Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 14. 1973 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1975)
A magyar pénzverés kezdete - Kovács László: Adatok a LANCEA REGIS feliratú pénz értékeléséhez. XIV, 1973. p. 257–274.
nyaslándzsa központi szerepének hangsúlyozására csak a XI. század II. feléből való magdeburgi veretek és I. Henrik érsek (1102—1107) magdeburgi veretei (Dbg. 1896,1897,664, №5)(10. ábra 34 - 37) mutatnak párhuzamot. Természetesen itt a szent lándzsa és Magdeburg kapcsolatára utal a szárnyaslándzsa és a Sanctus Mauritius-t megnevező körirat, hiszen a magdeburgi Szt. Móric apátságot 937-ben éppen a szent lándzsával kapcsolatba hozott vértanú tiszteletére aláirtották, s ez lett 955-ben püspökség, majd 967-ben a keleti területek feletti egyházi hatóságot gyakorló érsekség székhelye( C8 ). Mindebből megállapítható, hogy a királyfej vagy mellkép nélküli, csak a szárnyaslándzsára korlátozódó éremképet nem vehettük át sem a német, sem a cseh, sem a lengyel pénzverésből. Német szemszögből tulajdonképpen ugyanezt állította Peter Berghaus is, aki sok — s éppen a szárnyaslándzsa miatt nem mindig megfelelőC 59 ) — párhuzamot felsorolva elismeri, hogy egyiken sem találkozunk a stockholmi veretéhez hasonló kiemelt lándzsaábrázolással( 70 ). Ezt erősíti meg —. mint arra G e d a i I s t v á n is rámutatott — a körirat szövege is: a LANCEA REGIS kifejezés — az uralkodói jelvényre vonatkoztatva — csak a magyarországi eseményekkel kapcsolatban olvasható( 71 ). Közismert, hogy a CNH I. 1. kibocsátásához II. Henrik herceg 985 — 995 közötti regensburgi obulusai szolgáltak mintául; a szárnyaslándzsa ábrázolását viszont bajor földről nem vehettük át( 72 ) (I. melléklet). A nagyharsányi dénárok hátlapján REGIA CIVITAS köriratban karoling templom van, benne REGI felirattal (7. ábra). G ed ai István megállapította, hogy a templom típusa ebben az időben Bajorországban ismeretes a regensburgi, augsburgi, salzburgi, neabburgi, nauburgi, chami és eichstädti verdékben, de részleteiben eltér attól, mert „. . . a bajor véreteken a templom oromzat egyszerű háromszög alak, míg a Dbg. 1706a-ja az orom oldalán madárcsőrszerüen kihajlik. Talán nem teljesen alaptalan az a kérdésfeltevés, nem lehet-e a X. századi magyar ötvöstárgyakról jól ismert palmetta motívum hatását látni ebben a két — a nyugati éremképeken teljesen ismeretlen— kihajlásban?"( 73 ) Peter Berghaus is tanácstalan a stockholmi példány hátlapi képének beosztásánál, és II. Henrik (1002 — 24) uralkodási ide(68) CSÓKA L., О. C, 274- 76. (69) Biztosan nem szárnyaslándzsa van a Dbg. 651 — 53, 763 ós 1757. számú véreteken. Cf. P. BERGHALTS, О. С, 62. (70) Ibid. Í71) CÉDAI L, О. С, 102 - 103; KOVÁCS L., О. С, FolArch, XXI, 1970, 140-144; Részletesebb jegyzetekkel: ID., Die Budapester Wikingerlanze. (Qeschichtsabriss der ungarischen Königslanze). AArchHung, XXII, 1970, 333-338. (72) A Dbg. I706a-t leszámítva, az első bajorországi szárnyaslándzsa éremképes vereti. Hartwig püspök (1106 — 26) regensburgi érme, Dbg. 1714. (cf., 16. ábra: 15). (73) GEDAIL, О. C, 103, 130. jéből egy 1023 — 24 közötti regensburgi veretet említett legjobban megközelítő párhuzamként( 74 ) (13. ábra), holott nyilvánvaló, hogy a két éremképnek nincs egymáshoz köze. A stockholmi példány megfigyelése (9. ábra) az előlaphoz hasonlóan, további jelentős különbségekkel szolgál. Az ábrázolás hosszúkásabb, nem annyire lendületes vonalú, az oldalra hajló nyúlványok eltűntek. A Dbg. 1706a rajza (10. ábra 1) az előlaphoz hasonlóan, ismét a stockholmi példányéhoz áll közelebb. Összefoglalásul elmondhatjuk, hogy ezt az ábrázolást — elsősorban csak a nagyharsányi dénárokra vonatkoztatva — nem vehettük át a korabeli bajor pénzverésből. Az mindeddig magától értetődőnek tűnt, hogy a hátlapi éremkép templom, illetve annak magyar ízlés szerinti átfogalmazása, noha az a gondolat sem utasítható el, hogy mást, talán koronát láthatunk a pénzen. Ahogy az egymás után tárgyalt részletekből egy önállóan kialakított éremkép ténye bontakozik ki, talán nem is kellene feltevésemet a német pénzveréssel összevetni. Ezt megtéve viszont elsősorban két ellenvetést kell megválaszolnom : 1. a német pénzverésben önálló éremképi korona nem szerepel, 2. a REGI felirat feletti vonallal párhuzamos kis vonalka csak a templomábrázolás lépcsőjének maradványa lehet. Kétségtelen, hogy a templomos éremkép clterjedettségéhez képest a korona szinte ismeretlen, hiszen mindössze egy veretet — Vicellinus püspök (1006-1014) straßburgi denárát (Dbg. 944) - találtam, amelynek előlapján (13. ábra) gyöngykörben koronaábrázolás szerepel ; sarkain és csúcsán liliomokkal, háromszögű oromzatában esetleg, homlokpántján viszont jól felismerhetően drágakövekkel díszítve ( 75 ). A koronás éremkép tehát a német pénzverésből sem levezethetetlen, ezért nem tartom bizonyosnak, hogy éremképünkön csak a templom palmettás átformálásáról lehet szó. A második ellenvetésre csak nagyon óvatos választ kísérelhetek meg : elképzelhető, hogy a körirat és az ábrázolás kombinációjának, arányának meghatározásához templomábrázolásos veretet használt fel a verőtő készítője, s a vonalkát arról vette át. A REGI feliratot érteim ezve G e d a i István — P éter Berghaus nyomán — a pénzverő mesterre gondol, s a nevet REGINALD-ra egészíti ki( 7<i ). Berghaus viszont meggyőzőbbnek tartja azt, hogy a REGIA CIVITAS körirat elkészítése után a verőtő mestere újból hozzáfogott a REGIA betűi poncolásának, de hozzáfűzi, hogy az egyik magyarázat sem kifogástalan( 77 ). Ha a német pénzverésből szeretnénk levezetni e feliratot, akkor a pénzverőmester-elmélet a legvalószínűbb, hiszen ismeretes, hogy a regensburgi, augsburgi, (74) P. BERGHAUS, О. C, 61. (75) H. D ANNENBERG, I, 357-58. (76) GEDAIL, О. C, 131. (77) P. BERGHAUS, О. C, 62. 268
