Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 14. 1973 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1975)
A magyar pénzverés kezdete - Kovács László: Adatok a LANCEA REGIS feliratú pénz értékeléséhez. XIV, 1973. p. 257–274.
keresztelte, kit Gouz-nak hívtak és nevét a keresztségben megváltoztatva Istvánnak nevezte el, amit Ottó császár István protomartyr évfordulóján a kereszteléskor kiválasztott, a királyságot pedig teljesen szabadon bírni átengedte, engedélyt adva neki a szent lándzsát hordani mindenütt, mint ahogy magának a császárnak szokása, és ereklyéket az Úr szögéből és Szent Mauricius lándzsáját átengedte neki saját lándzsájául. A fent említett király megparancsolta Szent Brúnónak, hogy fiát is keresztelje meg, adván neki azt a nevet, ami az övé is volt, az István nevet. Es ehhez a fiához Istvánhoz, Ottó császár hozzáadta Henriknek, a későbbi császárnak, nővérét feleségül ( 43 ). A német szent lándzsa, más néven Szent Mauritius lándzsa ma Bécsben, a Geistliche Schatzkammerban van (8. ábra 1 — 2) és régészetileg egy IX —XI. századi barázdadíszes köpüjű frank szárnyaslándzsa( 44 ). Pengéjében Krisztus keresztjének szent szög ereklyéjét foglalták, a köpü és a penge alsó részének két oldalára — talán a pengéből kivett részből készített — lemezeket erősítettek fel( 45 ), majd mivel a meggyengített penge eltörött, azt egy vas, majd egy ezüst és felette egy arany hüvellyel látták el. A felsorolt összes jellegzetesség — az 1000 táján már meglevő vas hüvellyel együtt — jól látható a krakkói Dómkincstárban őrzött bronz lándzsán, a német szent lándzsa másolatán (8. ábra 3) amelyet III. Ottó császár adott Vitéz Boleszláv lengyel hercegnek, amikor 1000-ben Gnieznóba, Szent Adalbert sírjához látogatott( 46 ). E két lándzsa formájából kiindulva, s Ademarus Cabannensis adatát is felhasználva csaknem bizonyos, hogy Magyarországra is ilyen típusú, tehát frank szárnyaslándzsa került. Ezt véltem felismerni az 1031-ben miseruhának készült koronázási palást István ábrázolásán (I. tábla 1), illetve bizonyossággal állítani a róla XVII. században készült (43) ADEMARUS CABANNENSIS, Ghronicon Aquitanicum et Franciáim. MGSS IV. 129 ; Cf. KOVÁCS L., A budapesti lándzsa. A magyar királylándzsa történetének vázlata. FolArch, XXI, 1970, 132-33. (44) Részletes ismertetésük: P. PAULSEN, Flügellanzen. Zum archäologischen Horizont der Wiener ,,sancta lancea". Frühmittelalterliche Studien. Jahrbuch des Instituts für Frühmittelalterforschung der Universität Münster, III, 1969, 289-312. (45) E lemezek talán a pengéből kivett fémanyagból készültek. Peter Paulsen szerint viszont két — talán már ereklyének számító — VII —VIII. századi alamann kést erősítettek fel rá. P. PAULSEN, О. С, 308 - 10. (46) ,,. . . ós győzelmi zászlóul Krisztus keresztjének szögét szent Mauricius lándzsájával neki ajándékozta. . ." (,,. . . et pro vexillo triumphali clavum ei de cruce Domini cum lancea sancti Mauricii dono dedit. . .") ANONYMUS GALLUS, Chronica Polonorum, I, с.6. MGSS IX. 429. Cf. KOVÁCS L., О. С, 138-39. 265 8. ábra: ] = A német szent lándzsa védőhüvely nélkül; 2 = védőhüvellyel; 3 = A krakkói bronz másolat.
