Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 19. 1979 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1981)

Tanulmányok – Abhandlungen - Kiss Attila: Germanische Grabfund der Völkerwanderungszeit in Jobbágyi. p. 167–185.

Kralovánszky 1980 Kráskovská 1951 KÜHN 1940 KÜHN 1974 Lehóczky 1908 Leszih 1939 Lotter 1968 Márki 1899 MÁRTON 1911 Megay 1952 Menghin 1974 Mesterházy 1966 Mesterházy 1974 Mesterházy—Módy 1967 Mesterházy—Nepper 1968 MÓCSY 1974 MOESBRUGGER-LEU 1971 Müller 1974 Nagy 1962 Neustupny 1931 NIEMEYER 1976 NOVOTNY 1976 ONDROUCH 1964 ORIGÓ GENTIS LANGOBARDORUM Papp 1970 Papp—Salamon 1978—79 PAULI HISTÓRIA LANGOBARDORUM PAULUS DIACONUS Pintér 1887 PIRLING 1966 Piriing 1974 PROKOP(IUS) Pusztai 1956 Pusztai 1957 Radnóti 1958 Rappaport 1913 REINERTH 1940 REITINGER 1977 Rosner 1978 K. Sági Salamon 1958 Salamon 1959 Salamon 1978 SCHMIDT 1938/1970 SCHMIDT 1941 Sey 1969 Soproni 1975 Stefan 1943 Szabó 1969 Szabó 1970 A. KRALOVÁNSZKY, Kapolcs, Kossuth L. u. 88. RégFüz, I. 33, 60. L. KRÁSKOVSKÁ, Hroby z doby stahovania národov na Zitnom ostrove. — Tombes de la période des grandes invasions au Zitny Ostrov près Bratislava. ARoz, III, 320—321, 387—388. H. KÜHN, Die germanischen Bügelfibeln der Völkerwanderungszeit in der Rheinprovinz. Bonn. H. KÜHN, Die germanischen Bügelfibeln der Völkerwanderungszeit in Süddeutschland. Die germanischen Bügelfibeln der Völkerwanderungszeit, IL Teil. Graz. T. LEHÓCZKY, Lévai és nagysárói leletekről (Über Funde von Léva und Nagysáró). AÉrt, XXVIII, 422—424. A. LESZIH, Borsodmegyei szkíta leletek. — Scythian Finds from the County of Borsod. FolArch, I—II, 68—80, 87. F. LOTTER Zur Rolle der Donausueben in der Völkerwanderungszeit. Mitteilungen des Institutes für österreichische Geschichtsforschung, LXXVI, 275—298. S. MÁRKI, A longobárdok hazánkban (Die Langobarden in unserem Vaterland). Erdélyi Múzeum, XVI, 276—288, 349—360, 433—449. L. MÁRTON, Nógrád megye őskora (Vorgeschichte des Komitates Nógrád). Budapest. G. MEGAY, Hun—germán sírlelet a Borsod megyei Szirmabesenyőről. — Gunno—germanskije mogilnie nahodki iz s. Szirmabesenyő Kom. Borsod. AÉrt, LXXIX, 132—134, 134. W. MENGHIN, Schwertortbänder der frühen Merowingerzeit. Studien zur Vor- und frühgeschichtlichen Archäologie. Münchener Beitr. Vor. u. Frühgesch. Ergbd., I, Werner Festschrift II, 435—469. K. MESTERHÁZY, Biharkeresztes—Ártánd—Nagy farkasdomb. AÉrt, XCIII, 298. K. MESTERHÁZY, Biharkeresztes—Ártánd—Nagy far kasdcmb. AÉrt, Cl, 319. K. MESTERHÁZY—GY. MÓDY, Biharkeresztes—Ártánd—Nagy far kasdomb. AÉrt, XCIV, 228. K. MESTERHÁZY—

I. NEPPER, Biharkeresztes—Ártánd—Nagy far kasdcmb, AÉrt, XCV, 136. A. MÓCSY, Pannónia a késő császárkorban (Pannonién in der Spätkaiserzeit). Apollo könyvtár IV, Budapest. R. MOESBRUGGER-LEU, Die Schweiz zur Merowingerzeit. Die archäologische Hinterlassenschaft der Romanen, Burgunder, Alemannen. Bern. R. MÜLLER, Keszthely—Fenéki út—Szentgály villa. RégFüz, I, 27, 59. T. NAGY, Buda régészeti emlékei (Die archäologischen Denkmäler von Buda). Budapest műemlékei. Budapest, 13—116. J. NEUSTUPNY, Prispevky к dobé stehovani národu v Karpatské kotline. — Contribution à l'époque de la grande migration des peuples dans le bassin des Carpathes. Obzor prehistoricky, IX, 11—27, 29—32. J. F. NIEMEYER, Mediae Latinitatis Lexicon minus. Leiden. B. NOVOTNY, Sarovce. Bratislava. V. ONDROUCH, Nálezy keltskych, antickych a byzantskych minci na Slovensku. Bratislava. Origo gentis Langobardorum. Monumenta Germaniae Historica. Scriptores rerum Langobardicarum et Italicarum, saec. VI

—

IX. (éd. G. Waitz\ 1—6, Hannover, 1878. L. PAPP, Letkés—Kertészföldek—Vízfogó. MittArchlnst, I, 116—117. L. PAPP

—

A. SALAMON, Gräber aus dem 5. Jh. in Letkés. MittArchlnst, VIII

—

IX, 85—92. Pauli História Langobardorum. Monumenta Germaniae Historica. Scriptores rerum Largcbardicarum et Italicarum. saec. VI

—

IX (ed. L. Bethmann

—G. Waitz), 12—187, Hannover, 1878. PAULUS DIACONUS, A longobárdok története (História Langobardorum). Brassó. 1901. S. PINTÉR, Nógrádmegyei kutatásairól (Forschungen im Kom. Nógrád), AÉrt, VII, 429—433. R. PIRLING, Das römisch—fränkische Gräberfeld von Krefeld—

G ellep. Germanische Denkmäler der Völkerwanderungszeit, Serie B, Band II. R. PIRLING, Ein Spangelhelm des Typs Baldenheim aus Leptis Magna in Lybien. Studien zur Vorund frühgeschichtlichen Archäologie. Münchener Beitr. Vor u. Frühgeschichte, Ergbd. I, Werner Festschrift II, 471—482. PROKOP(IUS), Gotenkriege. Griechisch—

Deutsch ed. O. Veh. München, 1966. R. PUSZTAI, Hács—Béndekpuszta. AÉrt, LXXXIII, 100. R. PUSZTAI, Hács—Béndekpuszta. AÉrt, LXXXIV, 87. A. RADNÓTI, Répcelak. RégHiz, I, 9, 34 = AÉrt, LXXXV, 89. B. RAPPAPORT, Heruli. RE, VIII, 1150—1167. Vorgeschichte der deutschen Stämme, ed. H. Reinertk Leipzig

—Berlin, Bd. 1—3. J. REITINGER, Die baierische Landnahme aus der Sicht der Archäologie. Bayern in Oberösterreich. Ausstellung im Schlossmuseum zu Linz. Linz. GY. ROSNER, Tamási—Adorjánpuszta. RégFüz, I, 31, 72 = AÉrt, CV, 283. К. SÁGI, Pannónia lassan elenyészik (Der langsame Untergang Pannoniens). Régészeti barangolások Magyarországon. Budapest, 101—123. Á. SALAMON, Hács—Béndekpuszta. AÉrt, LXXXV, 205. Á. SALAMON, Hács—Béndekpuszta. AÉrt, LXXXVI, 207 Á. SALAMON, Grave 5 from the Cementery at Hács—Béndekpuszta. MittArchlnst, VII, 37—40. L. SCHMIDT, Die Westgermanen. München. L. SCHMIDT, Geschichte der deutschen Stämme. Die Ostgermanen. München. K. SEY, Karancskeszi—Béke и. 7. RégFüz, I, 22, 44 = AÉrt, XCVI, 259. S. SOPRONI, Előzetes jelentés az Alsóhetényi későrómai erőd feltárásáról. — Vorläufiger Bericht über die Ausgrabungen der spätrömischen Festung von Alsóhetény (IO VIA). SMK, II, 173—181, 181—182. Fr. STEFAN, Die germanische Landnahme im Ostalpenraum bis zum Ausgang der Völkerwanderung. Das Joanneum, VI, 29—112. J. GY. SZABÓ, Heves megye régészeti leletei (Die archäologischen Denkmäler des Kom. Heves). Heves megye műemlékei, I, Budapest. J. GY. SZABÓ, Heves megye népvándorlás kori történetének néhány kérdése. — Einige Fragen der 183