Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 12. 1971 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1972)

Évi jelentés 1970–71 – Jahresbericht 1970–71 - Pesovár Ferenc: Néprajzi gyűjtőutak. XII, 1971. p. 285–286.

14. A főhajó keleti apszisától K-re 5 bolygatott, NY — K-i tájolási! sír feltárása történt meg, egyik római (?) és X. századi (?) gyöngyökkel ellátott gyermek. 15. A Mátyás sírkápolna és a románkori bazilika közötti „alaktalan" faltömeggel kapcsolatos vizsgálat kiderítette, hogy az, még alapozási szintjében is, a XV. század végén elbontott várfalak köveinek másodlagos felhasználásával, a Mátyás sírkápolnához hasonló építési technikával, azzal egyidejűleg készült. Ez az építkezés egy nagyméretű szentélybővítéssel kapcsolatos. E bővítéssel egyidejűleg a főhajó apszisának falától E-ra és D-re meglevő közöket befalazták, tehát nemcsak E-on, hanem D-en is elkezdődött a szentélybővítés. Az apszis e kori, esetleges elbontására vonatkozóan csak akkor kaphatunk újabb információt, ha annak ЕК-i falszakaszát kívülről — a bővítési alapozás elbontásával — megvizsgálnánk. 16. Az ásatások során előkerült fontosabb kisleletek: XI. század eleji fehér márvány, díszesen faragott korláttöredék, színes mozaikszemek, aranylemezt magábafoglaló nagyobb üveglap, közép- és újkori pénzek stb. Az egykori alaprajzi kiterjedéshez képest kis területi feltárási lehetőség, a többszörös bolygatás, a pillérek és falszakaszok szét nem szedési adottsága miatt nem lehetett egyértelműen megállapítani a bazilika építése előtti korok élettevékenységének pontos tényét, kiterjedését,; a románkori bazilika első alaprajzi kiterjedését, egy, vagy háromhajós nagyságrendjét, annak belső tartórendszerét, a nyugati traktusban előkerült falak és a bazilika közötti pontos összefüggést. Székesfehérvár, Sóstói Vízművek, Homokbánya.

(17) A város déli határánál, már korábban ismert lelőhelyen (X. századi temető) homokbányászás során részben megbolygatott állapotban újabb 12 sír került elő. A NY —K-i tájolású ós igen magasan levő homokdombról in situ két rész-sírt lehetett, megfigyelni. 9. sz. sír leletei: tűtartó csonttégely, fehér üveggyöngy. A női koponya csecsnyúlványa oxidnyomos. A 12. sír lelete: vaskés töredéke. Szórványként egy kétélű, egyenes kard is előkerült. Székesfehérvár, Belváros, Arany János и. 5 — 7.

aH) A város legmagasabb pontján, a mai püspöki székesegyház előtti téren, útburkolat csere alkalmával végzett kutatás eredménye: a mai székesegyházzal, illetve az ugyanezen a helyen állt, középkori Szent Péter plébánia templom К — NY-i főtengelyével megegyezően, a templom előtt nyugatra egy 15x15 m kiterjedésű, feldebrői típusú, négykarélyos épület került elő. A fehér mészkőből készült kváderfalak jórészét a korábbi kilenc közmű építése, valamint a XVIII. századi és középkori téglasírok készítése alkalmával elpusztították. Az épületen belül Gyűjteménygyarapító útjaink során A b á n, Adonyb a n, Ë n y i n g e n, Fehérvárcsurgón, Mezőfalván, 1' átka n, Polgárdin, Sárbogárdon, Sárkeresztesen, S u k о r ó n végezetünk néprajzi tárgygyűjtést és felderítést. Néprajzi gyűjteményünk összesen 197 db tárggyal gyarapodott. Az új szerzemények közül legjelentősebb az a tárgyegyüttes amelyet Csuti János tanár, amezőfalvi Helytörténeti Szakkör vezetője ajándékozott múzeumunknak. (Lelt. sz. 71.23.1. — 71. 99. l.).A Velencei tó környékén és Csákváron helyszíni megőrzésre és múzeumi bemutatásra alkalmas népi építészeti emlékek felderítését végeztük el. (17) Kralovánszky Alán ásatása, 1971. (18) Kralovánszky Alán ásatása, 1971. (19) Kralovánszky Alán ásatása, 1970. TX. 22-24. egy, római téglákból készült pilléralapozás (?) is napfényre ) került. Az építményhez tartozó járószintet nem sikerült megfigyelni. Az egykori templom joggal hozható kapcsoi latba az írásos forrásokból ismert Géza fejedelem (972 — j 997) templomával, amelyben valószínűleg ő is nyugoi dott. , Székesfehér-vár, Fecskepart, Móri MÍ.

(19) Két XI. szá1 zadi, földbe mélyített ház került feltárásra. A külső keí mencés és 8 ill. 5 m

2 nagyságú ház lakói marhát, juhot, r halat, víziszárnyast ós tojást valamint vaddisznót fob gyasztottak. Kiemelkedő jelentőségű lelet egy őszibarack magja. Korai bogrács és vonal- illetve hullámvonalas díszítésű kerámia töredékei is előkerültek. ) Székesfehérvár, Rózsa Ferenc u. 3.

(20> Lakóház ópítóset kor kisméretű románkori templom maradványai kerültek elő. A feltárás során megállapítható volt, hogy a : templom szentélyét három karoly díszítette, hajója négyzetalakú. A szentély boltozatát négy oszlop tartotta, amelyek közül három egyszerű, díszítetlen fehér márványoszlop — rómaikoriak. A negyedik oszlop hiány[ zik, egy töredék alapján valószínűsíteni lehet, hogy azt egyes, kifaragott oszlopdobokból készítették. A hajó terrazzó padlóval rendelkezett és egyszerű fa oszlopoki kai díszítették. A szépen faragott kváderkövekből ké; szült falak a szentélynél 3,5 m magasságban maradtak meg. A szentélynél vörösmárvány ós tégla szint (járószint? oltárszint? ülőkeszint?), valamint egyszerű festésű vakolatmaradványok kerültek elő. A templom D-i oldalán, kívül csontvázas, NY —K-i tájolású és melléklet nélküli sírok részint bolygatott, részint bolygatatlan állapotban kerültek felszínre. A templom teljes egészében megegyezik a tarnaszentmáriai templommal. Feltehető, hogy ez a templom Szent István uralkodása alatt épült ós így megelőzi időben a tarnaszentmáriai templomot. Az újonnan megtalált templom minden valószínűség szerint az eddig csak oklevelekből ismert Szent Kereszt plébánia templommal azonos. Veréb, Pázmándi úti tábla.

i21) A Veréb és Pákozd között vezető út keleti felén, Veréb község déli széléhez csatlakozó domboldalon szántás alkalmával, illetve az előkerrülés utáni hit élesítő feltárás során — 50 cm mélyen, egy eredetileg is csorba szájú edényben összesen 1719 db ún. friesachi ezüstdénár került elő. Kulcs

VZ2}

. A községben kutatás során csontváz került elő. A sír kora meghatározhatatlan, mivel 6 db vas koporsószögön kívül semmiféle melléklete nem volt. (A környéken más kutatás még nem történt). A síileírása: m = — 180 cm, sz = 60 — 70 cm, h = 230 cm, tájolás = ÉNY-DK. Bánki Zsuzsanna A folklórkutatások területén tovább folytattuk a farsangi népszokások megfigyelését és a népzene-néptáncgyűjtést. Mohán két alkalommal (1970 febr., 10. és 1971. febr. 23.) vettük mozgófilmre a farsangi alakoskodó szokást az ún. „tikver ő^-t. Népzenegyűjtést végeztünk TáconósPerkátán. Sátoraljaújhelyen cigándi, alsóbcrecki ós pusztafalusi (Borsod-Abaúj-Zemplén m.) táncokat rögzítettünk filmen. Az MTA Népzenekutató Csoport munkatársaival rábaközi (Sob or, Szán y, Kapuvár) néptáncokat filmeztünk. A III. Duna menti Folklórfesztivál alkalmával cigándi, pusztafalusi (BorsodAbaúj-Zemplén m.) j о b b á g yt e 1 k i székely és fi(20) Kralovánszky Alán és K-Éry Kinga ásatása, 1970. V. 25-VI. 6. (21) Kralovánszky Alán leletmentése, 1971. (22) B. Vágó Eszter leletmentése, 1970. NÉPRAJZI GYŰJTŐTJTAK 285