Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 16. 1975 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1978)
Közlemények – Mitteilungen - Fitz Jenő – BÁNKI Zsuzsanna – LÁNYI Vera: Kutatások Gorsiumban 1975-ben. – Forschungen in Gorsium im Jahre. p. 169–268.
hettek. (5. ábra) Az akna faborítású padlójából nyílt téglalapalakú kisebb aknában két hordót helyeztek el. (6. ábra) Ezek magassága 80 cm, átmérőjük fenn és alul 70 cm, a legnagyobb szélességnél 80 cm. A provincia főoltára Szomszédságában és két Szentély mellett készült, gondosan kivitelezett akna feltehetően kultikus célt szolgált. A földbe mélyített szentély Gorsium építkezésének korai korszakából való. A leletanyagában egy Tiberius as és Po-vidéki sigillata fordul elő. Lehetséges, hogy a Szentély már a katonai tábor idején fennállt. Egyelőre nem bizonyítható, hogy ezen a helyen a római foglalást megelőzően forrás — esetleg kelta forrásszentély — lett volna. A Szentély kétségtelenül használatban volt 106 után is, mivel a marcomann háborúk után a megsemmisült és helyreállíthatatlan szentélyt a törmelékek elegyengetésére használták fel. A tanúfalon látható rétegek egyetlen pusztulás egymásra zuhant maradványaiból tevődtek össze. Egymás fölött három kormos égési réteg húzódik, a két középső fogja közre a vörösre égett vályogtégla töredékeket, amelyek feltehetően a Szentély leomlott falainak tekinthetők. 3. Tabernae (IV. épület) A DNy-ÉK irányú főutca (decumanus maximus) D-i oldalán a feltárások 1961 és 1976 között egyetlen nagy épület ásatására szorítkoztak. A kutatások, mint másutt is, több más periódusú épület maradványait tisztázták, a terület legjelentősebb építménye azonban — a Beszédes-féle csatornától az ÉNY—DK irányú főutcáig (cardo maximus) a IV. százasból Származó 72,40x14 m nagyságú — IV. századi tabernae. Az épület falaira már az 1959. évi tájékozódó kutatások rátaláltak( 4 ). A rendszeres feltárás 1961-ben indult meg( 5 ) és 1964-ig nagyobb ütemben folyt( G ). 1967—1970, 1972 években a középkori temető feltárásának nehézségei az előrehaladás ütemét jelentős mértékben csökkentették. 1975-ben a tabernae feltárása befejeződött, a korábbi periódusok tisztázása azonban átterjedt 1976-ra is. A korábbi építkezések részeredményei miatt ez a jelentés a II/III. Századi épületfeltárásokkal nem foglalkozik, azt 1976. évi jelentésünk hozza. Hasonlóképpen jelen összefoglalásunkból kimarad a még befejezetlen avarkori-középkori temető közlése is. A tabernae DNy—ÉK irányban a decumanus maximus vonalát követi. A főutca felől oszlopsor határolja, amely azonban nem az épület tagozódását követi, az utca északi oldalán levő oszlopsorral hangolták öSSze. E mellett Szól az a körülmény is, hogy a pillérek a tabernae ÉK-i lezáródása után is folytatódnak. Maga az épület két helyiségSorból áll, egy-egy sorban 10 négyzetalakú, hozzávetőlegesen 6x6 m nagyságú helyiséggel. A két helyiségsort elválasztó falat nagy pillérek erősítik, amelyeket — éppen úgy, mint az utcát Szegélyező oszlopalapzatokat — részben 5-6. ábra (Abb. 5-6). (4) J. FITZ, Gorsium. Harmadik jelentés a táci római kori település feltárásáról, 1961/1962. Dritter Bericht über die Ausgrabungen in der römischen Siedlung bei Tác, 1961. Alba Regia, IVIV, 1963/ 1964, 216, 219. (5) Ibid. (6) M. KANOZSAY, Gorsium. Negyedik jelentés a, táci római kori település feltárásáról, 1963—1964. Vierter Bericht über die Ausgrabungen in der römerzeitlichen Siedlung bei Tác 1963—1964. Alba Regia, VI/VII, 1965/66, 154—155, 162. 172
