Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 16. 1975 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1978)

Közlemények – Mitteilungen - Fitz Jenő – BÁNKI Zsuzsanna – LÁNYI Vera: Kutatások Gorsiumban 1975-ben. – Forschungen in Gorsium im Jahre. p. 169–268.

A mélyebben fekvő korábbi Szint +172 cm-nél sóderes, vályogtéglákból készült. A mélységadatok az épület П., a későbbi, magasabban jelentkező — +188 cm-nél — illetve III. századi járószintjének felelnek meg. (2. ábra). 1. ábra (Abb. 1). XXII. épület A II/III. Századi XIV. épület Ny-i része fölött a IV. Században emelt, K-i frontjával a késői cardova, tekintő lakóépület (XXI. épület) É-i oldalán a IV. Században kes­keny, К felé emelkedő Sikátor húzódott, amely a cardoha torkollott. A sikátor É-i oldalán kis méretű lakóházat tártunk fel (XXII. épület) a 135/795—130/800—145/ 800—140/805 Szelvények területén. DNy irányban mér­hető hossza 11,40 m, Szélessége ÉNy—DK irányban 6,60 m. A D-i zárófal Ny-i nagyobb fele és a Ny-i zárófal D-i fele elpusztult. Töredékesen maradtak meg a belső oSztó­falak is. ÉNy—DK irányban két válaszfal a házat három részre tagolja. Egy Ny—ÉK irányú töredékes fal a két Ny-i helyiséget nagyobb É-i és kisebb D-i részre tagolja. Feltehető, hogy a Ny-i helyiségpár rendeltetése nem azo­nos a többi Szobáéval : a falak alapozása itt magasabb ( + 227 a Ny-i zárófalé, +209 a DNy—ÉK irányú belső osztófalé). Az É-i zárófalat + 196, az ÉNy—DK irányú belső osztófalat +197, a DNy—ÉK irányú fal belső sza­kaszát + 199 cm mélyre alapozták. Az É-i zárófal külső oldalán az épülethez tartozó járó­Szint + 210 cm-nél volt meghatározható. Ennél magasab­ban, + 239 cm-nél jelentkezett a 140/805 Szelvényben egy tapasztott padló, amelyet a XXII. épület járószintjének tekinthető, legalábbis az építkezés periódusában. Való­Színű, hogy a házat később megújították — erre enged következtetni a magasabban alapozott falak mellett fűtő­csatornája is, amelyet az első periódus padlószintjére épí­tettek. Az épület leletanyagában (így hagymafejes fibulán kí­vül (140/805 Szelvényben, +290 cm-nél) az éremanyag ad tájékoztatást a datálás tekintetében. Égy II ConStan­tius kisbronz (135/805 szelvény, +256 cm), egy Constans kisbronz (140/805 szelvény, +229 cm), továbbá két ko­pott IV. Századi kisbronz (140/805 Szelvényben, +245 és + 230 cm). Az épület használata a IV. Század közepe tá­jától igazolható. Kis mérete, fűthetősége alapján lakóház céljára szolgálhatott. Az V. században a cardo felőli oldala már nem állt fenn, alapjai felett az ekkoriban kialakult késői utca húzódott. Tartós fennmaradását építési módja Sem tette lehetővé. Másodlagosan felhasznált vegyes kő­anygát, amelyben téglatöredéke kis találhatók, sárba rak­ták, maga a falazás módja is primitív. XII. épület A Basilica Minor (V. épület) É-i zárófalától É-ra kes­keny kövezett sikátor húzódik. A sikátor É-i oldalát a XII. épület jól megépített, malterba rakott fala határolja. A basilica K-i oldalának folytatásában meghatározható volt a XII. épület DK-i sarka a 170/810 Szelvényben. Az épület K-i zárófala már csak Szakaszokban követhető nyomon. A DK-i Sarok megmaradt, ettől É-ra azonban a köveket teljesen kiszedték. A D-i zárófalat lényegesen mélyebbre alapozták (+179), mint az épület többi ré­szét, a köveket kavicsos malterba helyezték. A felmenő falak magassága 136—154 cm. Az épületet DNy—ÉK irányban 3 belső fal tagolja. A legdélebbit + 213, a közép­sőt + 208, az É-it +210 cm-re alapozták. A falak gyen­gék, földbe rakottak. A középső és az É-i falat a Ny-i oldalon ÉNy—DK irányú fal zárja le, amelyet + 203 cm-re alapoztak. Az említett falak és az épület K-i záró­fala négyzetalakú kis helyiséget zárnak közre. A D-i zá­rófalból valamivel Ny-abbra egy másik ÉNy—DK irányú fal indul ki, amelynek alapozása +201 cm-nél mérhető. Ez lényegesen gondosabban épített, köveit malterba rak­ták. A D-i zárófal e faltól K-re is folytatódik a cardo késői kövezete alatt, az ÉNy—DK irányú fal tehát csak belső falnak tekinthető. A XII. épülettől D-re húzódó utca kövezetében két Szint határolható el, a felső +302 cm-en megfelel az épület Ny-i részét letakaró V. századi járószintnek. Ez alatt +277 cm-nél másik köves utca­Szint határozható meg, ez felel meg a XII. épület periódu­sának. Az épületen belül 165/815 Szelvényben a XIV. épü­let falát leborító vályogpadló jött elő, amely a középső DNy—ÉK irányú belső válaszfalhoz kapcsolódik. A padló szintje + 288 cm-nél van. Valószínű, hogy ez a padló már az épület ValentinianuS-kori megújításakor készülhetett. A padló alatt egy Valens és egy kopott IV. Századi kis­bronz került elő +270, illetve +267 cm-nél, a 165/805 Szelvényben +275 cm-nél egy Valentinianus kisbronz fe­küdt. A 165/815 szelvényben meghatározható volt egy sóderes járószint + 238 cm magasságban. 170

Next

/
Oldalképek
Tartalom