Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 15. 1974 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1976)
Közlemények – Mitteilungen - Fitz Jenő – Lányi Vera – Bánki Zsuzsanna: Kutatások Gorsiumban 1974-ben. – Forschungen in Gorsium im Jahre 1974. XV, 1974. p. 121–174.
7. ábra. Abb. 7. hoz számíthatóak. A K 3 /7 szelvény Ny-K irányii falának magassága + 65 cm, a folytatásában talált fal az L 3 /8 szelvényben + 39 cm-ig ér. Lehetséges, hogy ehhez a falmaradványhoz kapcsolódott ugyanennek a szelvénynek D-i oldalán levő E-D irányú fal, amelynek alapját +16, falkoronáját + 35 cm-nél találtuk meg. A sírépítmény legalsó rétegében is találtunk — kiszedett állapotban — egy kis E-D irányú falat, továbbá egy hasonló irányú falmaradványt. Esetleg mindkettő összefügghetett a Ny-K irányú fallal. Az utóbbi falrészlet felső rétege + 23 cm-t érte el. Ezek a maradványok kisebb számúak ahhoz, semhogy az épületről, amelyhez tartozhattak, képet alkothatnánk magunknak. A falak feltűnő gyengesége, vékonysága, a kötőanyag hiánya egyaránt arra mutatnak, hogy felmenő falaiban vályogból épült ház alapozási kősoráról van szó. Ezt a körülményt a helyenként talált vályogtörmelékek is igazolják. Az építkezés a marcomann háborúk előtti időre enged következtetni, ennek megfelel a falmaradványok mély szintje is. A marcomann háborúkat megelőző korszakhoz számítható az a köves-sóderes jól megépített útszakasz, amely az említett falaktól E-ra, azokkal azonos tájolásban Ny-K irányban húzódik. Az ásatás nem minden Szelvényben tette lehetővé, hogy ezt a mélyenfekvő réteget elérjük. Az xit (vagy utca) szintje az I 3 /8 szelvényben +19 cm, a J 3 /10 szelvényben 9-11 cm, aK s /10, K 3 /H és K 3 /12 szelvényekben +11 cm. Ugyanennek az utcának nyomai a Villa Leporis ásatásainál is előkerültek. Valószím'ínek látszik, hogy a déli városnegyed korai (marcomann háborúk előtti) szakaszában az egyik főutcát jelenthette. Az utca, a kőalapzású vályogépületek és a gödrök, földbeásott lakóházak, kemencék egymást nem fedő, egységes rendszert alkotnak, azaz ugyanahhoz az építési periódushoz tartoztak. A K 3 /10—11. szelvényekben egy bennszülött lakóház (19. ház) és felette a K 3 /10. szelvényben egy kerámia-műhely (20. sz.) került elő. A házhoz többször megújított, sározott padló tartozott, cölöplyukakkal és egy kis köralakú tüzelő térrel, a ház lekerekített K-i oldalán kis kemence maradt meg. A kerámia-műhely fala szürke agyagból készült. Két kemence tartozik hozzá. A nagyobb kemence E-i oldalán két terra sigillata öntőminta töredéke került elő. Ez a műhely működési idejét all. század közepére keltezi, a lakóház korábban állhatott, esetleg a század elejétől, vagy az I. század végétől. Egy további korai lakóház az L 3 /9 szelvényben, a porticus É-i falának D-i oldalán került elő (21. ház). A IV. századi fal a ház E-i fele fölé épült, csak D-i fele volt feltárható. A DK-i és a DNy-i sarkán lekerekített sarkú ház D-i oldalát 3, a Ny-it egy cölöplyuk kísérte. A 21. háztól Ny-ra egy sor gödör került elő. Ezek közül az L 3 /9 szelvény DNy-i sarkán levő feltehetően kút lehetett. Ásatását — 171 cm mélységben abba kellett hagynunk. Ennél is mélyebb gödröt tártunk fel az L 3 /8 szelvény közepén, amelyben — 203 cm mélységet értünk el. (7. ábra) Fitz Jenő Érmek II. LELETEK Domitianus 1. Dupondius — Roma, 86 A : IMP CAES DOMIT AVG GERM COS Xll CENS PER PP R : MONETA AVGVSTI / SC BMC 390 2. Dupondius - ?, 81-96 A: ? R: ? Antiquariumtól K-re 74.208.1 Temető É-i oldala 74.180.1 126
