Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 15. 1974 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1976)
Közlemények – Mitteilungen - Fitz Jenő – Lányi Vera – Bánki Zsuzsanna: Kutatások Gorsiumban 1974-ben. – Forschungen in Gorsium im Jahre 1974. XV, 1974. p. 121–174.
U 3 /6 szelvényben is megleltük). A szelvény D-i végében az árok elfordulása figyelhető meg, DK irányba: itt lehetett a temető DNy-i sarka. Az ároktól Ny-ra gyenge minőségű, sóderből és két szélén kősorral készített utat találtunk (V 3 /5 szelvény), amely E-D irányban az árokkal párhuzamosan futott. Az árkon belül a sírok csak elszórtan fordultak elő, körülbelül 60 cm-vel helyezték őket az utca ( + 30) és a temető ( + 34) szintjénél mélyebbre. A V 3 /8 — 9 szelvényekben előjött az U 3 /8-9 szelvényekben már korábban félig feltárt kerek építmény D-i fele. A kis épületből csak a gyenge minőségű, homokba tett alapok maradtak meg, amelyekhez a D-i oldalon kisebb foltokban j árószint csatlakozott. Ennek magasságát 56—64 cm között mértük, tehát mintegy 30 cm-rel magasabban, mint a temető feltehető járószintje volt. A kerek épülethez tartozó szint alatt IV. századi sírt bontottunk fel (424. sír, — 58 cm mélységben), amely nem hagy kétséget afelől, hogy a V 3 /8 — 9 szelvényekben a IV/V. századi temetőnél későbbi periódussal is számolnunk kell. Csak a temető anyagának feldolgozása fog feleletet adni arra a kérdésre, vajon a kerek épület periódusához sírok is köthetők-e. A temető különböző szintű sírjai nem jelentenek szükségképpen időbeli eltérést, az itt mutatkozó periódusok ismeretében azonban nem hagyható figyelmen kívül az a néhány sír, amelyeket a IV. századi feltételezett járószint fölött ástak ki. Ilyen a V 3 /8 szelvény ÉNy-i szögletében, tehát a kerek építménytől Ny-ra feltárt 371. sír, amely + 48 cm-en feküdt (koponya, bal felkarcsont, leletek nélkül), továbbá a V 3 /10 szelvényben — a kerek épülettől DK-re — a 395. sír, amelyet +47 cm-rel mértünk, továbbá a 425. sír + 32 cm-en. Amíg a temető feldolgozása nem ad választ a kerek építmény és a sírok összefüggésére, nem kísérelhető meg a kis épület értelmezése sem. Csupán annyi látszik kétségtelennek, hogy az V. századnál nem épülhetett korábban. Középkori edénytöredék a V 3 /8-9 szelvényekben mindössze egy darab került elő, ennek alapján nem valószínű, hogy az építmény a X. század utánra keltezhető lenne. A kerek építményhez tartozó járószint fölött a leletanyag egyöntetűen római. Az előkerült IV. századi érmeknek azonban nincsen datáló jelentőségük, keverten II. századi terra sigillátákkal és pecsételt edényekkel fordultak elő. A szelvénysorban a II. századi települést a V 3 /13 szelvény E-i oldalát elfoglaló széles, lapos gödör mellett elsősorban a V 3 /14 szelvényben feltárt 18. ház képviseli. (5. ábra) A kis épület EENy-DDK irányú hosszú oldala D-i szelvényfalig 4,90 m, szélessége 2,80 m. Falait vályogtéglákból építették, belsejében nagyobb felületen padló maradt meg, amelyet az ÉK-i sarokban cölöplyuk tör át. A belső helyiséget az ÉNy-i oldalon keskeny vályogfal osztja. 2. Déli városnegyed (6. ábra) A margittelepi temető E-i oldalán a Villa Leporistól nyugatra már a korábbi feltárások több épületmaradványt tártak fel, amelyek részben különböző periódusokhoz tartoztak, részben a temető sírjainak kiásásakor töredékessé váltak, ennek következtében nem voltak értelmezhetőek. Az 1974. évi feltárás a temető Ny-i oldalát követve az ÉNy-i sarok meghatározására törekedett. Ennek során újabb, a temetőnél korábbi falak kerültek feltárásra, ezúttal néhány összefüggő épületrész is kibontakozott. Ezek közül legnagyobb arányú épület a temető Ny-i szélénél mutatkozik. (XXVIII. épület). Nyugati frontja a H 3 /9 és az L 3 /7 szelvények között 18,30 m hosszúságban határozható meg. A temető szélső sírjai e fal előtt már szórványosan jelentkeznek. Az épület D-i főfrontja 22 m hosszú. Egyúttal ez a legjobban megmaradt rész is: a ház homlokzatát díszítő portions három kisebb áttöréstől eltekintve összefüggően megmaradt. Ezen kívül csak a keleti zárófal D-i nagyobb része és az ÉNy-i sarok két kisebb helyisége határozható meg. Az ÉK-i sarok és az épület belső felosztása még töredékek alapján sem követhető nyomon. A portions falait + 90 (D-i zárófal), + 81 (Ny-i oldal), illetve +65 — 72 (É-i fal) cm mélyre alapozták. Nem tér el ettől lényegesen az ÉNy-i saroknál feltárt két helyiség alapozási mélysége sem: a Ny-i zárófal + 66, az É-i zárófal + 53, a D-i belső fal + 64, a K-i +61 cm-nél mérhető. A megmaradt padlótöredékeknél hasonló egyezés állapítható meg. A porticuson belül a DNy-i sarokban (K 3 /8 szelvény) a szint + 97 cm-nél van, az É-i zárófalnál a J 3 /ll szelvényben +96 cm-nél. Lehetséges, hogy ehhez az épülethez tartozhattak azok a csatorna maradványok, amelyek egyfelől a Ny-i zárófalnál a J 3 /8 szelvényben, másfelől a K 3 /9 szelvényben, a portions közelében kerültek elő. Az első + 98 cm magasságig ért, az utóbbi + 63 cm-ig. Az épület korát egyfelől a kiszedett falak helyén, továbbá az épület belsejében talált IV/V. századi sírok határozzák meg, másfelől azok a falmaradványok és régészeti jelenségek, amelyek az épület területén annak felépítését megelőzték. Ezek alapján a lakóépület keletkezési idejét hozzávetőlegesen a Villa Leporis építésének éveire, tehát Nagy Constantinus uralkodásának késői szakaszára tehetjük. Valószínűnek látszik, hogy a ház feladása is egyszerre történhetett a villával : kiürítése a déli városnegyed Valentinianus-kori megszüntetése során történt. A XXVIII. épületen belül egy másik, kis méretű, tájolásban határozottan elkülönülő építmény figyelhető meg a porticustól északra, az épület Ny-i felében (XXIX. épület). Egyetlen helyisége határozható meg, ez 4,9x4,9 m nagyságú, négyzet alakú. É-i oldalának nagyobb része hiányzik, a K-i oldalt egy sír ásatásakor középen áttörték. Az épület К felé folytatódott, É-i és D-i zárófalának folytatása kis darabon nyomon követhető. Ny-i falát + 75 cm mélyre alapozták, D-i falát + 83 cinre, míg a K-i oldalon az alap + 85 cm-nél kezdődik. Ezek a mélységadatok alig különböznek a XXVIII. épület alapzási mélységeitől. Ami a két építmény időkülönbségét meghatározza, az a kis XXIX. építmény D-i falán észlelhető küszöbszint, amely +114 cm-en van. A két épület járószintje között 17 cm eltérés mutatkozik. A XXIX. építmény későbbi használatát bizonyítják felmenő falai is (a D-i oldalon + 135, a Ny-i oldalon +119, a K-i oldalon +124 cm), amelyek mindenütt a XXVIII. épület járószintje fölé emelkednek. Az a körülmény, hogy a XXIX. épület K-i falát egy téglasír áttörte, nyilvánvalóvá teszi, hogy az épület nem érte meg a temető felhagyását. Korát így egyfelől a déli városrész megszűnése utánra keltezhetjük, tehát a IV. század utolsó harmadánál nem korábbra, másfelől az V. század 2 — 3. évtizedénél nem későbbre. Pusztulásának kormeghatározására a K-i falát átvágó 381. sír nem alkalmas: a feldúlt sírból leletek nem kerültek elő. Melléklet nélküli volt az épület DK-i sarkában feltárt 374. sír is, amelyben zsugorított csontváz feküdt. Hasonló elhelyezésű csontvázak a temető szélén a legkésőbbi temetkezési periódushoz tartoztak. Az épület belsejének eredeti rendeltetésére egyedül a Ny-i részében mutatkozó keskeny kettős fal utalhat. A töredékes, vékony falmaradvány felső szintje + 62 cm-nél van, a két fal között + 6 cm-nél kőalap adja a csatornaszerű építmény alját. Nem zárható ki a lehetőségek sorából az a feltevés, hogy a XXIX. épülethez tartozó sír feldúlt maradványait láthatjuk a két É-D irányú falban. A déli városnegyed megszűnése után lakóépület a kialakuló temető mellett, a későbbiekben annak területén nem állhatott, a XXIX. építmény nem is határozható meg lakóháznak. Elsősorban sírépítményt, esetleg sírkápolnát láthatunk benne. Azok a falak közül, amelyek nem tartoztak a XXVIII. épülethez és a sírépülethez, csak a J 3 /7 szelvény É-i oldalán Ny-K irányban hiizódó fal tekinthető az előzőekkel hozzávetőlegesen egyidősnek, IV. századinak. A fal felső kősóra + 86 cm-t érte el. A többi fal lényegesen mélyebben került elő, seholsem érte el a IV. századi járószintet, általában keskeny és gyenge minőségűek. Közülük a J 3 /7 szelvény D-i részében kiásott Ny-K tájolású fal irányát tekintve eltér a többitől, azokkal nem hozható összefüggésbe. Felső szintje + 3 cm-nél van, ennek alapján esetleg a legkorábbi építkezési periódushoz számítható. A többi korai fal tájolása azonos, így feltehető, hogy azonos épülethez tartoztak, vagy legalább is ugyanahhoz a periódus123
