincs alapunk a XIV— XVI. századok közötti időbe való tág behatárolásnál pontosabb besorolásra. Az itt találthoz hasonló övmerevítőt ismerünk Veszprém—Kálváriadombról (Rhé, 1930, 1—44; Éri, Kelemen, Németh, Torma, 1969, 236, 28. tábla, 4, 9—10). Ott egyéb mellékletekkel együtt XV— XVI. századinak határozzák meg. A Veszprém—Kálváriadomb temetőben, a XV— XVI. szá­zadi sírokon kívül, a baracskai temetőhöz hasonlóan korábbi, XI— XII. századi sírok is voltak. Talán nem tévedünk ha a Baracska Gellért tanyán előkerült X— XI. századi és XIV— XVI. századok közé datálható temető közelében egy templom létét feltételezzük. Ennek helye azonban még azonosításra vár. A Baracska Gellért tanyán talált koraárpádkori temetőrészlet az ezidőből ismert közismerten szegényes X— XI. századi teme­tőkhöz képest is igen leletszegény. K. Éry Kinga ésKra­lovánszky Alán (1963, 69) e kor temetőinek leletsze­génységét a kereszténység előretörésével és az állami ellenőrzés megerősödésével hozzák kapcsolatba. Ezen kívül esetünkben számolnunk kell a temető megbolygatása során előállott pusz­tulással is. A következő sírok bolygatottak voltak és mellékletük nem volt: 1., 2., 3., 7., 9., 10., 11., 12., 13., 22., 21. és 26. A 23. gyermeksír bár bolygatott volt egy bronz karikát is tartalmazott. Az 5., 6., 17., 18., 24. és 32. sírok bolygatatlanok voltak de melléklet nem volt bennük. Sírmelléklet csak a 4., 8., 25. és 31. sírokban volt. A 9., 10., 11., 12., 13., 19., 21. és 26. sírok halottjainak neme megállapíthatatlan a bolygatás nagy foka miatt. Gyermek­csontokat mindössze a 2. és 23. sírokban észleltünk. Az 1., 3., 4., 6., 8., 22., 24. és 25. sírokba férfiakat, míg az 5., 7., 17., 18., 31. és 32. sírokba nőket temettek. A halottak tájolása DNy—ÉK-i irányú, fejjel DNy-nak. Minden esetben nyújtott hanyattfekvő pozícióban fekszenek a vázak. A temetőrészlet korának meghatározására mindenek­előtt a 3 db. itt talált S végű karika alkalmas. Általános vélemény szerint ezek megjelenését a X. század utolsó két harmadára teszik (Kralovánszky, 1957, 183; Szőke, 1959, 42). László Gyula egyik korábbi munkájában XI. századinak mondja őket (1942, 797). Az S végű karikák-hajkarikák sírbeli helyzete a kor temetőiben jól ismert és a temetőnkben is megfigyelt előfordulást a legáltalánosabbnak tarthatjuk (Jósa, 1914, 169—184; 303— 340; Dienes, 1956, 246; Párducz— Тагу, 1939, 191). A 31. női sír gyöngysora beillik a köznépi temetők női sírjaiban előforduló típusok közé. A terület többi része most nem veszélyeztetett. Az illetékes intézmények kötelezték magukat, hogy minden, a körzetben végzendő földmunkához előzetes engedélyt kérnek a múzeumtól. Jungbert Béla 2. ábra 5. ábra 4. ábra

Next

/
Oldalképek
Tartalom