Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 16. 1975 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1978)
Évi jelentés 1975 – Jahresbericht 1975 - Antoni Judit: Régészeti kutatások. – Archologische Forschungen. p. 383–387.
Adony- Vöröskereszt^) A község északi határában, a (i-os út mellett víztároló építése közben bronzleletek kerültek felszínre. A leletekből dolichenumot feltételezve leletmentő ásatást kezdtünk, amelynek Során egy 7,3 m széles 17,5 m hosSzú Ny— К tájolású, nagyrészt kiszedett falú épületet (II. sz. vége III. Sz. első fele) sikerült tisztázni és további figurális bronzmaradványokat, oszloptöredékeket, a cohors III Batauorum bélyeges tégláit felszínre hozni. A gépi kitermeléssel éppen a közepén megrongált Szentély körül egyéb, eltérő tájolású kiszedett falmaradványokat állapíthattunk meg. Egy későbbi épület részben megmaradt falába feltehetőleg az egykori Szentélyhez tartozó oSzloptöredékeket építették be. A római építkezés vatyai urnatemetőt bolygatott meg, amelynek 3 érintetlen sírját sikerült kibontanunk. 1 дат•-Faluhelyi duló( r ') Igar és MezoSzilaS községek határán, a Bozót-patak bal partján húzódó dombhát tetején, mintegy 100 X 200 m-es területen terepbejárások során római kori kerámiatöredékeket találtunk. Az ásatás Során egy épület hypooaustumának részletét bontottuk ki. Az épület vékony homokkőlapon nyugvó vályogfalas technikával készült. A Szórvány terra sigillata anyag, valamint az ásatáson előkerült firmaméeöes és kerámia az I— II. Századra keltezik a ház és a település használatának korát. AlcsutC) A Jókai u. 13. Számú ház telkéről a homokos partfal leomlásakor valószínűleg koraesáSzárkori temetőhöz tartozó festett Szárnyas bronzfibula került a múzeumba. A leletmentés során további leletek nem kerültek elő. A porta principalis dextra feltárása eredményeképp megállapíthatjuk, hogy a palánktábor kapuja ugyanott volt, ahol a későbbi kőerődítményé. A palánktáborból kikerült Antoninus-kori terra sigillaták bizonyítják, hogy a kőtábor legkorábban MareuS alatt, de még inkább a markornann háború után épülhetett. A téglalap alakú kaputornyok cSak később, valószínűleg a III. század első évtizedeiben épültek : addig egy négy faoszlopon nyugvó, a kivezető utat átívelő fatorony állt e helyen. Dunaújváros, Vicus A polgári településen folytatott leletmentések több földbe mélyített lakóházat ós gödröket hoztak felszínre a Nyugati II. temető térségében. A gödörsor és a kemencemaradványok mellett több terracotta szobor és mécses negatív formája került elő. A másik nagyobb, összefüggően feltárt terület a vicus délnyugati szélén volt, ahol több Sütőkemence és gödör található. Dunaújváros-Déli temetô( n ) Kisebb leletmentés Során feltártunk 8 erősen bolygatott hamvasztásos sírt. Dunaújváros-Nyugati temetők( 12 ) A két későrómai temetőt egymástól egy kb. 30 m Széles üreS Sáv választja el; az I. Sz. temetőben az elmúlt évben 32 sírt tártunk fel. A nyugati II. temető nyugati, északi és déli határait egyaránt megtaláltuk az ásatás során. A sírok közül kiemelkedik egy boltozott sírkamra, amelyben több embert temettek el. A IV— V. Századi temető alatt húzódott a korábbi település nyugati Széle. Gsákvár( H ) Az egykori Bruszt-telken (Szabadság utca), ahol az 1930-as években már folyt régészeti kutatás, útépítést megelőző leletmentést végeztünk. Egy IV. Századi mellékletekkel ellátott téglasírt tártunk fel. A Május I. u. 5. Sz. ház alapozása közben a munkások néhány sírra bukkantak( 9 ). A leletmentés során egy korábban szétdúlt gyermeksírt és egy Ny— К tájolású, téglasírban fekvő felnőttet találtunk, feje mellett kékpettyes üvegpohár. A két sír a már ismert későrómai temetőhöz tartozik. Dunaújváros-Gast ellu m( lü ) 1975-ben néhány szelvény alsóbb rétegétől eltekintve sikerült befejeznünk a principia feltárását. A principia mérete így 36x40 m. Az udvart oszlopsor keretezte. Nyugati irányban egy keskeny, nyitott réSz következik, ahol három császárbázis alsó kőlapja, előttünk pedig egy bronzszobor fejrészének töredékei feküdtek. A záró helyiségsor mindegyike terrazzó-padlós volt, fűtőcsatornákkal. A középsőben (táborszentély) egy faszoborhoz tartozó aranyozott bronz betű került elő az alsóbb rétegből. A principia e részének kiépítése is a II/III. Század fordulója táján történt. A IV. Században javításokat ós kisebb változásokat hajtottak végre. Szabadbatttján, Magyar—Szovjet Barátság MGTSZ Kertészete^) A múlt évben előkerült ólomüst lelőhelyén másodszor végeztünk hitelesítő ásatást, amelynek Során a már ismert épület újabb falrészleteire bukkantunk. A II. épület főfala melletti mélyebb rétegekben IV. Sz-i kisbronz, kékpettyeS üvegpoharak töredékei kerültek elő. A kutatóárokban egy cölöpház Sarka látszott, fel tehetőhíg V. Századi. A későrómai település területéről a mélyszántás után egy Sírkő töredékére találtunk. A követ Szabályosan feldarabolták beépítés céljából, rajta malternyomok látszanak. A sírkő baloldala, a képmező alsó része, s alatta II S — látható. Kora: I. Sz. 2. fele; a IV. Sz. elején kerülhetett másodlagos helyére. Igar, Téglavető-dűlő^) Az M—()4-eS út mellett húzódó (lombhát aljában és oldalában, a Bozót-patak jobb partján Számos, egymás felett sorokban elhelyezkedő kemence nyomai figyelhetők meg a felszínen. Két kemencét tártunk fel; alakjuk körte, illetve ovális, szájnyílásuk a patak felé néz. Aljukat csere pékkel rakták ki, — a kerámia a XI— XIV. századra datálható. A sütőkemencék feltehetően a patak túlsó partján elterülő középkori faluhoz tartoznak, melyet terepbejárások Során sikerült lokalizálnunk (IgarFaluhelyi-dűlő). (5) Bánki Zsuzsa ásatása, 1975. (6) Fülöp Gyula leletmentése, 1975. VI. 2—6. (7) Bánki Zsuzsa hitelesítő ásatása, 1975. III. 13—15. (8) Bánki Zsuzsa leletmentése, 1975. március 19—21. (9) Fülöp Gyula leletmentése, 1975. V. 10. (10) V i s y Zsolt ásatása, 1975. (11) L. Szabó Klára leletmentése, 1975. (12) L. S z a b ó Klára leletmentése, 1975. (13) Fülöp Gyula hitelesítő ásatása, 1975. III. 25. és IV. 7. (14) F. An to ni Judit leletmentése, 1975. VI. 26. 384
