Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 20. 1980 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1983)

Közlemények – Mitteilungen - Fülöp Gyula – Jungbert Béla: Őrspuszta honfoglalás és kora Árpád-kori temetője. – Őrspuszta: ein Gräberfeld aus der Landnahmezeit und die frühen Arpadenzeit. p. 233–234.

ÖRSPUSZTA HONFOGLALÁS ÉS KORA ÁRPÁD-KORI TEMETŐJE A pusztaegresi MGTSZ elnöke jelentette, hogy Őrspuszta határában földeihordás közben csontvázakat és egy pár sodrott karperecet találtak. Lelőhelyünk a Sárvíz átkelőhelyénél, a több kilométer széles mocsárvilágot nyugatról szegélyező dombvonulat egy kiemelkedő pontján fekszik, (1. ábra). A földmunka során mintegy 12—14 sírt semmisítettek meg. Az ásatás folyamán hat sírt sikerült feltárni. A sírok tájolása NY—

К volt. A temetkezések 120—140 cm mélységben kerültek elő, az 1. sír 170 cm-en. A 3. és a 4. sír között 1—2 éves gyermek vázrészeit találtuk. A 3. és az 5. sír láb felőli részén, a temetkezéseken kívüli kerámiatöredékek kerültek elő, datálásuk XIII—

XIV. század (2. ábra). Egyetlen sírmellékletünk a fonott karperecpár (3. ábra) volt, amely a földmunkák során került elő, analógiái alapján a X—

XI. keltezhető (SZŐKE 1962, 63, 95; Horváth 1979, 287) Őrs falu első említése 1293-ból való (KÁROLYI 1904, 53). A X. század második felében Fejér megye déli részére telepített besenyő falvak egyike volt (Nagy 1893, 218 skk; Marosi 1931, 4). A besenyő falvak gyűrűje a fehérvári vezéri, majd királyi székhely első védelmi lépcsője volt. Az ide telepített közösség a Sárvíz átkelőhelyét biztosította. Fülöp Gyula—

Jungbert Béla 1. ábra: Őrspuszta X—

XI. századi temetője 233