Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 19. 1979 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1981)

Közlemények – Mitteilungen - Fülöp Gyula: Avarkori kemence Káloz–Nagyhörcsökön. – Awarenzeitliche Backofen von Káloz–Nagyhörcsök. p. 251–258.

5. ábra: 1 — 3 = A kemence leletei; 4 = a IV. szelvény lelete Az egyetlen avar kemence és a IV. szelvény töredék cserepe nem ad lehetőséget a telep kiterjedésének meghatározására. A legközelebbi avar kori lelőhely a Sárvíz K-i oldalán a Törökdombtól É-ra 1200 m-re került elő 1959-ben 11 (I-itz 1961/62, 102; BÓNA 1971, 53), 1977-ben 27 sír (a szerző közöletlen ásatása). A temető 568—670 közé keltezhető, összefüggése telepünkkel nem bizonyítható. 3. A II. szelvényben előkerült leletek a X—

XIII. századra, annak is inkább első századaira keltezendők. Hasonló leletdarabok és együttesek az ország számos helyéről ismertek (pl. BÓNA 1973, 80—81, 34—38. tábla; Kovalovszki 1975, 11—13. tábla; Fodor 1975, 250—265; KOVALOVSZKI 1980, 21—23, 26—31. tábla bográcsai). 4. Bizonyos, egyszerűbb alapkerámia hasonlósága vagy azonossága a későavar- és az Árpád-korban most már komolyan felveti a VIII. századi népesség tömeges továbbélését és egyes mesterségeinek töretlen folytatását, akár ugyanazon — sokszor esetleg stratégiailag exponált helyen is. A hatalmi-politikai változásokkal, az újabb betelepülésekkel újabb mesterek, újabb tudás, újabb divat bejöhetett, eluralkodhatott — akár rövid évek vagy évtizedek alatt is —, de népek alaptudása, alapgyakorlata ezzel együtt soha azonnal ki nem veszett. 5. A környék múltbeli vízrajzi viszonyainak ismeretében tudjuk, hogy a Sárvíz sokszor kilométer széles mocsarainak természetes átkelőhelye — közel s távol — a Törökdomb mellett húzódott. Ezzel magyarázható a terület folyamatos lakottsága. Fülöp Gyula 254