Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 19. 1979 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1981)

Évi jelentés 1979 – Jahresbericht 1979 - Fitz Jenő: Jelentés a Fejér megyei múzeumok helyzetéről, 1979. – Jahresbericht über die Lage der Museen im Komitat Fejér. 1979 p. 293–295.

ÉVI JELENTÉS 1979— JAHRESBERICHT 1979 JELENTÉS A FEJÉR MEGYEI MÚZEUMOK HELYZETÉRŐL 1979 A Március 15-e utca 6. számú épületünkben megkezdődött a volt rendház konyhája és a hozzá tartozó traktus helyén a vég­leges restaurátori műhely kialakítása. A restaurátori műhely és az előadóterem közti szép stukkós helyiséget klubhelyiségnek újítjuk fel. A korábbi restaurátori műhelyet központi épületünk­ben az ősrégészeti raktárhoz csatlakozó kutató-leltározó helyi­séggé alakítottuk. Csákváron elkészült a volt tűzoltó épületben a Vértes Múzeum új szárnya, Agárdon a Velencei-tavi Intéző Bizottság támogatásával befejeződött a Gárdonyi Géza-ház fel­újítása, amely ismét megnyílt a közönség előtt. Pákozdon az 1978-ban nyílt új múzeumot, amely az 1848-as pákozdi csatának állított emléket, a tervezési és kivitelezési hibák miatt októberben le kellett bontanunk. Évi költségvetésünk 653 000 forinttal emelkedett, év közben azonban központi rendelkezésekre 8000 Ft bér és 200 000 Ft dologi kiadásra engedélyezett pénzösszeg elvonásra került. Költ­ségvetésünkön felül 1 021 000 forintot költöttünk a Március 15-e utca 6 számú épületünk, valamint a csákvári Vértes Múzeum felújítására. Székesfehérvár Városi Tanácsától a palotavárosi ásatásokra 500 000 forintot, a Géza fejedelem téri kutatásokra 50 000 forintot kaptunk. A Dunaújvárosi Tanács az Alsófoki­pataki avarkori telep és temető feltárásához 200 000 forinUal járult hozzá. A Kulturális Kapcsolatok Intézete a walesi ipar­művészeti kiállítás, a magyar—belga népvándorláskori kiállítás, valamint a firenzei—milanói képzőművészeti kiállítás fedezetére 450 000 forintot bocsátott rendelkezésre. A honismereti tábor a Fejér megyei Tanács, a Városi KISz-Bizottság és a Múzeum­egyesület költségén összesen 39 000 Ft összegben jött létre. Az év folyamán összesen 11 311 698 forinttal gazdálkodtunk. Az év végén intézményünk összesen 150 főt foglalkoztatott, ezek közül 72 főfoglalkozású, 61 részfoglalkozású és 17 szerző­déses munkatárs volt. Tudományos munkatársaink közül Antoni Judit vált meg múzeumunktól, helyét Jungbert Béla ősrégész foglalta el. Helytörténeti osztályunk egy legújabbkori történész állással bővült, erre Gergely Annát neveztük ki. Több változás történt a vezetői beosztásokban is. Kovács Péter tudományos titkár második megyei igazgatóhelyettessé lépett elő, helyét Demeter Zsófia foglalta el, akinek megbizatása az Intercisa Múzeum vezetésére az év elején megszűnt. Az Intercisa Múzeum új igazgatója Matuss Lászlóné legújabbkor történész lett. A tudományos kutatásokban a hosszabb távú programok kö­zött folytattuk a csabdi neolitikus temető ásatását (Antoni Judit). Gorsiumban a kutatások a forum körzetére koncen­rálódtak, ahol a kutatásokat az északi részen sikerült lezárni. Az ásatások a IV. századi főutca egy részének feláldozásával fel­tárták a fórumhoz tartozó basilicát, curiát és egy háromcellás templomot. Az utóbbi alatt előkerült a katonai tábor északi kapuja és a fossa fölött átvezető faszerkezetű híd. A fossa alján a templom területén és a forum épületeinek pusztulási rétegében a legio X Gemina téglabélyegei kerültek elő. Ezek a tábor meg­szüntetését, valamint a templom és a forum építkezését a II. század elejére, 105/106 évekre datálják. Dunaújvárosban Inter­cisa castelluma területén folyt kiegészítő ásatás. Előkerült a palánktábor porta principalis dextra'}änak nyugati cölöpsora, sánca és egy vályogfalas épület. A kőtáborból egy nagyobb épület, a via principalis és a via sagularis újabb szakaszát tártuk fel. Seregélyes Réti dűlő nevű részén egy II/III. századi római épület (villa rustical) maradványaira találtak földmunkák során, amely­nek feltárása a következő évekre is áthúzódik. Dunaújváros Alsófoki patak elnevezésű részén a városépítést megelőző fel­tárás nagyobb avar települést hozott felszínre. 13 földbe mélyí­tett lakóház, 10 szabadtéri kemence és 12 árok került elő. A szé­kesfehérvári Szigetben folytatódott a keresztes konvent feltárása, amely egy 20 m hosszú belsőpilléres helyiség részleteit tisztázta. Legújabbkor történeti és néprajzi gyűjtéseink központjában a ,,Puszták népe" kiállítás anyaggyűjtése állott. A Mezőföldön és a Sárréten bejárt falvakban a paraszti munkákról és a kihaló mesterségekről mintegy 3000 felvétel készült. Az Alba Regia XVII. kötete az év végéig nem került ki a nyomdából. Katalógusaink sorában legjelentősebb A népván­dorlás kora Belgiumban (Wallonie) és Magyarországon, amelyet belga és magyar kutatók írtak. A Dissertationes Archaeologicae sorozatban megjelent Lőrincz Barnába s-tól a Panno­nische Stempelziegel második kötete, amely Vetus Salina — Intercisa téglabélyegeit dolgozza fel. Kovács Péter Don­ner kötete a Corvina ,,A művészet kis könyvtára" című soro­zatában látott napvilágot. Elkészült F i t z Jenő L'adminis­tration des provinces pannoniennes sous le Bas Empire romain című könyve, Pesovár Ferenc Béres vagyok béres című Fejér megyei népdal gyűjteménye, továbbá Farkas Zoltán Scarabantia szobrászati emlékei című disszertációja. Lőrincz Barnabás elkészítette a Pannonische Stempelziegel című munkájának harmadik kötetét. Tovább folytak a Kelta corpus munkálatai F. Petres Éva irányításával ; előrehaladtak F i t z Jenő Pannónia római közigazgatása című monográfiájá­nak munkái is. 293

Next

/
Oldalképek
Tartalom