Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 16. 1975 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1978)
Közlemények – Mitteilungen - Fülöp Gyula: Régészeti adatok Igar község középkori történetéhez. – Archologische Angaben zur mittelalterlichen Geschichte des Dorfes Igar. p. 293–298.
RÉGÉSZETI ADATOK WAR KÖZSÉG KÖZÉPKORI TÖRTÉNETÉHEZ Igar neve nem ismeretlen régészeti kutatásunk előtt. Az elmúlt évek ásatásaiból Igar-Galástya vatyai kultúrához tartozó földvárát^), korábban gazdag avarkori fejedelmi sírleleteket( 2 ) ismerhettünk meg innen. E jelentősebb leleteken kívül is több ízben került be múzeumunkba régészeti leletanyag az őskortól a középkorig( 3 ). 1975 koranyarán egy lelkes amatőr-régész, Sáfrány József igari községi VB titkár tett bejelentést újabb leletekről( 4 ). Bejelentése nyomán két helyen végeztünk leletmentő ásatásokat. A Faluhelyi-dűlőben római kori villa rustica-t( s ), a Téglavető-dűlőben középkori kemencéket( 6 ) tártunk fel. Ezt követően, az őszi szántások alkalmával Sáfrány J. egy ezüst pénzekből álló kincsleletet mentett meg, a középkori falu helyén. A lelet vészonzacskóban és agyagedényben került elrejtésre, 2982 db-érmet tartalmazott. Az előzetes megállapítások szerint 33 darab tallér, 1500— 1590 közé keltezhető dénárok, valamint török veretek voltak benne( 7 ). Jelen közelményünk csak az igari középkori leletekkel foglalkozik, így térképünkön is csak ezeket tüntettük fel (1. ábra). A földrajzi környezet A Sió Igar község déli határán, nagyjából nyugat-kelet irányban folyik. Kétoldalán, több száz méter Szélességben mocsaras volt, s ma is művelhetetlen terület. Ebbe torkollik bele a kb. észak-dél irányban folyó Bozót-patak. A Bozót-patak kétoldalát enyhébb-meredekebb lejtésű domb vonulatok határolják. A domboldalak meg-megszakadnak, kisebb-nagyobb „hegyeket" alkotnak. A patak mintegy 2—4 m széles, oldalai többnyire mocsarasak, így tulajdonképpeni szélessége 10—30 m. Igar mellett ma egy kis, sekély tóvá szélesül. (1) 1972—1973-ban ï. Petres É., Kovács T., Bandi G., folytattak ásatásokat, rövid ismertetése: CSUKÁS GY., Régészeti kutatások. Archäologische Forschungen. Alba Regia, XIII, 1974, 309. és XIV, 1975, 365. (2) Ismerteti: FETTICH N., Adatok az ősgermán állatornamentumok II. stílusának eredetkérdéséhez. Beiträge zum Entstehungsproblem des altgermanischen II. Stiles. AÉrt, XLIII, 1929, 68—84. VI— X. tábla. (3) Kiemelkedőbb lelet a római kori bronzkincs: BÁNKI ZS., Jelentés az igari római-kori bronzleletről. Bericht über den römerzeitlichen Bronzefund von Igar. Alba Regia, IV— V, 1965, 221. (4) Az István király Múzeum Adattára 981. sz. (5) Ismerteti: F. ANTONI J., Alba Regia, XVI, 1977, (6) F. Antoni J. feltárása. (7) Az István király Múzeum Adattára 984. sz; F. Antoni J. meghatározása. A Sió, a Bozót-patak, valamint a környék domborzati viszonyai határozták meg a települések helyének megválasztását minden korban. Terepbejárásaink, az eddigi leletek azt igazolják, hogy a patak mindkét oldala, minden időben lakott volt. A települések vagy ugyanazon a helyen, vagy a régebbi telephely közvetlen közelében épültek fel. A hely kiválasztását befolyásolta még az is, hogy a falutól délre, hosszabb szakaszon itt kínálkozott jó átkelési lehetőség Simontornyán keresztül a dél-dunántúli részek felé. A középkori falu A középkori falu a Bozót-patak keleti oldalán, annak kanyarulatánál, egy enyhén a patak felé lejtő domboldalon terül el. Mai neve: Faluhelyi-dűlő. A község lakosai ma is tudják, hogy nevét a törökkorban elpusztult faluról kapta, s tudták ezt a múlt században is( 8 ). Terepbejárásunk alkalmával — az akkor még álló, zöld növényzet miatt — nem tudtuk pontosan meghatározni : cca. 300 X 200 m lehetett kiterjedése. Datálása egyenlőre csak a felszíni kerámialeletek alapján lehetséges: XIII— XVI. század. A falu a 15 éves háború alatt pusztult el( 9 ), ezt igazolja az 1975-ben előkerült kincslelet is. A kincs összetétele valószínűleg helyi, kisnemesi tulajdonosra utal, minthogy viszonylag nagy időszakot és több éremfajtát foglal magába( 10 ). A hajdani falu észak-nyugati szélénél, a patakhoz közel, nagymennyiségű kohósalak és bronzöntecsek kerültek elő. Más korból való leletek nem lévén, a műhelyt a középkori faluhoz tartozónak kell gondolnunk. Előkerülésének mélysége (—10—20 cm) is erre látszik utalni. A közvetlenül a domb lábánál elhelyezkedő műhely az erózió következtében jobban be kellett volna töltődjön mint a jelenlegi fedőréteg mutatja, ha korábbi időből Származó lenne. A középkori templom és temetője A középkori falutól délre, közvetlenül mellette, de egy kissé attól el is különülő dombocskán fekszik a temető. A helyi lakosok elbeszélése Szerint innen több ízben ke(8) NAGY L., Pusztatemplomok Fejér-megyében. Ruinenkirchen im Komitat Fejér. Alba Regia, VI— VII, 1966, 175. (9) Ibid., (10) Fentebb és 7. 293
