Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 19. 1979 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1981)

Tanulmányok – Abhandlungen - Gelencsér József: Jelesnapi szokások Sárkeresztesen. – Festtagsbräuche in Sárkeresztes. p. 187–199.

egy részét. Hangsúlyozni kell, hogy itt elsősorban hiedelmekről van szó. Mit sorolhatunk ebbe a körbe? A Luca napi munkatilalom, az asszonylátogatási tilalmak, időjárási regulák (Katalin, Vince, gyertyaszentelő, Sándor, József Benedek, fagyosszentek, Orbán, Medárd). A tsz-ek megszervezése mellett a háztáji gazdaságokban tovább folyik bizonyos, elsősorban családi szükségleteket ellátó termelés. Ez élteti a szőlőmetszés, babvetés, uborkavetés, szőlőfordulás időpontjával kapcsolatos hiedelmeket (Hugó, Szórna Kati, száznap és Szent György, az Úr színeváltozása). Bizonyos cselekményekkel kapcsolatban a létezés — elhalás nem állapítható meg egyértelműen. Az asszonyok által a baromfiak körül végzett tevékenység a kívülálló, de sokszor a férjük számára is ismeretlen marad, mivel titkolják vagy szégyenlik. Valószínű már megszűnt a tyúkok Luca napi megpiszkálása, s a Mátyás napi lúdtojás megjelölése. Mindenképpen él azonban a kétasszonyközi tojás félrerakása. A fiatal korosztály körében bizonyos szokások viszont napjainkban is élnek. Ezek egy részét koruknál fogva csak ők gyakorolhatják. Elsősorban ajándékozással, szórakozással, mulatozással kapcsolatos szokások élnek köztük. (Mikulás napi ajándékozás, karácsonyi faállítás és ajándéSárkeresztes ist im Komitat Fejér, in der Nähe von Székesfehérvár zu finden, ungefähr mit 1000 Einwohnern und mit reformatischen Glauben. Bis zum 2. Weltkrieg haben die Kleinbauern es im größten Teil bewohnt, die für die Pflege, Aufbewahrung der Volksbräuche und Volksglauben außerordentlich geeignet sind; diese These hat aber die Nähe des Stadtes erschwächt, den es durch die politische, wirtschaftliche, kulturelle Entwicklung allmählich spürbar war. Wegen das Fehlen der Archivdaten fängt die Vorführung von Brauch- und Glaubensmaterial den Zeitraum vom Jahrhundert wende bis heutzutage um. Im Material vermischen sich die kirchlichen Vorschriften, die uralten Traditionen und durch Jahrhunderte gesammelte Erfahrungen der Bauernschaft. Mit den Tätigkeiten der Bauern war das Ziel die Sicherung der guten Ernte, die Gesundheit, Vermehrung der Viehe, der Zuwachs und Stärke der Familie, die Vermeidung der Schäden. Die Feiertage bedeuteten gleichzeitig die Ruhe, den Feiertag, die Freude, die Unterhaltung für den Dorf. Am reichsten ist der Glauben- und Brauchkreis des Winters. Katharinentag (25. November) ist Wettervoraussagender, Andreastag (30. November) ist Voraussagetag der Liebe, nach der gläubigen Adventzeit, neuerdings Nikolaustag (6. Dezember) tritt der Lucatag (13. Dezember) hervor. Dazu fügt sich ein Verbot für Arbeit und Besuch, magischer Tätigkeit mit den Hühnern in Verhältnis, Voraussage der Liebe. Die Weihnachten sind die größten, am innigster Feiertag im Dorf. Ihr Ankommen lassen die Hirten mit archaischen kozás, locsolkodás, májfa állítása, április elseji tréfálkozás, búcsú.) A jövőt befolyásoló mágikus valamint vallási jelleg teljesen hiányzik. A szokások továbbélése kapcsán rögvest szólni kell a tartalmi — formai változásokról. Manga J. négy fázist különböztet meg e vonatkozásban. 1. tartalmi-formai csökevényesedés 2. a forma mechanikus továbbélése 3. új tartalmi-formai elemek 4. tartalom nélküli, megszokottságból származó alakzat (MANGA 1968, 180). Különösen a forma mechanikus továbbélését, a tartalom elfelejtését kell hangsúlyozni a ma is élő szokásoknál. Jó példa erre a locsolkodás vagy a májfa állítás, de a felsorolt fázisok vagy legalább egy részük a többi keresztesi szokásnál is megfigyelhető. A Móri árok falvainak, s ezen belül Sárkeresztesnek szokás és hiedelemvilágát a néprajzi irodalom még nem vizsgálta, inkább más, anyagban gazdagabb vidékeket kerestek fel. A leírtak alapján viszont megállapítható, hogy a múlt században még gazdag szokás- és hiedelemanyaggal bírt a közösség. Gelencsér József Lärmauslösung merken. Besondere füllen es Speiseordnung, gläubige Andacht, das vom Haus zu Hause Gehen der Hirten, Burschen und Mädchen mit Begrüßung aus. Anfangs hat sich für katholische Bräuche gehaltene Weinachtsbaum-Stellung seit der Jahrhundertwende verbreitet. Die Stephanen und Johannen beglückwünschten an ihren Namenstagen (26,27. December) die Burschen mit Lied. Den Tag des Neuen Jahres haben die Zauberungen der Fruchtbarkeit und gegebene Reichlichkeit mit Wörtern, Gedichte, Tätigkeiten besser zum Ausdruck gebracht, als die anderen Tagen des Feiertagskreises des Winters. Nach den Wettervoraussagetagen von der Dreikönigstag bis Aschermittwoch dauernder Fasching ist die Zeit der Vergnügungen, Hochzeiten. Darauf weisen die Schlittenfahrt der Jugendlichen, Weingartenfeten, Ballhaltung, die Verspottung der sitzengebliebenes Mädchen, die Einstreuung mit Asche hin. Die Frühjahrsbräuche und Glauben kann man auf zwei wichtige Zyklus teilen: auf die Festkreise der Karwoche — Ostern und auf die Festkreise der Pfingsten — Mai. Die Karwoche ist die Woche der inneren und äußeren Abklärung, in dem Zeitraum man trotz der reformatischen Glauben der Gemeinschaft die Zeichen des Fastens zu finden sind. Ostern brachte im Lande verbreiteten Bespritzung, Eimalerei, Geschenkgebung. Einige Apriltage haben Beziehungspunkte zum Anfang der Anbau der Pflanzen, Heilige Georgtag (24. April) zum Weiden der Viehe gegeben. Zum 1. Mai, zum Freudefeier von Frühjahr der Jugendlichen knüpft die Maibanustellung an, welcher Aurecht FESTTAGSBRÄUCHE IN SÁRKERESZTES 198