Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 20. 1980 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1983)
Tanulmányok – Abhandlungen - Lukács László: Vándoralakok, vándormunkások és a területi munkamegosztás Kelet-Dunántúlon. – Vagrants, Internant workers and the territorial division of Labour in Eastern Transdanubia. p. 185–199. t. XLV–XLII.
While travelling through Csákvár, he was fascinated by the folk song sung by girls in the window of the inn : "... because for me the song was completely new, unusual, and because the gentlewomen were pretty; they sang the song in harmony, which was not customary in our part of the country." Saturday evening dances, jointly organized by the summás-s and farm-servants of the Mezőföld represented an excellent opportunity for communication, social interchange. This explains where the farm-hands learned so many songs from the summás-s. Travel to foreign parts also speeded up the abandonment of traditional clothing by the summás-s. A former summás woman from Mezőkövesd recounted to István Sándor how much their clothing became simplified in this century under, the influence of itinerant labour patterns. In the words of Zoltán Szabó, by the 1930s the apparel characteristic of those from Mezőkövesd "combined peasant memories with proletarian garments". Under the influence of wandering shepherds, shepherd gatherings and markets visited by shepherds from both the Mezőföld and "the other side", sheep-farming in the Mezőföld shares numerous elements with that of the region between the Danube and Tisza rivers. István Györffy wrote that at the market in Székesfehérvár there was no eastern style to contrast with the felt cloak worn in Veszprém or Somogy County since they were already wearing the type characteristic of the Great Plain. In their dress the silver-buttoned vest and the tall, pointed, wide-brimmed izsák hat is also identical. The wanderers could also have influenced folk dietary patterns. We know that in the course of travelling to Pest to sell their baskets and beehives, the residents of Bakonycsernye became familiar with fine flour around 1860. From the money earned selling baskets they shopped for the first time in a sifting, cylinder mill in Pest. Until then they had only known the flour "ground for peasants" from the water-mill at the Gaja. Our data indicates that the exploration of wandering figures and their journeys assists us in understanding changes and innovations within folk culture. L. Lukács IRODALOM — BIBLIOGRAPHY Andrásfalvy 1978 Andrásfal vy 1980 BALLAGI—KIRÁLY 1877 BABAY 1892 Baksay 1896 BANGÓ 1978 Barabás 1951 Barth 1978 Bátky 1918 Bél 1977 Bogár 1978 Boldogréti Víg 1817 BRIGHT 1970 Csatkai 1969 Csorna 1983 Dankó 1971 Dankó 1977 DEMETER—LUKÁCS 1980 Demeter 1981 DITZ 1869 Erdélyi 1959 Farkas 1965 B. ANDRÁSFALVY, A táji munkemegosztás néprajzi vizsgálata. Ethn, LXXXIX, 231—243. B. ANDRÁSFALVY, Néprajzi csoport, kistáj és régió. Népi Kultúra Népi Társadalom XI—XII, 39—58. K. BALLAGI—P. KIRÁLY, A Magyar Birodalom leírása. Különlenyomat az Egyetemes Földrajz III. kötetéből. Budapest, 370 p. K. BABAY, Balaton-mellé ki történetek. Veszprém 133 p. S. BAKSAY, Tolnamegye. Az Osztrák—Magyar Monarchia írásban és képben, XIII, 267—291. J. BANGÓ, Die Wahlfahrt in Ungarn. Wien, 163. p. J. BARABÁS, A velencei nád felhasználása. Ethn, LH, 145—155. J. BÁRTH, A dunai átkelés és rév jog bérbeadásának néhány kérdése. Cumania, VI, 97—142. Zs. BÁTKY, Néhány vonás Fejérmegye népességének tömörüléséhez. Földrajzi Közlemények, XLVI, 119—128. M. BÉL, Fejér vármegye leírása. Fejér megyei Történeti Évkönyv, XI, 83—117. J. BOGÁR, Népszokások Gyúrón. Néprajzi Pályamunkák Fejér megyéből, I, 37—52. L. BOLDOGRÉTI VÍG, Vêlentzei Tó Székes Fehérvármegyében. Tudományos Gyűjtemény, I, 77—81. R. BRIGHT, Utazásai a Dunántúlon 1815. Veszprém, 94 p. E. CSATKAI, Régi pásztorélet és a székesfehérvári juhász szegődtetés. AR, X, 173—174. Zs. CSOMA, Nyugat—Magyarországi termény fuvarosok. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981—1983. Budapest, 183—197. I. DANKÓ, The Funktions of Hungarian Fairs. Műveltség és Hagyomány, XIII— XIV, 607—617. I. DANKÓ, Opuscula Ethnographica. Debrecen, 470 p. Zs. DEMETER—L. LUKÁCS, A puszták népe a mezőföld története. Das Volk der Pußta Geschichte des Mezőföld— Gebietes. Székesfehérvár, 171. p. Zs. DEMETER, Beszélgetések Mátyásdombról. Fejér megyei Szemle, 1981/2, 55—59. H. DITZ, A magyar mezőgazdaság. Pest, 418 p. Z. ERDÉLYI, A bakonybéli villakészítők balkáni útjai. Néprajzi Közlemények, IV, 4, 8—18. G. FARKAS, Az előszállási uradalom munkaerőellátottsága a tőkés gazdálkodásra való áttérés idején. AR, IV—V, 147—153. 198
