Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 16. 1975 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1978)

Közlemények – Mitteilungen - Erdélyi István: A verebi honfoglaláskori sírlelet egyes tárgyainak Don-menti analógiái. – Analogie de vestige sépulcraux pres du Don avec ceux de Vereb de l'époque de la conquete Arpadienne. p. 287–292.

Fig. 1: Trouvailles de Bujlovka (dessin de В. Erdélyi). Annak ellenére, hogy a sír egyedülállónak tűnik (az út árkában találták), nem ártana Végh János egykori föld­jón folytatni a kutatást, tudván azt, hogy a IX. Sz. de­rekáról Származó temetők sírjai igen ritkásak. Nem különös formájú, de fokozott figyelmet érdemel a bujlovkai lelet korong-alakú szarulemeze is, hiszen a IX. századi, hazai leleteink között elég gyakoriak a hasonló fémkorongok. A Rakamaz-gyepteleki korongpáron látható sas (tu­rul?) helyett, itt szarvas (a csodaszarvas?) alakja látható. Egészében véve a bujlovkai szarulemezek, fém veretek pontos másolatainak látszanak, és így a maguk valóságá­ban is mesteri munka eredményei. Egyúttal annak a fel­tételezésére is rávezettek bennünket, hogy a verebi lelet egyes vereteiben észreveheSSük egy régebbi garnitúra da­rabjait. 1971-ig bezárólag 29 lelőhelyről volt ismeretes a Kárpát-medencében, lemezes (nem áttört) korong( 3 ). Bujlovka viszonylag közel esik a múlt század óta is­mert vorobjevói Sírlelet helyéhez, vele azonos földrajzi zó­nába is esik. A vorobjevói leletet — amelyet sajnos vasút­építés Során találtak az egykori Bogucsári járásban — egyedülálló lovassírnak tartják, ós többen ősmagyar le­letként könyvelnek el annak ellenére, hogy pl. Szablyája a honfoglaláskoriakétól eltérő változatot képvisel, és ve­retei a szaltovói kultúra tipikus övvereteihez állnak igen közelC). Most a bujlovkai leletek mintha mégis ennek a (3) SZARU J. GY., A honfoglaláskori lemezes korongok viselete. Heves megyei Múzeumok Közleményei, XI, 1973, 95—116; CSALLÂNY D., Weiblicher Haarschmuck und Stiefelbeschläge aus der Landnahmezeit im Karpatenbecken. AArchHung, XXII, 1970, 261— 299;И.Ф., Эрдели., Об археологической културе дверних венгров конца IX— первой половины X в. н. э. Проблемы археологии и двервней истории угров. Москва, 1972, 128—144; FODOR I., Honfoglaláshonl művészetünk iráni kapcsolatainak kérdéséhez. AÉrt, C, 1973, 32—40. (4) A. ZAKHAROV — V. ARENDT, Studia Levedica. AHung, XVI, 1934. leletnek az ősmagyar voltát igazolnák. Azonban tőle füg­getlenül is fontos láncszemet jelentenek számunkra. Buj­lovka pontja, földrajzilag félnomád életformát véve te­kintetbe, közel esik a mai Voronyezs felett egykor végig­húzódó szláv településekhez, akikkel őseink már kontak­tusba léptek. Erre többek közt a Voronyezs közelében levő Arhangelszkoje-i és Tyitcsiha-i szláv földvárak, vala­mint a Nagy Borsevo-i szláv település vonatkozásában a Szovjet kutatók utaltak már( 5 ). Talán egyes ó-orosz sáncvárak is éppen ellenük épül­tek itt, ami a keleti írók adatai alapján jogosan feltételez­hető. A magyarba, a keleti Szlávság nyelvéből bekerült jöve­vényszavak^) szintén elég Szoros, korai kapcsolatokra utalnak, és ugyanakkor egyes Szovjet kutatók újabban Don menti helynevekben is felfedezni vélik az ősmagyar­ság ott-tartózkodásának nyomait ( 7 ). Ezek alapos meg­vizsgálása és ellenőrzése még nem történt meg. 1976-ban Alekszejevka falunál, a Don völgyében, Ma­jaki alatt, ezüsttel tausirozott vaskengyelek kerültek elő — az első ilyenek Dél-Oroszországból. A IX— X. Szá­zadból eddig csak a honfoglaló magyarság leleteiből is­merjük ezeket Kelet-Európában, tehát feltételezhető, hogy egy újabb ősmagyar sírból Származnak (Sz. A. Pletnyova Szóbeli közlése nyomán). Fig. 2: Sites de la région du Don (croquis de carte). A fentiekkel csupán azt akartuk jelezni, hogy a buj­lovkai sírlelet a maga helyén van a kelet-európai ősma­gyar leletek — a jelenleginél feltételezhetően jóval na­gyobb — Sorában. A verebi lelet pedig a honfoglaló ma­gyarság egyik első dunántúli Szálláshelyét jelzi. Erdélyi István (5) A. H. МОСКАЛЕНКО, Слаьяно —венгерские отношения в IX в. и двернерусское население Оредного и Верхнего Дона. Проблемы.., 1972,189—196. (6) А. М. Рот, венгерско-Восточнославянские языковые кон­тактк. Budapest, 1973, 172. (7) M. П. ПАВЛУШКОВА, Русско-венгерские отношения до начала XIII. в. История СССР, 1995, 6. 288

Next

/
Oldalképek
Tartalom