Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 19. 1979 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1981)
Évi jelentés 1979 – Jahresbericht 1979 - Jungbert Béla: Régészeti kutatások. – Archologische Forschungen. p. 295–297.
Kápolnásnyék, Vörösmarty-házi 2 ) A Vörösmarty MGTSz központjának építésekor, a Vörösmarty-háztól DK-re középső bronzkori (vatyai kultúra korai szakasza) temető került elő. A 3 hetes leletmentés során 62 sírt tártunk fel. Sírmellékletként általános az 1 urna, 1 bögre, esetleg 1 tál, de a 27. és 43. sírban feltűnően sok (9 illetve 10) edény volt. Nagyobb számú, a szokásos lemezékszerekből, gömbszelet alakú pitykékből, spirálcsövecskékből és szemüveg alakú csüngőkből álló sírmelléklet volt a 27., 42., 43., 52., 55. sírban. Egyik sírban egy karika fejű tű is előkerült. A kerámia között a tipikus vatyai edényeken kívül mészbetétes és tekercselt pálcikadíszes, kisapostagi bögre is előfordult. A 43. sírban az edények mellett egy erősen égett koponyán eredeti helyzetben megmaradt a 3 sorban felvarrt lemezekből, pitykékből, spirálcsövekből és szemüveg alakú csüngőből álló fejdísz. Csákvár, Május 1 utca 20( 3 ) Lakóház alapozási munkálatai során földgépekkel találtak és megbolygattak egy téglaburkolásos római sírt. 1979. december 10-én leletmentés során tártuk fel a KÉK—NyDNy tájolású, hiányos csontanyagon kívül mást nem tartalmazó sírt. Dunaújváros, Castellumi*) A tábor retenturájában az 1962., 1971. és 1975. évi ásatásokhoz kapcsolódva folytattuk a feltárást. A 160 m 2 feltárt területen előkerültek a palánktábor porta principalis dextrájának nyugati cölöplyukai (szerkezete azonos a kőtábor I. periódusának kapujával), sánca (ez a kőtábor via sagularisa alatt húzódik), valamint egy vályogfalas épületének nyomai. Ez a markomann háborúk során pusztult el. A kőtáborban egy nagy méretű épület DK-i sarka, s a uia principalis, ill. sagularis újabb szakaszai kerültek elő. Az épület későrómai, s egyik helyisége hypocaustummal, s freskódíszítéssel volt ellátva. Az alatta levő kőépületet teljesen elbontották. A uia sagularison és principálison több római kor utáni gödör került elő. Ezek közül egy biztosan középkori. Enying—Kabókapuszta^) Útépítés során római kori temetőt bolygattak meg a gépekkel. Fülöp Gyula régész leállította a földmunkát, ennek ellenére a következő napon tovább dolgoztak a lelőhelyen s így szétrombolták a sírokat. A leletmentésre 1979. augusztus 2—10 között került sor; eredményeként a már lepusztított területen négy gödör alját sikerült mindössze feltárni. A csekély kerámiaanyag alapján a gödrök az I.— II. században itt élt bennszülött lakosság hagyatékának tekinthetők. A leletmentésen részt vett Bartosiewicz László. Seregélyes—Réti dülő( G ) A földmunkák során megbolygatott területen 1979. augusztus 21—31 között végzett leletmentésünk során egy nagyobbméretű villa rusticahoz tartozó épület került elő. A kerámiaanyag alapján az épület a II.— III. sz.-ra datálható. A leletmentésen részt vett Nádorfi Gabriella egyetemi hallgató. Dunaújváros—Alsófoki pataki 1 ) A Béke városrész bővítése során előzetes feltárást végeztünk az Alsó foki patak mentén. Egy korábban ismeretlen avarkor (2) H о n t i Szilvia és Fülöp Gyula leletmentése. (3) Jungbert Béla leletmentése. (4) Lőrincz Barnabás és Szabó Klára leletmentése. (5) A n t о n i Judit leletmentése. (6)Antoni Judit leletmentése. (7) Fülöp Gyula és Lőrincz Barnabás leletmentése. település került felszínre. Az átkutatott 50x300 m-es területen elszórtan 13 félig földbemélyített lakóház, 10 szabadtéri kemence és 12 árok vagy árokrendszer került elő. A telepet a VII— IX. században használták. Jellegzetes leletek: nagymennyiségű szürke kerámia, sárga kerámia, sütőharangok, kézzel formált bogrács töredék, csontszerszámok, VIII. sz. első felére keltezhető fülbevaló. A telep temetője 1970—71 óta ismert a 200 m-re levő Simonyi — dűlőben. Kajászó—Dózsa TSz—Új Majori 8 ) A TSz ülepítő gödrök ásatása közben sírokra lelt. Kétnapos leletmentésünkön 6 sírt tártunk fel. Az ásatás után a partfalban látszó sírfoltokat a TSz dolgozói kibányászták, leletanyaguk a múzeumba került (7.—11. sír). A hat hitelesen megfigyelt sírban koporsóban voltak eltemetve a halottak. Valamennyi sír ki volt rabolva. A mellékletek alapján koruk VII.— VIII. sz. fordulója. Kiemelkedő leletek: 2. sír favödör bronz veretei; 4. sír tamgajeles íj csontja; 6. sír griffes díszes préselt bronz övveretei; 7. sír aranyozott bronz nagyszíjvég; 8. sír arany fülbevalója. Az 1979 évi régészeti ásatások Fejér megyében. I = ásatás; II = leletmentes. 1 = őskor; 2 = rómaikor; 3 = népvándorláskor; 4 = honfoglalás; 5 = középkor. (8) Fülöp Gyula leletmentése. Fülöp Gy., Avarkori temető Kajászó— Uj majorban — Gräberfeld aus der Awarenzeit m Kajászó—Újmajor. Alba Regia, XVIII, 1979, 317—341. 296
