Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 20. 1980 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1983)

Tanulmányok – Abhandlungen - Lukács László: Vándoralakok, vándormunkások és a területi munkamegosztás Kelet-Dunántúlon. – Vagrants, Internant workers and the territorial division of Labour in Eastern Transdanubia. p. 185–199. t. XLV–XLII.

FARKAS 1969 FÉNYES 1836 FÉNYES 1847 FÉNYES 1851 Fürész 1981 a FÜRÉSZ 1981 b Gelencsér 1978 Gelencsér 1980 Gémes 1977 Gunda 1941 Gunda 1943 Gunda 1949 a Gunda 1949 b Gunda 1953 GUNDA 1956 Gunda 1972 GUNDA 1979 Gunda 1983a Gunda 1983 b GYÖRFFY 1930 GYÖRFFY—PAULOVITS 1917 HAMBUCH 1981 Hegyi 1959 HEGYI 1978 HEICZINGER 1973 Heller 1941 ILA—KOVACSICS 1964 ILLYÉS 1952 JAKSIÖ 1962 Kállay 1971 Kállay 1979 KÁROLY 1896—1904 Kós 1960 Lencsés 1964 Lencsés 1965 LENCSÉS 1982 LUKÁCS 1981 Moenich 1916 Pesty 1977 Sándor 1956 Sárközi 1972 Schindele 1978 SEIDEL 1898 SÓLYMOS 1958 SÓLYMOS 1965 Somkúti 1978 SZABAD FALVY 1970 SZABÓ 1931 Szekeres 1860 SZABÓ 1938 Takács 1972 TÁLASI 1936 TÁNCSICS 1978 VÉRTES 1910 Vértes 1938 Wekerle 1896 G. FARKAS, Adatok Bodony község történetéből. Gyöngyös, 130 p. E. FÉNYES, Magyar országnak, 's a' hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statisztikai és geographiai tekintetben. Pest E. FÉNYES, Magyarország leírása. Pest E. FÉNYES, Magyarország geographiai szótára, I—

IV, Pest GY. FÜRÉSZ, Kik voltak a vendetek? FH, XXXVIII, 13, 7. GY. FÜRÉSZ, Pusztai emlékek. Iváncsa, 91 p. J. GELENCSÉR, A tövisborona készítése és használata Sárkeresztes községben. Néprajzi Pályamunkák Fejér megyéből, I, 12—18. J. GELENCSÉR, Adalékok Székesfehérvár Palotaváros néprajzához. Fejér megyei Szemle, 1980/2, 21—50. B. GÉMES, A juhászok ládái és a juhászcéh kérdése a Mezőföldön a XVIII—

XIX. században. A szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve, VI—

VII, 173—197. B. GUNDA, Az erdélyi pásztorvándorlások Földrajzi Zsebkönyv, 52—56. B. GUNDA, Wanderer Karpaten

—Europas. Ungarn, IV. 249—253. В. GUNDA, A magyar népi műveltség kelet-európai helyzete. Néprajzi Tanulmányok, I, 3—19. B. GUNDA, Vándor román füvesek Erdélyben. Magyar Nyelvőr, LXXIII, 86—88. B. GUNDA, Ethnographische Beziehungen des russischen Wortes „vengerec" („Wanderer, hausierender Händler"). Acta Ethnographica, III, 420—435. B. GUNDA, Néprajzi gyüjtőúton. Debrecen, 171 p. В. GUNDA, Die Bettler in der Gesellschaft eines Dorfes. Festschrift Matthias Zender. Studien zu Volkskultur, Sprache und Landesgeschichte Bonn, 625—634. B. GUNDA, Ethnographica Carpatho

—Balcanica. Budapest, 427 p. B. GUNDA, Vándorok a pusztán. Fejér megyei szemle 1983/1. Székesfehérvár, 7—18. B. GUNDA, Két nép vándorai. Alföld, XXXIV, 10, 62—70. I. GYÖRFFY, A cifraszűr. Budapest. 223 p. J. GYÖRFFY—A. PAULOVITS, Fejérvármegye rövid földrajza, Budapest, 54 p. W. HAMBUCH, Der Weinbau von Pusztavám. Budapest, 180 p. I. HEGYI, A gajai malmok csuvározásához. Néprajzi Közlemények, IV, 1—2, 216—221. I. HEGYI, A népi erdőkiélés történeti formái. (Az Északkeleti—Bakonyerdőgazdálkodása az utolsó kétszáz évben.) Budapest, 319 p. J. HEICZINGER, Bakonycsernye múltja a telepítéstől 1848-ig. Bakonycsernye, 243 p. A. HELLER, A sommások munkabére. Magyar Statisztikai Szemle, XIX, 381—401. B. ILA—J. KOVACSICS, Veszprém megye helytörténeti lexikona. Budapest, 438 p. GY. ILLYÉS, Puszták népe. Budapest, 249 p. I. JAKSIÖ, Srbi и Stolnom Beogradu. Növi Sad, 225 p. I. KÁLLAY, Székesfehérvár haszonvételei 1688—1790. Fejér megyei Történeti Évkönyv, V, 45— 102. I. KÁLLAY, Adony. Fejér megyei Történeti Évkönyv, XIII, 41—72. J. KÁROLY, Fejér vármegye története. I—

V, Székesfehérvár I. Kós, Summásélet. Miskolc. 183 p. F. LENCSÉS, A summásgazda. Agrártörténeti Szemle, VI, 476—487. F. LENCSÉS, AZ idénymunkások helyzete az előszállási uradalomban 1940—1944. Agrártörténeti Szemle, VII, 571—587. F. LENCSÉS, Mezőgazdasági idénymunkások a negyvenes években. Budapest, 178 p. I. LUKÁCS, A székesfehérvári Palotai városrész. Székesfehérvár, 70. p. K. MOENICH, Nyelvtörténeti adatok Székes-Fehérvár városa levéltárából. Magyar Nyelv, XII, 130—133. F. PESTY, Helységnévtára. Fejér megye. Fejér megyei Történeti Évkönyv, XI, 161—305. I. SÁNDOR, Otthon és summásság a mezőkövesdi matyók életében. NéprÉrt, XXXVIII, 185—196. Z. SÁRKÖZI, A summások. A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848—1914. Budapest, II, 321—381. I. SCHINDELE, A móri kádárok élete és munkája. Néprajzi Pályamunkák Fejér megyéből, 1,24—37. I. SEIDEL, Chronologische Erzählung der Ereignisse und Begebenheiten in der Herrschaft Csókakő— Moor im Stuhlweißenburger Comitat in Ungarn. Steyr, 49 p. E. SÓLYMOS, Rekesztő halászat a Velencei-tavon. Székesfehérvár, 47 p. E. SÓLYMOS, Dunai halászat. Népi halászat a magyar Dunán. Budapest, 313 p. É. SOMKÚTI, Székesfehérvár kereskedelmi élete a XIX. század közepén. PAB—VEAB Értesítő, Székesfehérvár, 149—156. J. SZABADFALVY, Az extenzív állattenyésztés Magyarországon. Debrecen, 231 p. I. SZABÓ, Fejérvármegye és Székesfehérvár szab. kir. város törvényhatóságainak almanachja. Székesfehérvár, 337 p. M. SZEKERES, Fejérmegyei táj- és népismertetés. Győri Közlöny, 63. Z. SZABÓ, Cifra nyomorúság. A Cserhát, Mátra, Bükk földje és népe. Budapest I. TAKÁCS, Vallomás a búcsúról. A csönd órái. Fejér megyei írók antológiája. Székesfehérvár, 303—316. I. TÁLASI, A Kiskunság népi állattartása. Budapest, 271 p. M. TÁNCSICS, Életpályám. Budapest, 616 p. J. VÉRTES, Kétszáz esztendő. A székesfehérvári Kereskedelmi Társulat története az 1712. óta. Székesfehérvár, 324 p. J. VÉRTES, Székesfehérvár szab. kir. város kereskedelmének története. Székesfehérvár és Fejérvármegye ipara és kereskedelme Szent István évében. Székesfehérvár, 99—187. S. WEKERLE, Fejérmegye. Az Osztrák—Magyar Monarchia írásban és képben, XIII, Budapest, 528—576. 199