Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 17. 1976 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1978)
Közlemények – Mitteilungen - Antoni Judit: Középkori aranygyűrű Székesfehérvárról. p. 303–305.
KÖZÉPKORI ARANYGYŰRŰ SZÉKESFEHÉRVÁRRÓL^) f Székesfehérvár belvárosában, a Jókai u. 10. számú ház alkutató célzatú leletmentő ásatása során a ház előtt húzódó járdaszakasz is felbontásra került( 2 ). A járda alatti kevert törmelékrétegben aranygyűrűt találtunk. A gyűrű leírása: A gyűrű karikája háromszög keresztmetszetű; külső átmérője 24 mm, belső átmérője 20 mm, súlya 5,60 gramm. A karika felső részén két egymással szembenéző, tátott szájú oroszlánfej fogja közre a követ tartó két karmot ; — a kő hiányzik a foglalatból. A gyűrű külső két oldalán az angyali üdvözlet kezdősorát olvashatjuk: „AVE MARIA GRATIA PLENA DOMI" (1. ábra). A karika alján, középen átlós kereszt alakú díszítés osztja két részre a 23 betűből álló feliratot a következő elrendezésben : AVE MA x RIA GRA TIA PLE x NA DOMI Egyetlen hasonló példányt találtam D a 11 о n katalógusában (DALTON 1912, 104, 688, sz.) (2. ábra). A D a 11 о n által ismertetett gyűrű szintén aranyból készült, háromszög keresztmetszetű karikával, a követ tartó karmokat itt is oroszlánfejek támogatják. Külső oldalán „AVE MARIA GRATIA PLENA DOMIN" felirat fut körbe. Ezt a gyűrűt Volterrában találták és a XIV. századra datálják. Dalton ezt a példányt és a hozzá hasonló típusokat az egyházi, illetve vallásos tárgyúakhoz sorolja („Devotional and ecclesiastical rings"). E címszó alatt több, azonos feliratú gyűrűt közöl; néhány a XIII. (ibid., 103, 681. sz.), többségük a XIV. századból való {ibid., 104, 687-690. sz.). Közülük kettő biztosan (688. és 689. gyűrűk), a többi pedig feltehetően olasz ötvösök munkája. Az oroszlánfej-motívumot látjuk viszont Dalton katalógusának egy másik csoportjában, a tágabb értelemben vett, ún. „szövetséget erősítő" („Fede-rings"), {ibid., 165, 1027 — 1028. sz.) vagyis jegygyűrűk, illetve az általa egyszerűen „ornamental rings"-ként említett típusok között {ibid., 254, 1781. sz.; 257, 1820. sz.; 259, 1827 - 1829. sz.). Ez utóbbiak sorából kiemelném az 1820. számút, mely finom megmunkálásával, nemes szépségével méltó párja fehérvári gyűrűnknek. Aranyból készült, háromszögletű keresztmetszettel, niello-díszítéssel, oroszlánfejekkel. Készítésének idejét a XIV. századra teszik {ibid., 257, 1820. sz.), eredetét tekintve pedig a jegyzetben felsorolt többi példányhoz hasonlóan Itáliában, — stílusuk alapján elsősorban Velencében — keresik. Az ábrázolás maga, vagyis az oroszlán a kereszténység kedvelt szimbóluma (erő, hatalom) volt a középkorban. A felirat számtalanszor jelenik meg a középkor más iparművészeti alkotásain is, bizonyos mértékben profilaktikus jelleggel. Elképzelhető, hogy a Székesfehérváron talált gyűrű, hasonló társaival együtt főpap(ok) vagy esetleg egy bizonyos egyházi rendhez tartozók számára készült. A gyűrűt stílusjegyei és betűtípusa után ítélve XIV. századi, itáliai ötvösmunkának tartom, mely feltehetőleg Károly Róbert uralkodása idején került az országba, talán olasz származású gazdájával vagy ajándékként. F. Antoni Judit (1) Itt szeretnék köszönetet mondani Lovag Zsuzsa nak, aki e rövid ismertető megírására bátorított, s ehhez útmutatást adott. (2)F. Antoni Judit ásatása, 1976 júniusában. 303